Viszontagságok a magyar DMC körül

Egy, a DMC-n helyezést elért barátom küldte ezt a keserű hangvételű levelet:

"A DMC-n a következő események zajlottak le:

Miután a kezemben lévő helyezéssel, és díjaimmal (fejhallgató, egy tű, slipmat) elhagytam a színpadot, elindultam hazafelé. Épp be akarok szállni a taxiba, amikor szólnak versenyzőtársaim, hogy keresnek a szervezők. Nem is gondoltam arra, mi is fog történni. Visszakérték először is a Technics fejest, merthogy "Kiállítási darab és forgalomban nincsen. Ez nem lett volna baj, mert rugalmas vagyok, "jó, hát legyen" elmélkedtem.

Viszont a mai napig nem kaptam meg az ígért, sőt az engem megillető nyereményt!

Nem vették a fáradtságok egyesek, hogy megszervezzék akadálymentes (és még finom voltam) lefutását ennek a rangos versenynek. És még oklevelet sem érdemelünk? Mert hisz ilyesfajta dokumentumot egy helyezett sem kapott! Sőt még meg is mosolygott az egyik szervezőtag, mondván: "Majd neked külön nyomtatunk egyet!" Köszönöm szépen.

Tudod, nekem nagyon számít (és másnak is), bármilyen is volt a verseny. Harmadik lettem jópárból, de ezt úgyis tudod már...

Nagyon ki vagyok akadva, és helyezésem szinte elvesztette teljes értékének hatását, még az ígért weboldal sincs készen, persze ezt is megígérték: "fenn lesztek a neten!" Látom...

És amit nem látok: egy újság sem foglalkozik velünk, ,még a Pécsi est is visszautasította cikkemet (azonfelül, hogy stilisztikailag nem vagyok annyira fejlett) azzal az indokkal, hogy ami elmúlt azt ők nem közlik...

A csalódott Oshee voltam"

Ez valóban szomorú eset és csodálkozom is, hogy ma Magyarországon ilyen előfordulhat. No comment.

2001. május 16.