Tulajváltás után újra "otthon"... Anthony Pappa - HomeClub - 2004.10.22.

Mindenki tudja, hisz nem titok, hogy a jobb budapesti klubok egy kézbe kerültek. A kérdés már csak az, hogy ez ránk, az egyszerű partyarcokra milyen hatással lesz. Napokig vitatkozhatnánk az előnyökön és hátrányokon, de én inkább az egyszerűbb megoldást választottam. Elmentem és megnéztem miben változott a hely, a porta, a hangulat. Az esemény, amit választottunk Anthony Pappa érkezése kishazánkba.

2004. 10. 22. HomeClub Budapest III.ker. Harsányi lejtő

Barátnőmmel már régóta vártuk ezt az éjszakát, hisz pont itt találkoztunk egy éve és emlékezetesen meg akartuk ünnepelni, eme napot. A legjobb mód, ha visszatérünk a "tett" színhelyére.

Köztudott, hogy csajoknál sokáig tart a készülődés, ebből kifolyólag nem sikerül a buli elejére megérkeznünk, amit nagyon bántunk, mert így lemaradtunk Stamp warmup-járol.

Éjfél körül érkeztünk meg és már az autóban próbáltuk felkészíteni magunkat a hatalmas kígyózó sorokra, de meglepetésünkre csak a parkoló volt tele. A bejáratnál a portán kívül – akik feltűnően kedves módon nagyon jó szórakozást kívántak - senki nem volt. Íme az első piros pont.

Ha ilyen a kezdés a többi is csak jó lehet! Így is lett.

Nem volt az a tömegnyomor, ami általában tönkre teszi a szuper bulikat. Sokan voltak ugyan, de még kényelmesen el lehetett férni. Első utunk a kisterembe vezetett. A hely, ami mindig külön életet élt a nagyteremhez képest. A megszokott ismerős arcokkal mindig itt lehet legelőször összefutni. A hangulat, mint mindig most is nagyon jó volt. Vettünk egy italt, (az árak nem változtak) ami után meglátogattuk volna a mosdót. Na itt jött az első (és szerencsére az egyetlen) negatívum. A női mosdóba nem lehet bejutni. A sor a piros folyosó közepéig állt, úgyhogy inkább a VIP felé vettük az irányt. Ott kerestünk egy üres asztalt és onnan kémleltük a nagyterem közönségét, akik már eufórikus állapotban tomboltak Chriss és Khül b2b szettjere. Elfogultság nélkül állíthatom, hogy nagyon kitettek magukért a srácok. Jobbnál jobb muzsikákat pakolgattak egymás után szépen, sorban, hibátlanul, mintha előre felvették volna a szettet, hogy minden tökéletes legyen. Az asztalunknál folyt a pezsgő, vígan ünnepeltük az 1 éves évfordulónkat. Megvártuk a váltást, és amikor már Pappa játszott felmentünk a dj pultba, hogy megpróbáljuk átérezni azt, amit ő érezhet. Látni a tömeget, ahogy mosolyognak és egy emberként mozognak a ritmusokra. Fantasztikus élményben volt részünk. Akkor fordultam oda barátnőmhöz és tudattam vele, hogy erről a bulájról csak jót fogok írni. Még, ha akarnék, sem tudnék rosszat írni, hisz minden tökéletes. Barátságosak az arcok körülöttünk. Nem látni balhézókat. Nincsenek agresszív szekrények és utánfutóik. (vagy csak mi kerültük el őket)

Bár, ahogy láttam a személyzetet is teljesen lecserélték, de ők is nagyon udvariasak és kedvesek voltak.

Az éjszaka egy aranyos momentuma, hogy egy srác enyhén illuminált állapotban odaült hozzánk és kétségbe esve közölte velünk, hogy ő senkinek sem szimpatikus. Megkértük fejtse ki, mitől érzi ezt? Röpke beszélgetés után kiderült, hogy a sráccal semmi gond, csak nem a megfelelő helyen próbált meg beszélgető partnert találni. Ezt csupán azért osztottam meg veletek, hogy emlékeztessek mindenkit, hogy nem szabad a külsőségekre hagyatkozni. Azért, mert nem látszik valaki igazi partyarcnak, attól még nem luzer!

Pappa a neki kiosztott időt fantasztikusan kitöltötte. Utána ismét Stamp következett, aki bizonyára méltó befejezéssel zárta az estét, de sajnos megint nem tudtuk Őt meghallgatni, mert átcsábított minket a kisterembe Blackman muzsikája. Akit ugye senkinek sem kell bemutatnunk, hisz őstehetség. Tőle rossz szettet még soha nem hallottam! Mindig jókedvre derít egyéni stílusával és előadó módjával. Látszik, hogy élvezi, amit csinál és ha látja a közönségen, hogy ők is élvezik, boldog mosollyal a szemükbe nézve nyugtázza elégedettségét. És rólunk csak a jókedvet olvashatta le. Mást keresve sem tudott volna.

Nem is tudom, mivel tudnám még jobban kifejezni, hogy mennyire jó volt ez a buli. Nem lehet szavakba önteni. Aki nem volt ott, nagyon bánhatja, és csak úgy teheti jóvá, ha legközelebb Ő is velünk tart! Mi ott leszünk. ;)

Visszatérve a nagy kérdéshez, hogy a tulajváltás nekünk jó, vagy sem... Hát egyenlőre nem meghatározható.

Majd hosszabb távon kiderül. A fejleményekről természetesen folyamatosan tájékoztatni fogunk benneteket, de a legjobb, ha eljöttök és a saját bőrötökön tapasztaljátok.

Reméljük, hogy ez csak jó lehet nekünk!

Találkozzunk otthome!

~Judy~

2004. november 9.