DJ Clark

Clarkkal abból az apropóból beszélgettem el, hogy május elején megjelent második, Pumpin' Mix 2 című mixalbuma. Gyönyörű környezetben, az Underground Records tárgyalójában került sor a beszélgetésre egy napos péntek délelőtt. Clark szívélyesen válaszolt a kérdésekre rengeteg teendője mellett is.

- Melyik stílusirányzatot képviseli az új mixalbumod?

- Ez a CD teljes mértékben tükrözi azt, amit jelen pillanatban játszom. Az előző CD-m inkább eladáscentrikus volt, ez már inkább az igényesebb, illetve az olyan zenék irányába mozdult el, ami nem igazán az ún. pumping house-os, slágeres vonalat képviseli. Megpróbáltunk egy nyugat-európai trendnek megfelelő CD-t összehozni. Elég vegyes a zenei kínálat. Az alapja még mindig húzós, úgy is mondhatnám, hogy pumpálósabb, de a zenék teljesen más felépítésűek. Található rajta tribaltől kezdve a tech house-on, a technon keresztül a trance-ig minden. Ugyanakkor végig megmarad ennél a technos, progresszív vonalnál. Én leginkább ebbe a kategóriába sorolnám a ritmusa miatt, az alap hangzásjegyek miatt valamint azért, mert a house-hoz semmi köze sincs az egész CD-nek.

Azért maradt meg a cím (Pumpin' Mix 2), mert érzékeltetni akartuk, hogy a folytatás a lényeg. Nagyon fontos, hogy egyik mixlemezem címében sincs feltüntetve a house szó, de sokan azt hiszik, hogy pumping house-t kapnak. Erről szó sincs, hiszen az előző albumomon is csak három tracket lehetett volna ebbe a kategóriába sorolni. De ha már a közönség így jegyezte meg a címet, már nem akartunk ezen a változtatni.

A Pumpin' Mix 2 73,5 perces lett, tehát majdnem az utolsó percig kihasználtuk a helyet. 15 szám található rajta, ami elég sok, amihez képest aránylag olcsón adjuk a CD-t. Szerintem nagyon jó zenéket sikerült feltenni rá, dicsekvésként elmondanám, hogy két track a júniusban megjelenő Global Underground kiadványon lesz először hallható nemzetközi szinten. Így azt is mondhatjuk, hogy legalább olyan szinten vagyunk már kiadói tekintetben, mint a nemzetközi kiadók. Zeneileg teljesen tükrözi a magyar tech house és progresszív irányvonalat jelen pillanatban. Külföldről is érdeklődtek a CD iránt, dicsérték a tracklistát és a designt is. Ez merőben más, mint a megszokott magyar CD-k design-ja és mindenhonnan pozitív visszajelzést kaptam.

- Milyen szempontok alapján válogattad össze az albumon szereplő zenéket? Beleszólt a kiadó abba, hogy mit tegyél fel a lemezre?

- Az előző albumomnál még voltak hátráltató tényezők, többek között olyanok döntöttek, mint hogy meg tudja-e vásárolni a kiadó, megéri-e megvásárolni azt a zenét, amennyiért kérik az eladható példányszámhoz mérten. Idén ezzel nem volt egyáltalán probléma, mert azóta teljesen más a cég koncepciója. Nagyobb beleszólásom van a dolgokba, mint azelőtt és semmilyen akadályba nem ütköztünk. Amelyik zenére rámutattam, azt megvásároltuk és feltettük a CD-re. Igazság szerint külső hatás nem igazán zavart.

Mindenképpen szerettem volna magyar előadókat is feltenni a lemezre, próbáltam helyet szorítani tehetséges magyar zenészeknek, csapatoknak -- ilyen a Duel és a Sixteen Providers -- és nálam mindenképpen elsőbbséget élveztek bármilyen nagy nevű külföldivel szemben. Ez nem a kiadó beleszólása volt, hanem azt szerettem volna elérni, hogy tudják azt a vásárlók és a közönség, hogy léteznek Magyarországon is olyan jó darabokat készítő művészek, akik bármikor megállnák a helyüket külföldön is. A Duel a Cass & Slide-ot ütötte ki, kiesett még a Spark és Christian Smith is a hely szűke miatt.

- Mennyi idő alatt vettétek fel az albumot?

- Valaki nagyon sokat készül erre. Én a kiválogatással készültem 1-2 hétig, de az utolsó pillanatban, a mix közben is változtattam, ugyanis jóvá hagytak még két zenét. Megmondom őszintén, egy délelőtt raktam össze. Ebből az is látszik, hogy nem vittük túlzásba a stúdiómunkát. Helyenként hallatszik ugyan, hogy egy kicsit csúsznak a mixek, de viszonylag pontosak. De hát kézi mixelésű a lemez. Próbáltam arra törekedni, hogy tényleg egy diszkósnak a hangulatát adja vissza, illetve azt, hogy a diszkós valóban élőben mixeli. Géppel nagyon precízen össze lehet tenni a zenéket, bizonyos külföldi és magyar CD-ken ezt meg is tudjuk tapasztalni, de én annak a híve vagyok, hogy akkor igazából csak válogattam az albumot és nem mixeltem. Ha azt mondom, hogy én mixeltem, akkor én is mixeljem, ne pedig a számítógép. Egy részről kézzel egyszerűbb is volt számomra a keverés, más részről pedig éreztetni akartam, hogy ez tényleg egy mix. Ízlések és pofonok. Valaki a nagyon precíz mixeket értékeli, ennek viszont megvan az élő varázsa és itt bele is lehet kötni abba, hogy ezt csinálhattam volna jobban. Én jelen pillanat erre szavaztam, de lehet, hogy a következőt géppel rakjuk össze, ha erre lesz igény.

