DJ Levi

DJ Levivel abból az apropóból találkoztunk, hogy most készíti második mixlemezét. Erről szerettünk volna többet megtudni és hogy mi történik vele manapság.

- Hogyan skatulyáznád a hamarosan megjelenő albumod? Milyen zenék kaptak rajta helyet?

- A stílusát illetően főleg tech-house, elég groovos elemek vannak benne. Nagyon oda kellett figyelni a mixelésnél (nem számítógéppel raktuk össze, hanem két lemezjátszóval és egy keverőpulttal), mert az ilyen stílusú zenéknél elég sűrű a ritmus és könnyen el lehet szállni. De szerintem sikerült hiba nélkül összeraknom. Most vagyunk túl a masterelésen és meg vagyok elégedve a lemezzel. A boltokban május végén lesz kapható.
Ez a mix szerintem olyan tökéletes lett, hogy nincs benne semmilyen felesleges kitöltés. Nem raktam bele olyasmit, amivel elhúznám az időt. Az egész lényegretörő és dinamikus. Az egyetlen gond csupán annyi lehet vele, hogy rövidebb az átlagosnál, 64 perces. Ezért azt gondoltuk ki, hogy ráteszünk egy bónusz tracket, az én szerzeményemet, ami teljesen külön fog állni. Beletehettem volna a mixbe is, mert bele is illet volna, de mivel ez az én szerzeményem, ezért azt gondoltam, hogy aki megveszi a lemezt, hallgassa meg elejétől a végéig.
A lemez címe Groovepark lesz. Ez sokaknak ismerősen csenghet, hiszen volt egy ilyen című rádióműsorunk Clarkkal és Gregával, csak aztán sajnos a rádiócsatorna üzletpolitikát változtatott és az előttünk lévő progresszív műsorral együtt megszüntették a próbálkozást. A nevet azonban megtartottam, mert szerintem hatásosan fejezi ki azt, amit játszom.

- Mennyire szólt bele a kiadó abba, hogy milyen zenéket rakjál fel a lemezre?

- Nem mondhatom, hogy megkötötték volna a kezem. Azokat a számokat rakhattam fel az albumra, amiket elterveztem. Az előzőn is (Mix to the Millenium) nagyjából szabad kezet kaptam, két track volt (Chicane, Agnelli & Nelson), amit a Sony ajánlott fel. Szerintük ezek színesítették az albumot, így összességében techno, tech-house, pumping és trance elemekből épült fel a mixlemez. A második CD-mnél azonban jóval bátrabban vágtam neki a dolgoknak.

- Tervezel videoklipet is?

- Az albumhoz nem készül videoklip, mert ugyan meg tudnánk finanszírozni, de ezeket a zenéket nem én készítettem. Nem készítek belőle klipet, mert én csak összemixeltem. Bár a bónusztrack adhatna alapot egy klip elkészítésére, de azon gondolkoztunk, hogy hol adhatnánk le. Egyetlen zenetévénk van, és véleményem szerint nem igazán azt a közönséget célozza meg, akiknek az én albumom készült. Vannak DJ-k, akik olyan stílust játszanak, ami ehhez a TV csatornához illik, és az a réteg, akik nézik, meg is veszik. Az én mixlemezem azonban inkább bulizós, partira való, nem hiszem, hogy helye lenne egy ilyen TV-ben.

- Lesz klubturné is?

- A lemez megjelenése után indul el a klubturné, amire elég nagy érdeklődést mutatnak a klubtulajok. Pontos részletekkel még nem tudok szolgálni, de később biztosan továbbítom az infókat. Annyit azonban már tudok, hogy fel fogok lépni Pécsett, Miskolcon, Balatonfüreden és Budapesten is.

- Milyen volt az első albumod, a Mix to the Millenium visszhangja?

- Az első albummal akadtak problémák. Már a borítónál kezdődtek, hiszen a szponzor kikötötte, hogy az éppen akkor zajló kampányuk figurája szerepeljen rajta. Nekem ebbe, mint első CD-snek nem volt sok beleszólásom. Meg persze nem tudtam volna olyan borítótervet elkészíttetni saját költségemre, amivel meg tudtam volna győzni a vezetőséget, hogy azt kell rátenni. Sok kritika érte a borítót. Nekem is voltak vele gondjaim, például az, hogy a nevemet csak úgy odabiggyesztették a sarokba, egyáltalán nem volt feltűnő.
Az anyaga nagyjából jó lett, ismerősöktől hallottam, hogy tetszik nekik. Bár szerintük a vége nem igazán én voltam, de megmondom őszintén, én régen játszottam trance zenéket (lehet, hogy az egy kicsit hardabb volt).
Az is gond volt, hogy elég rossz időben jelent meg a lemez, mert akkoriban öt hasonló jellegű kiadvány került a boltokba. A Mix to the Milleniumról nem lehetett elmondani, hogy kiugróan kemény lett volna és emiatt mindenki azt vette volna.

Nem voltam igazán megelégedve a marketinggel sem, mert hiába voltak TV reklámok, nem voltak jól szervezettek. Nem dömpingszerűen jöttek, hanem csak úgy hébe-hóba. Az emberek tudatába is későn jutott el, mert mire beérett volna, már karácsony volt, amikor már mindenki megvette az ajándékokat. Januárban meg köztudottan nem költenek az emberek.
Az első héten, amikor csak újsághirdetés jelent meg róla, 1800 lemezt rendeltek meg a kereskedők. Szerintem utána többet ki lehetett volna hozni az egészből, ha ésszel bánnak a reklámmal. Ebből tanulva a Groovepark esetében saját kezembe vettem a marketinget. Mivel magamnak csinálom és én foglalkozom vele, ezért csak magamat hibáztathatom, ha nem vagyok megelégedve a dolgokkal. De tudom azt is, hogy mindent megtettem azért, hogy minél többen tudjanak róla. Lesz plakátozás, újsághirdetés (zenei magazinokban), riportok és klubturné is.

