Deep Dish

Minden valamire való house rajangonónak kell, hogy legalább egy Deep Dish album legyen a gyűjteményében. A washingtoni székhelyű duó egyik tagjával (Sharam) találkoztunk. Eközben a másik (Dubfire) stúdióban volt és a legújabb albumon dolgozott, amire kétség kívül érdemes lesz odafigyelni.

- Épp most dolgoztatok Ibizán a Renaissance Live in Privilige-ben, mint DJ-k. Milyen egy amerikainak ott játszani? Olyan mint Angliában, csak verőfényes napsütésben?

- Már negyedik éve járunk oda és igen, olyan, mint Angliában, csak nyári feeling lengi körbe. Viszont az egész világot az Angliában történtek befolyásolják. Az egész világ a brit sajtóra és lemezcégekre figyel, mi is történik arrafelé.

- Ez azt jelenti, hogy szinte mindegy hol játszotok?

- Mostanában már sok helyen ugyanolyanok a feltételek .Azért vannak még helyek, amelyek kiemelkednek. Dél-Amerikában és Izraelben vár a legelképesztőbb tömeg és a legnagyobb lelkesedés. Azt hiszem azért, mert ez ott még nagyon újnak számít. Londonban és New York.ban már nehezebb lázba hozni a tömeget. Nagyon keményen kell dolgozni ott, azért, hogy valami benyomást tegyen az ember.

- Most jelent meg egy új válogatásotok a kritika által elismert munkáitok hosszú sorában. Mi a titok?

- Mi mindig arra gondolunk, hogy a számok, hogy szólhatnak otthon vagy a kocsiban, így mindenkire gondolunk egy válogatás alkalmával. Ez nagy feladat, és körülbelül egy hónapba telt összeállítani az albumot.

- És így milyen hangzás a jellemő?

- Az utóbbi hat hónapban általunk játszottak ütnek vissza ezen az albumon. Az emberek általában úgy gondolnak ránk mint kemény house-osokra, de az a nehezebb, sötétebb oldala annak, amit csinálunk.

- Olyan DJ-knek tartjátok magatokat, akik producerként is tevékenykednek, vagy fordítva?

- Nekünk ez egy és ugyanaz. DJ-nek lenni segít abban, hogy megtudjuk mire indulnak be az emberek. Néha valamiféle reakciót vár az ember és amikor nem kapja meg, akkor visszamegy a stúdióba, hogy még egy kicsit csinosítgasson a dolgokon. A szakmában már hírünk van a csinosítgatás miatt.

- Mindig Ali-val dolgozol?

- Igen, általában Ali nyitja bulit, hangulatot teremt és aztán én fejezem be a bulit. De szoktunk együtt is játszani az este folyamán.

- Milyen különbség van kettőtök stílusa között?

- Mindkettőnknek vannak kedvenc lemezeink, néhány választásunk megegyezik, de azért Ali a komolyabb és én vagyok a szeleburdibb.

- Titokban tartjátok a számaitokat, amiket nyomtok?

- Egyáltalán nem. Ha van valamink, rögtön feldobjuk a slágerlistára, hogy a lehető legtöbb ember megvehesse. Azért van annyi szar zene a piacon , mert a jó számokon otthon ülnek. Ez nem szerencsés gondolkodásmód.

- Washington - nem Chicago, nem Detroit, nem New York - miért itt laktok? Milyen itt?

- Nem nagyon számít honnan jössz. Túl nagy a felhajtás e városok körül. Viszont ha Washington-ban történik valami, akkor tudod, hogy az komoly. Európából folyamatosan jön a jó zene, de Chicago régóta már szart se produkált. Ha egy szám jó, akkor az jó, de ha Chicago-ból való, akkor különleges. Itt különböző emberekről beszélünk.

- Kik ezek az emberek?

Oh, sokan vannak. Peace Division, Parks and Wilson, Touche, Lexicon Avenue, Layo and Bushwaka, Slacker és Timo Mass. Timo a táncparkett istene. Nem hinném hogy valaha is valaki jobbat csinált volna mint ő. Ha Detroit-ba élne ő lenne a legnagyobb durranás.

- Sok ember szerint ti vagytok a táncparkett istenei. Ettől fontosnak érzitek magatokat?

- Nagyon kedves, hogy ezt mondod, de csak annyira vagyunk fontosak, amennyire az emberek annak tartanak. Mi csak megpróbáljuk a tőlünk telhető legjobb zenét játszani. Új producerek, mint Timo odajöttek hozzánk és azt mondták, hogy hatással voltunk rájuk. Erre mi : "Ez hogy lehet? Szerintünk az nagyon jó, amit ti csináltok". A Renaissance CD-re négy számát is feltettük és a sajátjainkból csak hármat.

- Úgy tűnik ebben pillanatban elég kevés slágerrel képviseltetitek magatokat.

- Most nem követjük a divatirányzatokat Ha elég sötét a zene, akkor játszuk.

- Két saját lemezcégetek van - a Yoshitoshi és a Deep Dish, - mi a különbség köztük?

- A Deep Dish 1992-es alapítása óta csak 8 albumot adott ki. A saját céljainkra tartjuk fent. A Yoshitoshi sokkal aktívabb. 1994-es alapítása óta 54lemezt jelentetett meg.
Eredetileg a helyi művészeket adtuk ki, de mára a világ minden tájáról kapunk demókat és így havonta kb. két lemezt adunk ki.

- Mi történt a hip hop lemezcégetekkel, a Middle East-tel?

- Három évvel ezelőtt megszüntettük. A hip hop nem erősségünk és nem volt időnk 100%-osan csinálni.

- Mikor esedékes a kövekező albumotok?

- Az ősz elején kezdjük meg a munkákat és remélhetőleg jövő májusra már a boltokba kerül.

- Te Iránból származol. Sok rajongód van ott? Tervezed, hogy fogsz ott játszani?

- Nem tudnám megmondani. Annyira el vannak ott nyomva a fiatalok és nem engedélyezik a lemezek kiadását.Csak bootleg verziók jutnak el hozzájuk és amíg Britney van a csúcson, nem nagyon rúgunk labdába. Nagyon sok változás kellene, ahhoz, hogy egyszer ott játszunk. Álom lenne, ha az emberek nyitottak lennének és úgy hallgatnák a zenénket.

2000. október 30.