MILLENNIUM DANCE 2001

Freee Magazin vs. Underground Records

A számtalan nagyszabású óévbúcsúztató rendezvény közül a Freee Magazin és az Underground Records közös partyjára esett választásunk. Elvárásaink nem voltak alacsonyak, hiszen a tavalyi Millennium Dance 2000 színvonala után hasonlóra, vagy még annál is jobbra számítottunk. Nem kellett csalódnunk.

Bármerre járhattunk a városban, mindenhol belebotlottunk az óriásplakátokba, amik a bulit hírdették.

"Nem ciki korán jönni "- ordított a mondat a szórólapokon is, így 21.00-kor már a bejárathoz érkeztünk. Mondanom sem kell, hogy rajtunk kívül még kb 500-an választották ugyanezt az időpontot, ezért már korán hosszú sor kígyózott a bejárat előtt. Valami azonban nem hagyott nyugodni. Amikor novemberben itt jártunk, nem emlékeztem arra, hogy vaksötétben kellett volna botorkálnom, és valamiféle zene is kiszűrődött a házból. Az a sanda gyanúm támadt, hogy bizonyára áramszünet honol az Events Hallban, de ebben senki sem erősített meg. Jó fél órás sorban állás és idegeskedés után ("Ugye nem marad el a party?") visszajött a fény és szép lassan elkezdték az embereket befelé engedni. Fémdetektoron keresztül lehetett belépni a házba, ami persze egy kis időt azért igénybe vett.

Tényleg kedves security és ruhatár fogadott és Randall melegített. Szegénynek alig maradt fél órája, hogy megmutassa, mit is tud. Szó mi szó, megmutatta. Nem a lágy latinos lemezeit pörgette ezen az estén, hanem ütősebb nótákkal örvendeztetett meg minket. Nem ő volt az egyetlen.

22.00-kor lépett NewL a lemezjátszók mögé. Mosolygós stílusához igencsak illett a zene, szépen elkezdte pörgetni az egyre nagyobb számú közönséget. Szettjét egy kb 2 perces (előre bejelentett) áramszünet zavarta meg, hogy utána még nagyobb lelkesedéssel bulizhassunk tovább.

23.00-kor következett azt est meglepetésembere (legalábbis számomra) - Junior. Nem ám Ibiza & roller feeling, inkább halálkomoly zene, fantasztikus keverések és a közönség tiszeteletben tartása. Többen összenéztünk és értetlenül konstatáltuk a hirtelen javulást, hiszen pl egy Flash nem képezi Junior szettjeinek szerves alkotórészét. A szigeten ez volt a harmadik lemez, amit felpakolt...

23.55-kor Schulz ragadta meg a mikrofont és megköszönte a Freee-nek öt éves munkásságát, Budai Iminek és Gazsi Tillának a szíves közreműködést. Elhelyezett egy digitális órát is a pultban és a kivetítő segítségével ezt az addigra már 3000-3500 főre dagadt közönség is láthatta. 0.00-kor felcsendült a himnusz, mindenki egymás nyakába borulva köszöntötte az új évet. Két perccel később Zsolti már a lovak közé csapott, és ezután már az egész közönség önfeledt bulizásban tört ki. A tőle megszokott virtuóz keveréseket itt sem hagyta el, és inkább klubhimnuszokkal szórakoztatta a nagyérdeműt egészen 1-ig.

Ekkor állt a pultba az Events Hall egyik kedvence, Budai Imi. Szettjéről csak annyit mondanék, hogy hihetetlenül jól érzi, mit kell adnia a közönségnek. Az emberek egy része előrenyomult a pulthoz, hogy legalább szemkontaktust tartsanak vele. 2-kor kezdtem egy kicsit sajnálni, hiszen ilyenkor autóba ülni és vezetni (vagy utazni) 2,5-3 órát nem leányálom. Talán ezért nem vigyorgott annyit, amennyit eddig megszokhattunk tőle.

