Animánia

Az Animával kapcsolatos első koncertélményem úgy '97 végére datálódik, amikor is a csapat - az ifjú Marcel live act-jével és Boolek dzsungelritmusaival kiegészülve - a Végállomás gyengécske hangrendszere ellenére már akkor olyat produkált, hogy az felért egy nagyobbacska koffeinkúrával. Azóta már jónéhány hordónyi kávé lefolyt a torkokon, jónéhány szubbasszus hangvilágot látott, és a pörgés is szakadatlanul folytatódik. A zenekar következetesen ontja magából a jobbnál jobb muzsikákat, egyre nagyobb tömegeket nyerve meg ezzel - na meg persze a legutóbbi maxival, amihez az éppen aktuális koncertturné is kötődik. Prieger Szabolccsal, az együttes oszlopos tagjával sikerült némi eszmét futtatni lemezről, turnéról, kulisszatitkokról.

- Az országos Mariguana turné vége felé jártok. Hogyan fogadtak titeket az emberek, egyáltalán milyenek a tapasztalatok a koncerteket illetően?

Prieger: Mindenképpen nagyon pozitívak. Minket is meglepett, hogy a nézők száma 400 és 600 között mozgott átlagosan. De volt olyan város is, ahol még ezt is túlszárnyalta a közönség. Debrecenben például egy nagyon érdekes elnevezésű helyen játszottunk, a Lovardában, ott 700-an voltak. Persze voltak olyan helyek, ahol kisebb volt ez az arány, de két-háromszáz embernél kevesebb sehol nem volt. Tehát mind a nézőlétszám, mind a fogadtatás szempontjából nagyon pozitív volt a visszajelzés, és most érezzük úgy igazából először, hogy tényleg országosan is tudják, kik vagyunk. Nincs már olyan nagyobb város, ahol azt az egy-két számunkat, amiket a különböző TV-adók rendszeresen játszanak, ne ismernék az emberek. Most már hála Istennek elég gyakori, hogy a koncerten az énekesnőnk elhallgat, és az emberek hangosan éneklik a Mariguana Cha-Cha-Cha refrénjét, és ez egy tökjó érzés.

- Nem utolsó szempont, hogyan épül fel egy program, mert ezzel javítani, sőt akár rontani is lehet egy produkción - még akkor is, ha a zenék magasan túlszárnyalják az átlagos minőséget. Mit tesztek azért, hogy a lehető legjobban üssön a buli, mi az a koncepció, ami alapján összeállítjátok a sorrendet?

- Az Anima esetében a program eléggé meghatározott. A koncertek hangzóanyagának néhány dobüteme és basszusfutama gépről jön, tehát ez eleve meghatározza azoknak a számoknak a körét, amiket játszani tudunk. A jelenlegi fix program szerintünk jól lett összeállítva, a számok sorrendje természetesen azonos. Egyébként a közönségtől is függ, mennyit játszunk. Régebben szokták bírálni az Animát azért, mert nagyon "rövid" zenekar, és ezt magunk is elismerjük, hogy így volt. Régen 50-60 perces koncerteket adtunk, most viszont ígérhetem azoknak, akik a szombathelyi fellépésünkre készülnek, hogy minimum másfél órára számítsanak - a ráadásszámok mennyisége pedig mindig és mindenkoron a közönség hozzáállásától függ. Hogy mely zenéket játsszuk, az teljesen vegyes: az első albumunkról, a Shalomról is adunk elő számokat, illetve a többi lemezről is természetesen, de a koncertprogram magvát végül is a fehér lemezünk, és a legutóbbi maxi, a Mariguana Cha-Cha-Cha adja.

- A Végállomásban december 27-én megrendezésre kerülő koncert mennyiben fog eltérni az eddigi fellépésektől? Szombathelyiek lévén, gondolom készültök valami exkluzív dologgal.

- Ami a legfontosabb, hogy mi mindenképpen szeretnénk egy bulit körítésként, nem csak egy szimpla koncertet. Többek között tárgyalásban vagyunk DJ-kel, valamint szeretnénk egy afterpartyt is rendezni. Várhatóan különleges hang- és fénytechnika lesz, úgyhogy mindenképpen rendkívüli élménynek ígérkezik a szombathelyi fellépésünk.

- Sok magyar előadó egyelőre csak álmodozhat arról, hogy külföldön játszhasson - nektek ez a kiadótok jóvoltából sikerült. Kint azonban egy teljesen másfajta publikum elvárásainak kell megfelelni, mint itthon. Mennyiben más a határainkon túli közönség, mint a magyar?

- A zenének, amit játszunk, igazából külföldön sokkal nagyobb bázisa van. Az egyik legnagyobb, bécsi fellépésünk alkalmával olyan nagy producerek mellett játszottunk, mint Goldie vagy a Red Snapper, következésképp nagyon pozitív volt a fogadtatás. Azt a mindenre nyitott, felszabadult tömeget nehéz elfelejteni. Ugyanez volt a helyzet a németországi koncertünk alkalmával, amikor is Berlinben, egy party keretein belül léptünk fel. Erdélyben pedig azért szerettek bennünket, mert ott minden magyar zenekart szívesen látnak. Mivel német a kiadónk, remélhetőleg jövőre arra is lesz lehetőségünk, hogy több helyen és hosszabb ideig is játsszunk külföldön, akkor talán majd jobban le tudjuk vonni a következtetéseket, hogyan fogadják.

