Budapest Parádé

Elérkezett az idei nyár utolsó nagyobb rendezvénye a Sziget Iroda prezentálásban. Az idén a tavalyinál is többen vettek részt a Budapest Parádén, a szervezők becslése szerint 600.000 honfitársunk táncolta végig az Andrássy utat majd partyzott egy nagyot a Hősök terén és a Felvonulási téren.

Az első Parádé kivételével mindig ott voltam a rendezvényen, s főleg az esti része egyre színvonalasabb, bár én azért még mindig azon áhítozom, hogy egyszer legyen egy nagyobb színpad felállítva hasonlóan a berlinihez és ott 2-3 órán át tényleg világsztárok és a hazai élvonal lépjen fel. Néha ugyanis nagyon zavaró az egymást túllicitáló kamionokról szóló zene, főleg ha azok szorosan egymás mellett állnak. De ez legyen a legkevesebb problémám. Maga a rendezvény nagyon színvonalasan volt megrendezve és láthatóan sokkal több rendőr dolgozott biztonságunkon.

Pontban 14-kor – verőfényes napsütésben és melegben - indult el a konvoj az Andrássy út elejéről a Limo Press kamion prezentálásában. Mivel szívemhez közelebb áll az elektronikus tánczene, így inkább a kamionsor közepén, végén éreztem jól magam. Azazhogy éreztem volna magam jól, ha a kamionra való feljutások közepette nem a munkaeszközömet kellett volna védenem, miközben a kedves biztonságiak löktek vissza a kaminoktól. Ugyanis hiába a TV Photo VIP kártya, összesen 15 kamionból 4-re jutottam fel. Általában udvariasan küldtek el, hogy ezzel a kártyával ugyan nem megyek fel sohasem, csak ha a kamionra szóló karszalagom van. Néhol azonban szó szerint löktek vissza a tömegbe és ahogy megfigyeltem nem csak velem történtek ilyen fajta incidensek. Sajnos ez a bánásmód nem a szervezőkön múlik, ugyanis ők mindet megtettek hogy minél kényelmesebb helyekről tudjak fotózni. Viszont minden kamiontól kellett volna kérnem karszalagot ha fel akartam jutni - kérdem én, akkor mire jogosít fel a fentebb említett kártya?

Azonban ezen incidensek nem vettél el a kedvemet és szerencsére a gépem is megmaradt. Először a Viva kamionon jártam ahol Náksi & Brunner gerjesztette a hangulatot. A kamion idén szerintem jobb volt a tavalyinál, még messziről is nehéz lett volna eltéveszteni, hogy melyik kamionhoz van szerencsém.

Az Oktogonnál felállított sajtós fényképező magaslat igen jó ötlet, ugyanis fantasztikus képeket lehet készíteni, tíz méterrel a parádé felett. S nem utolsó sorban össze lehet futni a berlini loveparade szülőatyjával Dr. Motte-val is, aki a magasból élvezte a felvonulást.

Ezek után az elektronikus tánczene két fellegvárában tettem tiszteletem. A Freee Magazin kamionján éppen Dj Sylvie játszott igen kemény prog, house szettet és a hangulat ennek fényében volt igazán party jellegű.

Ezután Magyarország első számú techno rendezvényét bonyolító Deadcode Productions – Hyperspace kamionjára mentem ahol éppen a londoni techno guru Luke Slater játszott. A hangulat valóban Hyperspace-es volt, extrém külsejű lányokkal, díszítéssel és egész jó hangrendszerrel. Luke Slater után a bécsi Electric Indigo lépett a lemezjátszók mögé, aki folytatta angol kollégájának szettjét. Velük még az esti Parádé Bónuszon is találkozhatunk.

Az elektronikus tánczenei részleg után meglátogattam a Juventus kamiont is ahol egy kedves ismerősömmel találkoztam és sikerült egy olyan szettet elkapni ami még talán ízlésemnek megfelelő volt. Régi jó kis slágerek pörögtek, amelyek az ilyen hangulatú bulikat mindig feldobják és közben pedig folyt a habparty.

Az esti nagyszabású hősök terén lezajló buli előtt hazasiettem felfrissülni és pont visszaértem Dr Motte szettjére, amelyet a Viva kamionon prezentált. A következő fotóért kisebb harcot kellett vívnom a tömeggel, de végülis csak sikerült. Közelebbit sajnos itt sem tudtam, mert itt szerencsére az udvariasabb fajta biztonsági őrrel találkoztam aki csak ennyire adott engedélyt.

Ezután a Parádé első szakaszát záró tűzijátékig körbejártam a két teret és elmondhatom, hogy nemcsak fiatalok hanem középosztálybeliek is ropták a táncot némely kamionok előtt. Igazi, tömegeket megmozgató népünnepély volt ez, s mint kiderült ez volt a legnagyobb létszámú rendezvény idén.

A finálé végére találtam is egy kifejezetten jó helyet magamnak ahonnan tudtam volna fotózni, de ide sem engedtek fel, mert nem volt mobiltelefoncéges karszalagom. Na bumm…. Mér meg sem lepődtem. :)

Összességében elmondhatjuk, hogy egy kellemes napot szereztem ismét és még csak ezután jött a folytatás, vagy mondhatjuk a hab a tortán. Parádé Bónusz – Népstadionkert

Dexter

2003. augusztus 29.