TOMMYBOY - Roxymatic vol. 2 lemezbemutató (Garage Cafe)

Tommyboy ide s tova ötödik mixalbumát készítette el, folytatva a tavaly nyári Roxymatic Vol. 1 által megkezdett vonalat.

A tracklista igen kecsegtető ( Bob Sinclar, Afro Medusa, Eddie Amador, Azzido da Bass, Black Legend, Sasha & Emerson !!!, Alex & Tommyboy), tulajdonképpen egy-két kivételtől eltekintve hozza a Tommyboy-os hangzásvilágot. Úgy vélekedtünk, érdemes lenne élőben is hallanunk a lemez anyagát, pláne, hogy Tamás öt órás szettet ígért. Így nekivágtunk a szombat éjszakának és a Garage Cafe felé vettük az irányt.

Már 23 órakor megjelentünk a helyszínen, hiszen a korábbi tapasztalataink megtanítottak arra, hogy megéri korán érkezni. Persze, mint később kiderült, ekkor még igen kevesen tartózkodtak a kávézóban, bár kintről már hallani lehetett Dani-L szettjének hangfoszlányait. Köszönettel tartozunk a portán szolgálatot teljesítő két lánynak, akik kötözködés nélkül beengedtek annak ellenére, hogy valamiféle apró hiba folytán nem találtuk nevünket a vendéglistán...

De bejutottunk, és örömmel tapasztaltuk, hogy elférünk, levegőt is kapunk, bár tudtuk, hogy az este folyamán lesz ez még így se. A tél beálltával az amúgy kicsi " klubba " felállítottak egy ideiglenes ruhatárat is, amit örömmel fogadtunk, hiszen farkasordító hideg köszöntött be aznap éjjel. A vendégek kellemesen vacsorázgattak, iszogattak, míg Dany-L pakolgatta lightos garage-os, house-os lemezeit a lemezjátszóra. Majd egyre többen és többen lettek, régi ismerős arcok és ismeretlenek egyaránt az önfeledt, könnyed szórakozást választották aznap estére. Pedig ha tudták volna, hogy az este bár könnyednek ígérkezik, mégis milyen mély élményt nyújt, lehet, hogy mást választottak volna (mint ahogy azt megtették kb 3 körül). Na, de ne szaladjunk a dolgok közepébe.

Kevéssel 1 óra előtt lépett a pultba Tommyboy, aki feltűnő jókedvvel érkezett a helyre. (Ezt már szerencsés előjelnek vettük, hiszen legalább megjelent, nem úgy, mint az előző Sexometic-en -- itt azonnal elnézést is kell kérnem, hiszen önhibáján kívül történt az apró baleset...) Ahogy azt illik, folytatta a Dani által megkezdett fonalat -- lágyabb latino ritmusokkal kezdett, ami után a közönség legnagyobb megelégedésére kissé bekeményített. A szokásos Tommyboy-os szettet kiegészítették az új szerzemények, amik nem egyszer csendültek fel aznap éjszaka. Úgy tűnik, Tamás egyetlen éjszaka alatt szerette volna megmutatni és megtanítani az embereknek az elkövetkező néhány hónap klubslágereit. Mert az új trackek mindenképpen a klubok és az ilyen stílusban mozgó DJ-k kedvencei lesznek. Sajnos előadókat nem tudok említeni, de annyit mondhatok, hogy sokak lelkére fog nagy hatást gyakorolni egy csilingelő női hang , majd a karácsonyi bulira már a fél közönség kívülről fogja fújni a " They know what is what, but they don't know what is what, they just shrug, what the f***k " refrénű dal epés szövegét (az éjszaka során alkalmam nyílt a szövegek többszöri és alaposabb tanulmányozására). Nagy kedvenc volt még (és Tamásnak is nagyon bejött) a Doom's Night breakbeat verziója és Chicane szerzeménye is. Az este folyamán egymást váltották a latinos, majd pörgős, szinte a technot határát súroló részek, ezt követte egy trance-esebb szekció (Sasha), majd teljes ledöbbenésünkre -- deep house. Óriási volt, szórakozóhelyen még sosem hallottam ehhez foghatót. Persze sokan értetlenül forgolódtak, de mi egymás közt megegyeztünk, hogy a party ívét Tamás profin építette fel. Szép lassan pörgetett, majd (magához képest) zúzott, aztán ugyancsak lassabb tempóval, de levitt. Egyetlen apró törést éreztünk az ívben, amikor az este közepén a latinos és a technos részek váltakoztak -- de ennek is megvolt a maga varázsa.

Négy órakor úgy gondoltuk, a csúcson kell abbahagyni és valószínűleg jól is döntöttünk. Tommyboy ekkor még deep house-t játszott, de ahogy kiszedtük a ruhatárból a kabátot, már megcsapott a Flash (Green Velvet) nem éppen lightos dallamvilága. Megint egy hirtelen váltás, de mégsem verte tönkre az estét. A hely még jó félházzal üzemelt, ez kb. 130 embert jelentett.

Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy a party hangulatán nagyon sokat dobott a közönség is. Rengeteg mosolygós arc, fiatalok és idősebbek egyaránt együtt élvezték Tamás örömjátékát. Látszott rajta, hogy ő is szívesebben játszik ismerőseinek, mint vadidegen grizzlikkel tarkított közönségnek. A hely atmoszférája még mindig lenyűgöző, bár díjaznánk, ha a nagyobb partikat (mint a Sexomatic vagy a lemezbemutatók) tágasabb helyre vinnék. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy minden pénz és kapcsolatok kérdése. Azonban az egyszerű partiarcok sokkal szívesebben hallgatnák a tényleg fantasztikus teljesítményt nem nyomorogva, nyugodt körülmények között táncolva és levegőhöz jutva. A Garage Cafe-nak ez az egyetlen hátulütője -- a helyhiány.

A lemezbemutató részről eddig nem esett szó -- hiszen nem is került rá sor. Tamás ugyan szinte mindent lejátszott új albumáról, de nem abban a sorrendben és nem azzal a keveréssel. Nem számít, hiszen otthon úgyis meghallgathatjuk a CD-t és talán visszaköszön a Garge Cafe-s estek felejthetetlen hangulata.

Ágica

2000. december 3.