Mondhatjuk azt, hogy számomra a Mix to the Millenium volt az első lépcsőfok. Sok hibát vettünk észre, és sok következtetést tudtunk belőle levonni. Egyből megláttam, hogy mit kell másképp csinálni. Remélem, a Groovparknál már ki tudjuk küszöbölni ezeket a hibákat.

- Merrefelé szoktál fellépni, mert Budapesten elég keveset játszol?

- Vidéken jóval több az ilyen stílusú buli. Pesten elég kevés lehetőség van játszani, kevés olyan hely van, ami vevő erre a stílusra. Ha meg történik valami nagyobb szervezésű buli, akkor az mindig valamilyen csapat égisze alatt folyik, és mivel én nem igazán vagyok beleforrva egy ilyen egyesületbe sem, ezért nekem egyedül kell megbirkóznom azzal, hogy én Pesten fellépjek.
Március 14.-én például felléptem a Bankban. Nagyon sokan voltak és látszott, hogy a közönség tudja, hogy mire számíthat tőlem.
Egyébként mindenfelé játszom az országban: Eger, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Pécs, Miskolc, Balatonfüred. De szeretném, ha vidéken még jobban megismernék a nevem. Nyílt Kiskunlacházán (nem messze Pesttől) egy új szórakozóhely, amit elég jónak tartok. Most még gondjaik vannak az engedélyekkel, de pesti színtű diszkónak lehet mondani, mert elég színvonalas. Júniusban már szerintem lesz rá esély, hogy megtartsam ott a lemezbemutatómat. A klubturnéba be akarok szervezni egy pesti klubot is külföldi vendéggel, de ez még szervezés alatt áll, nem tudok konkrétumot mondani.
Egyetlen dolgot sajnálok, hogy nem vagyok sehol rezidens. Most úgy néz ki, hogy az előbb említett kiskunlacházi helyen havi rendszerességgel fel tudnék lépni, ha megkapják az engedélyeket. Nagyon bejönne, mert Kiskunlacháza és Budapest között nem nagy a távolság.

- Mi jellemzi a játékodat? Mire figyelsz oda a zenék kiválasztásánál?

- Nagyon fontos, hogy milyen hatást érsz el a zenékkel. Egyik szettem sem egyforma. Én megpróbálok olyan zenéket játszani és olyan lemezeket venni, amivel kiszolgálom a közönségemet. Azért figyelek arra, hogy ne mondják azt, hogy túl kemény, rideg vagy monoton az, amit játszom, hanem inkább azt, hogy húzós vagy pörgetős. Remélem, sikerül mindig eltalálni.
Egyébként nagyon sok zenét élvezek, de a tech house-t élvezem igazán. Magyarországon szerintem ezt a fajta zenét senki sem játssza úgy, mint én. Talán itthon még a Budai áll hozzám a legközelebb, de ő más, mint én. Más az elképzelésünk és más a mixelési technikánk is. Én inkább tech house-t játszom, ami egy elég érdekes, lüktető stílus.Egyébként sokat hallgatom a külföldi kollégák mixeit. Kedvencem Carl Cox, mert mindegyik mixe más, de mégis mindegyikről lehet tudni, hogy ugyanaz az ember készítette. Nagyon sokszínű tud lenni, húzós és pörget is. Minden zenéjében van valami és csodálatos, ahogy tálalja. Adam Beyert, Cari Lekebuscht és Oliver Liebet is nagyon szeretem.

- Régebben nagyon bejöttek a klasszik partik. Manapság már nem terveztek hasonló megmozdulásokat?

- De, tervezünk klasszik partikat is, most is ezt kérték Zalaegerszegen. Próbálkoztunk még tavaly a Face-ben is, de már teljesen megváltozott a hely koncepciója, az E-Play óta már a második tulajdonosát fogyasztja. Többször tárgyaltunk, de nem tudtunk megállapodni. Ezentúl akkor tartunk klasszik partikat, ha ezt kérik a szervezők. De nagyon szeretem ezeket a bulikat, mert vannak nagyon frankó régi zenék, amikkel mindig meg lehet mozgatni a közönséget.

- Találkoztunk április 30-án a Medúzában. Hogy tetszett az este?

- Gayle San és Christian Smith játéka nagyon bejött. Christian Smith nagyon tetszett, bár néhol voltak elég húzós csúszások. De én úgy vettem észre, hogy a közönség nem haragudott rá ezekért a bakikért, mert jó zene szólt. Néhány nagyobb trükkje azonban bejött és ezzel elég dinamikussá tette a szettet. Persze nagyon nehéz három lemezjátszóval játszani, mert ezek a zenék teli vannak ritmussal, és ha egy kicsit téved az ember, akkor elúszott az egész mix. Gayle San viszont nagyon jól mixelt. Persze voltak igen apró korrigálások, de ezek semmit nem rontottak a produkción. Kellemesen csalódtam benne, bár hallottam már néhány évvel ezelőtt, de már teljesen mást játszik. Nagyon furcsa, hogy egy nő adja ezt a zenét. Szerintem ő a legjobb női DJ.

- Van valami különleges terved a közeljövőben?

- Úgy néz ki, hogy indítunk egy kamiont a Budapest Parádén. Beszerveztünk egy ruhaszponzort és egy szépségstúdiót is, és Groovepark néven indítjuk a kamiont. Megpróbálunk egy klubot is a kamionhoz csatolni és a parádé után este oda lehetne jönni szórakozni. De persze ez is még csak beszédszinten van meg, a konkrétumok még nem születtek meg.

Ágica

2001. május 16.