- A tagcserék mennyire befolyásolták az Anima működését? Gondolok itt például Németh Judit énekesnőre, aki már jó ideje erősíti a zenekart, illetve az új dobosra. Sőt, volt egy DJ-váltás is, jelenleg azonban nem rendelkeztek állandó DJ-vel.

- A DJ-k valójában csak a koncerteken adtak pluszt az együttesnek, a stúdiómunkálatokban nem vettek részt.Velük kapcsolatban kialakult egy téveszme, amit mindenhol próbálunk eloszlatni: sokan azt hiszik és hitték, hogy a DJ-k a stúdióban is velünk együtt dolgoztak, ami nem igaz. Mindamellett sokat köszönhetünk Cadiknak, aki hosszú éveken keresztül hozzájárult a zenekar élő fellépéseihez. Aztán jött a Mango, akivel rövid ideig tartott a kapcsolat, majd ez bizonyos emberi okokból kifolyólag megszakadt, úgyhogy most valóban nincs DJ - nk. Ez azonban nem befolyásolja különösebben a munkát, mivel azt hárman csináljuk: Zsolti, a testvérem, Németh Gergő, illetve jómagam, de a többiek is nagyon fontos részei a produkciónak. Összefoglalva tehát ahhoz, hogy az Anima Sound megszülessen, elegen vagyunk hárman, a színpadi fellépéshez viszont tényleg hat ember szükséges.

- Ha már a zenekar körül tevékenykedő emberekről esett szó, mi a helyzet a magyar kapcsolatokkal? Milyen a viszonyotok a többi, hasonló zenei környezetben mozgó személyekkel, mint például a Neoval, Anorganikkal és Yonderboijal?

- Yonderboi és Anorganik, csakúgy mint az Anima, egy független német kiadó, az UCMG művészei. Elég jó munkakapcsolat alakult ki köztünk, többek között remixeket is készítünk egymásnak. A Neoval majd együtt fogunk játszani szilveszterkor, kíváncsian várom én is, hiszen ők is egy élő projectben gondolkodnak. Szerintem szorosabb kapcsolatok az úgymond elektronikus dolgot művelő emberek között csak nehézségek árán alakulnak ki. Ez pedig azért van, mert ezek az egyéni törekvések leginkább a DJ-skedés, mintsem a zenekaros dolgok felé mennek el, ott viszont iszonyatos dömping van. Lehet valakiből egy jó DJ, de hogy bekerüljön a körforgásba, ma már szinte lehetetlen. A nagy nevek, mint például Tommyboy vagy Budai, szinte az ország összes jobb helyét lefedik, az emberek rájuk mennek el, érthetően őket is hívják meg a klubok. Igaz, néha-néha bekerül egy tehetségesebb DJ a folyamatba, de új arcokból elég nagy hiány van.

- Mindig felkaptam a fejem, amikor valamilyen nagy külföldi név bukkant fel magyar lemezen, nektek például Terry Lee Brown Jr, a Transglobal Underground és Bassface Sascha is készített remixet. Elmondható, hogyan jöttek össze ezek a kapcsolatok? Egyáltalán, minek köszönhető, hogy ilyen világhírű producerekkel sikerült remixeltetni?

- Egyáltalán nem titok, sőt, mindegyiknek megvan a maga kis története. Például a Terry Lee Brown Jr. is a már említett lemezkiadó művésze, és mi szerettük volna, ha csinál egy remixet, amit aztán ő szívesen elvállalt. A Transglobal Underground már egy jóval keményebb dolog volt, és szerencse is jócskán kellett hozzá. A 98-as Szigeten egy napon léptünk fel velük, én személyesen adtam át nekik egy CD-nket, aztán egy ideig nem történt semmi. Egy hónap múlva végül is Zsolti küldött nekik egy e-mailt, ők emlékeztek a zenekarra, és szóba jött a remix gondolata. Ekkor jött a képbe a management: az UCMG felvette a kapcsolatot az ő cégükkel, és természetesen itt már anyagi vonzata is volt a dolognak - egyszóval, ők a két szép szemünkért nem csináltak volna semmit. Ez persze érthető, ők már egy olyan szinten vannak, hogy azoknak csinálnak átdolgozást akik szimpatikusak számukra, de ehhez azért pénz is szükségeltetik.

Phreakman

2000. október 17.



Click to Visit

HÍRDETÉSEK



FÓRUMOK

Trance
Superbutt
Linkin Park
Heaven Street Seven
Placebo
Limp Bizkit
Darren Hayes
Blue
P!nk
A legjobb klubok
Eminem
50 Cent
Snoop Dogg
Sub Bass Monster