Progresszív house, az új hangzásvilág

Mély, táncolható és veszélyesen magával ragadó ... a progresszív house eljutott odáig, hogy 2001 globális táncparkettjének vezető hangzásává váljon.

Ha eddig nem tudtad volna, akkor az angol Ministry magazin elárulja, hogy a trance betegeskedik. Alig több, mint két év alatt eljutott Paul Van Dyk For An Angel klubhimnuszától a hard trance-ig - a hangzásig, amely olyannyira egyszerű, hogy kilyukasztanád saját dobhártyádat. Sokan a hard house-t éltetik, az azonban evidens, hogy nem fog sokáig fennmaradni. Még a hard house DJ-knek is be kell ismerniük, hogy a zenének haladia kell, hogy túlélje a korát.

Így szól a felmerülő kérdés: " Hova tart a zene manapság?" Ahogy átléptünk az új évezredbe, tisztán látható a választási lehetőség. A hard house jó dolog, de valami hiányzik belőle. A hagyományos USA house-nak mindig meglesznek a saját rajongói, de mindig egy idősebb, sznob közönségre fogunk asszociálni. Itt az ideje, hogy a haladás útjára lépjünk. Eljött a progresszív house ideje.

A prog house már több mint egy éve készülődik az áttörésre. A legelső angol prog house klubok között említhetjük a liverpooli Alderaant, a leedsi Uniont és a londoni Elements-et. Idén azonban úgy tűnik, hogy az eddig tehetségeiről híres hangzás elárasztja a piacot. Bár a prog DJ-k több éven keresztül neves klubokban játszottak (legjelentősebb a Renaissance), a Cream nem rég bejelentette, hogy teljes egészében a progresszívebb hangzás felé orientálódik (becserkészték Timo Maast havi rezidensnek), és a Gatecrasher is növeli a progresszív programok mennyiségét -- nagyon úgy tűnik, hogy központi szerepet fog játszani a sötétebb hangzás kedvelőinek életében.

Néhány szakértő úgy véli, csak az evolúcióval van dolgunk. A rendíthetetlen prog DJ, Dave Seaman eddig még nem tapasztalta bookingja ugrásszerű növekedését, de kijelenti, hogy "a trance egy nagyon fiatal rétegnek szólt, és e generáció ízlése kifinomult. Jó a Big Mac is, de ahogy öregszel, elkezdesz az ínyenc falatok felé fordulni -- a finomabb ízek, az igényesebb elkészítés és tálalás felé. Az emberek már többet akarnak a cartoon (rajzfilm) trance-nél."

Sasha (aki többek számára a progresszív house keresztapja) is egyetért. " Vagy olyan klubber vagy, aki nagyszerű lemezeket akar hallani és lelkiekben megérint az egész, vagy olyan, aki elmegy szórakozni és csak táncol. A trance és a hard house csak az "azonnali kielégülést" szolgálta, de azok a kölykök is felnőttek már, akik három éve a Gatecrasherbe jártak -- sokkal mélyebb érzést akaranak."

Személyiségzavar

Az idők során azonban a progresszív house is megváltozott. Amikor még a 90-es évek elején Dom Phillips dance újságíró elkezdte használni a progresszív house megnevezést, akkor (általában véve vokálmentes) a dub és a disco, a US house és a keményebb európai hangzás, az éteri baleári chillout és a funk keveredését jelentette. ("Elég nevetségesnek tűnt"-- emlékezik vissza Sasha.) A progresszív úttörők, a Future Sound Of London, az Underworld, a Leftfield és a The Aloof, valamint az olyan labelek, mint a mára már kihalt Guerrilla (William Orbit eredeti prog house vállalkozása) szíves fogadtatásra találtak a rave és az ócska tömeghouse uralta zenei világban.

A progresszív house mégis a klubváros zsákutcájába futott. "Kicsit segget csinált a saját szájából" --mondja Sasha. "Brian (Transeau, alias BT) elkészítette zseniális első albumát és mindenki elkezdte utánozni. Minden egyes albumon nevetséges kiállások és bálnahangok tűntek fel. Három vagy négy éve már nem is játszom a hatalmas trance felvételeket." Ezen a ponton lépett be az epic house: "A progresszívből az epik felé tartott a dolog, és ekkor vesztette el a személyazonosságát" -- ismeri el Steve Lawler. "Ahelyett, hogy a dobokra és a basszusokra épült volna, elkezdett a dallam köré épülni az egész."

Miután a sajtó is kigúnyolta és új ötletek sem akadtak, a progresszív house-t el is temették volna, ha nem akad néhány hitszegő -- legjelesebb képviselőjük a Hybrid -- akiknek Wide Angle című albuma (amit az Orosz Szövetségi Zenekarral vettek fel Moszkvában) egyike volt a kevés igazán nagyszerű epic house lemezeknek. "Nem kell, hogy az egész hangzás olyan grandiózus legyen"-- mondja Mike Truman a Hybridből -- "Vissza kell lépnie az undergroundba, hogy ismét működjön."