2-kor kezdett pörgetni Clark, aki folytatta az Imi által megkezdett vonalat. Végre nagy közönség előtt is megmutathatta, mire is képes egyedül. Úgy tűnt számomra, hogy ezen az éjszakán a fellépők mind örömjátékot mutattak be, és ez kiváltképp illett Clark játékára. Ekkorra a közönség nagy része örömmámorban úszott és élvezte a zene minden egyes ütemét.

3-kor állt a lemezjátszók mögé a másik kedvenc, Tommyboy. Az eddig megszokottól eltérően azonban ő nem egy órát, hanem háromnegyed órával többet játszhatott. Nem vette elő lightos lemezeit, végig járt a keze, csak inni állt meg néha-néha. Persze más egy Garage és egy szilveszteri party - itt a keményebb hangzást értékelték az emberek. Nem maradt el a visítás sem.

4.45-re megérkezett Kühl Tamás is és végre leerszthettünk egy kicsit a döngölés után. Nála úgy éreztem, mintha félretette volna hard trance lemezeit és a deep-esebb vonal felé mozdult volna. Persze nem repített akkorát, mint tavaly (hiszen akkor 2 órán keresztül a legmélyebb trance felvételek pörögtek), de hihetetlenül jól esett a kifinomult hangzásvilág.

6.30-tól játszhatott Andrew J., akiben most sem kellett csalódnunk csakúgy, mint a novemberi Freee bulin sem. Hihetetlen érzékkel és technikával pakolta a lemezeket úgy, hogy közben a közönség hozzáértő része elismerően bólogatott. Remélem, neki is ugyanakoora élmény volt ez az egy óra, mint nekem.

7.30-kor kezdte pörgetni lemezeit Levi, aki ugyanúgy, mint Clark, most végre megmutathatta, mit is tud egyedül. Szó mi szó, reggel 8-kor óriási döngölésbe kezdtünk, de még mindig rengetegen bírták az iramot. Nagyon tetszett Levi játéka, csak ekkorra már olyan laposakat pislogtam, hogy éreztem, lassan haza kell mennünk. A szettet a galérián hallgattuk, ahova már besütött a nap és így hangulatos érzettel örvendeztetett meg minket.

8.30-kor állt a pultba az utolsó fellépő, Sylvie. A törékeny kislány óriási lemezeket pakolt fel, precízen összerakva. Tudtam már, hogy utolsó energiatartalékaimat élem fel, ezért hegyeztem fülem. Többnyire Hooj Choons kiadványokkal szórakoztatott minket. Sajnos nem élvezhettük végig játékát, mert 9-kor eljöttünk, hiszen már alig álltam a lábamon. Viszont ekkor még kb 1000-ren partyztak a házban.

Összességében véve a party óriásira sikeredett, minden fellépő legjobb oldalát mutatta meg a közönségnek.

Egész este alatt kettő gondom volt:

1) a WC-ért, ha nem voltál szemfüles, kb fél órát kellett sorban állni (persze a fiúk ezt megúszták, csak a lányokat büntették).

2) Ha meghirdették, hogy ennivalót is lehet kapni a Millennium Dance-en, akkor miért néztek rám értetlenül a pultoslányok, amikor rákérdeztem erre. 12 óra színtiszta buli kaja nélkül kicsit húzósra sikeredett. Az elfogadható árról is szó esett a szórólapon -- hmmm, mi inkább nem ittunk pezsgőt...

Ezek azonban csak kis gondok, nem árnyékolták be a hangulatot. Köszönjük a lehetőséget, hogy részt vehettünk a bulin és remélem jövőre sem szakad meg a hagyomány és ha lehet, még az ideinél is nagyobb durranást szerveznek a rendezők.

Ágica

2001. január 5.



Click to Visit

HÍRDETÉSEK



FÓRUMOK

Trance
Superbutt
Linkin Park
Heaven Street Seven
Placebo
Limp Bizkit
Darren Hayes
Blue
P!nk
A legjobb klubok
Eminem
50 Cent
Snoop Dogg
Sub Bass Monster