Ez nemcsak a kisebb progresszív house esték elburjánzásához vezetett, hanem az egész hangzás megváltozott -- kevesebb fényesítés, több funk. A prog house még az olyan eklektikus hatások előtt is kitárta ajtaját, mint a funky techno, vagy Tenaglia tribal hangzása. Ahogy Pete Tong is rámutat, ma egyszerűbb megállapítani, hogy mi nem prog house: "Alapjában véve olyan stílus ez, ami a legmesszebbre esik a hard house-tól és a garage-ban gyökerezik."

Funky és futurisztikus

"Inkább a tudatosságról, mint az elkészítésről szól" - mondja Truman és ha példának Steve Lawler NuBreedjét vesszük, akkor ez a tudatosság a mély, lélekteli elektronikus zenére való törekvésben mutatkozik meg. Akár mély, piszkosan pulzáló szerzeményekről, vagy túlfeszített, kristálytiszta felfételekről van szó, a rezgés mindig funky, szexi, de leginkább futurisztikus. A hangzást olyannyira sikerült visszaszorítani a lényegre, hogy ismét áll rá a progresszív jelző.

"Nagyon nehéz definiálni a műfajokat " -- mondja Dave Seaman nevetve. " Progresszív, trance, tech house ... néha már csak isten tudja, hányféle létezik. A progresszív house inkább egy szcéna, mint műfaj és Rui Da Silva-tól Bushwacka!-ig, Timo Maasig, Sander Kleinenbergig és Oliver Liebig öleli fel a szerzőket. Előrehaladó gondolkodásmódot képvisel és sosem túl absztrakt ahhoz, hogy ne venné figyelembe a szombat este közönségét. Még mindig a táncparkettre épül."

De közönségbarát elemek ide vagy oda, a prog house valószínűleg sosem lesz olyan népszerű, mint a trance. " Szerintem a nagy kluboknak lesz egy kis problémája" -- mondja Sasha. "Akkora szintre vitték már a trance/hard house estjeiket, hogy nehéz lesz erről visszaállni. Azt kockáztatják, hogy összezavarják a klubbajárókat."

A groove felépítése

Pete Tong azonban úgy véli, hogy a komoly zenék is meg tudják őrjíteni a szombat este partiarcait. "Igen, ez valóban egy másmilyen hangulatvilágot képvisel, de otthon lejátszottam szombaton és felrobbant a ház"-- mondja lelkesen. "Persze nem olyan darabokat játszottam, amik fél perc alatt bontakoznak ki. Eléggé árnyaltak."

Red Jerry, a Hooj Choons főnöke (azé a labelé, ami a trance-t 2000-ben progresszív hangzásra cserélte) tagadja, hogy a prog house és a vokális lágyabb darabok kölcsönösen kizárnák egymást. "Tegyél rá egy igazán jó vokált egy dögös progresszív darabra, és máris Rui Da Silva-nál vagy. Kezdetektől fogva úgy beszéltek a Touch Me -ről, mint lehetséges karácsonyi slágerről. Másrészről a gyenge angol tribal cuccok sosem fogják senki malmára hajtani a vizet"-- mosolyog Jerry. "Persze az biztos, hogy azok a klubberek, akik 11-kor mennek le egy klubba és 3-ig teljesen kiütik magukat, nem progresszív house-t akarnak hallani."

Ha a trance olcsó, mellékutcai panziókba vitt eddig (kis ráfordítás, nem kielégítő), akkor a progresszív house a legdrágább szállodai ágyba fog és még Kama Sutra-t is ad a kezedbe. Alapvető fontosságú, hogy a közönség bízzon a DJ-ben, aki hosszú darabokkal, kevés klubhimnusszal és minimális vokálokkal operál, nem is említve a mindig új hangzást és a szettek felépítését. Sasha-nak sosincs gondja ilyen szempontból a közönséggel. "Ebből a szempontból elég szerencsés vagyok"-- mondja. "Megalapoztam már annyira a hírnevem, hogy ha néhány órára elkalandozom és különféle dolgokat próbálok ki, akkor a közönség velem marad, mert tudják, hogy az este végére oda jutok, amerre tartok."

A kisebb nevű DJ-k azonban trükkökhöz folyamodnak hírnévszerzés céljából. A progresszív house játszásához nem azok a képességek kellenek, amik a slágerezéshez. "Funky-nak" kell lennie, ugyanakkor fel kell pörgetni a közönséget (hiszen olyan trackeket hallanak, amiket valószínűleg nem ismernek) -- ez azt jelenti, hogy a progresszív DJ jobban koncentrál az effektekre, az innovatív mixelésre és a szett összeállítására.

"Rettentően fel tudom dobni a közönséget"-- lelkendezik Steve Lawler. "Komolyan. Megy az ütem, leveszed a basszust és a lábdobot, maximumra teszed a közepet, majd bumm! Tedd vissza a dobokat amikor visszajön a basszus. Ez akkora hatással van rájuk -- ezzel megszerezted őket magadnak. Megint visszatérhetnek a DJ művészi képességei."

Az élvonal

A progresszív szett egy klisével élve olyan, mint egy utazás, de míg ez valaha az önzés mentsége volt, addig a progresszív DJ-k szigorúan a táncparkettre koncentrálnak. Egy dolog, hogy marginális darabokat részesítenek előnyben, de ahogy Dave Seaman őszintén rámutat, "nem akarsz önelégült hólyag lenni."

A Gatecrasher rezidense, Ashley Casselle számára (aki a Deviantnak készít felvételeket Ashtrax néven) a legfontosabb cél, hogy tetőfokára hágjon a hangulat. "Ha művelt akarsz lenni, menj egyetemre"-- mondja Casselle. "Az egész arról szól, hogy jól érzed magad a táncparketten. Ugyanakkor meg persze több is van benne, mint hogy szétrobbantja a házat. Rengeteg olyan zene van a piacon, ami nem csak a lábadra tesz mély benyomást, hanem a fejedre is."

Úgy tűnik, 2001 lesz az az év, amikor a brit klubélet visszaszerzi elvesztett büszkeségét. "A klubkultúra szépsége az," -- mondja Red Jerry -- "hogy ha sz@r részhez ér -- amikor például a trance túl gyors és nyálas lett -- ahelyett, hogy meghalna, vannak olyanok, akik valami jobbat szeretnének csinálni. Állandóan mozgásban van és fejlődik. Szinte egy magát állandóan kijavító mechanizmus." Úgy tűnik, ez a mechanizmus azért teremtette meg a progresszív house-t, hogy józan gondolkodásúak maradhassunk. Itt az ideje, hogy kifinomítsuk hallásunkat!

PROGRESSZÍV HOUSE MŰVÉSZEK/DJ-K:

Nick Warren: A vezető prog house duó, a Way Out West egyik tagja, Global szupersztár DJ, Massive Attack live DJ, rezidens a bristoli Rockban és mindent egybevéve egy kedves srác. És persze Magyarországon is megfordult már, szerencsére nem is egyszer.

Hybrid: Mike Truman egyike a többtagú Hybridnek, akik Wide Angel albuma segített a progresszív feltámadásban 1999-ben.

Steve Lawler: "Én house DJ vagyok, Sasha és Digweed is azok. Megvan bennünk az a képesség, hogy mélyből egészen a fellegekig repítsünk"-- mondja Steve. Saját estjei vannak a Code-ban és a Home-ban (Angliában...)

Dave Seaman: Nagyra becsült DJ, újságíró és a prog hangzás hosszútávú bajnoka. A Brothers In Rhythm egyik fele, akik segítettek Kylie-nak, hogy újra dance dívaként tündökölhessen.

Pete Tong: Ő a Radio 1 zenei úttörője, saját labele van, korai ibizai harcos és szeret mindent, ami progresszív.

Sasha: Nagyrabecsülés jelképeként az "Isten" becenevet ragasztották rá.
Digweeddel együtt segített abban, hogy az angol house elterjedjen az amerika táncparketteken is.

Ashley Casselle: A Gatecrasher rezidense, aki csak arra vár, hogy felléphessen az élvonalba. segített megszabadítania a Crashert a hard house és trance imázsától.

Timo Maas: Német breakbeat-kedvelő prog house művész és DJ, aki tavaly tört be a köztudatba Assido da Bass remixével. Nagy partiztató hírében áll.

Danny Tenaglia: DT mélyen és vastagon szereti. A New York-i Danny állandóan játszik a Bedrockban, most pedig a NY-i top klub, a Vinyl rezidense.

Red Jerry: DJ, remixer és producer, egyike a az elektronikus tánczene legszorgalmasabb munkásainak. A Hooj Choons prog house label főnökeként vált ismertté.

Deep Dish: Az iráni születésű washingtoni bázisú DJ duó rendszeresen látogat el Európába (néha még hozzánk is). Saját labelük, a Yoshitoshi egyike a legjobbaknak.

PROGRESSZÍV LABELEK:

Berock: Digweed találmánya... Szerintem elég is ennyi.

Kismet: Alig egy éves. Hallgasd meg a Touch Me-t és mindent értesz.

Hooj Choons: "Egy évtized a félig tisztességes house jegyében"-- mondja a Hooj. Ők őszinték.

Deviant: Mély, sötét, árnyalt és szolid -- tetszeni fog az Ashtrax és az Animated.

Black Ice: Kissé vaskos, atmoszférikus és tribal-ös.

Pitch Black: A legendás New York-i Satellite Records tehetségeket felvonultató oldalága.

Choo Choo: Sheffield büszkesége. Keresd Fade mixét Mara Song for Zoe című dalának.

Fire Recordings: Cass 'n' Slide, Lee Burridge és Grant Collins...

VA Recordings: A piszkos, kemény prog tech hangzás képviselői.

2001. március 2.