- Szóval akkor tervezel még további mixalbumot.

- Lesz még, mert a kiadóval kötött szerződésünk három CD-re szól. Tehát jövőre valószínű, hogy jön a harmadik, aminek nem feltétlenül lesz hasonló címe. Hiszen most már eléggé elmozdult ebből a pumpingos irányzatból a magyarországi zenei ízlés, ami szerencsésen pozitív. Most már igazából a nyugat-európai trendet követi mindenki, bár az is kezd egyre kommerszebbé válni. Remélem, hamarosan kijön valamilyen új műfaj, mert ez a progresszív vonal kezd kommersszé válni és mindenki ezt szeretné játszani. Szerintem az nem tesz jót, hogy külföldet majmoljuk. De egyelőre nem tehetünk mást addig, amíg nem lesz magyar tehetség felkapva külföldön, illetve amíg nem tudnak a magyarok egy olyan trendet előállítani, amin érezhető a magyar stílusvilág, és nem egy nyugat-európai ország másolata. Reméljük, a közeljövőben ezt hamarosan elérjük.

Igazság szerint három magyar felvételt raktam volna fel az albumra. Az említett kettőn túl felpakoltam volna Attilával készített közös szerzeményünket, ami kész is volt, viszont hely szűke miatt nem fért rá a lemezre. Az utolsó pillanatban döntöttem úgy, hogy nem illik oda. Ez a mai napig a táskámban van, lejátszom a bulikban (igaz, hogy CD-ről, mert bakeliten még nincsen egyelőre), de mégis lemaradt. Ez lett volna a videoklip alapja, de így most nem szeretnék beállni a sorba, hogy különböző bolond történeteket találjak ki általam soha el nem készített nótákból összemixelt videomix létrehozása érdekében. Elég népszerű a magyar diszkósok körében, hogy 3-4 számot összemixelnek négy percben és ehhez készítenek egy videoklipet, csak ez nem az igazi. Ez a világon egyedülálló magyarországi reklámfogás (ebben legalább egyedülállóak vagyunk... :-)), de ezt elég negatívnak tartom, mert kintről folyamatosan kérdezik, hogy mi ez, hiszen nem értik. Ezért úgy döntöttem, ha nincs saját számom, akkor inkább nem készítek videoklipet sem. Lehet, hogy nem tesz jót az eladási statisztikának, de én úgy gondolom, hogy vagy az megy a klipben, amit én csináltam, vagy semmi. Talán szigorú elvek, de ezen múlik az, hogy jó szemmel néznek ránk akár külföldön is.

- Hogy állsz a reklámmal?

- A reklám rész már javarészt lefutott. Nem plakátoltuk túl a helyzetet, csak Mahír oszlopokra rakattuk ki, ahol látják is az emberek. Szerintem a plakátozásnak nem sok értelme van hacsak nem hétvégén rakod ki a plakátot, mert akkor tovább fennmarad). Az újsághírdetések már lementek a Pesti Esttől kezdve a Check magazinig, a FREEE-ben is megjelentünk, és persze néhány website-on is. Rádióműsorokban folyamatosan készítettek velem interjút. Szerintem ettől többet nem lehet tenni Magyarországon egy CD-ért. Itt már az is számít, hogy mi van azon a CD-n. A visszhangok szerencsére nagyon pozitívak, után kellett gyártanunk a lemezből és már nem kell arra várnunk, hogy mikor fogy el. Ezt azért hangsúlyoznám ki, mert a magyar zenei piacon egy elég jelentős, 20-30%-os piaci visszaesés tapasztalható. Ez nagyban a CD másolóknak köszönhető, akikkel akkor nem lenne gond, ha azon nem keresnének és magáncélra használnák fel. De itthon olyan rászakosodott emberek dolgoznak ezen, akik többet keresnek a dolgon, mint egy kiadó és ez kezd kellemetlenné válni. Már van néhány ötletünk arra, hogyan lehetne ellenük fellépni. Nagyon kellemetlen ötletek...

- Merre tart a klubturné?

- Mivel május elején jelent meg a CD, a klubturné már folyamatosan zajlik. A múlt hónapban négy-öt állomáson jártam, most lesz még kettő, összességében véve nyolc-tíz állomást terveztünk. Nem visszük túlzásba a turnéállomásokat, mert a CD zenei műfaja nem olyan, amit egy átlagos diszkóban minden este le lehet játszani. Ezért inkább party jellegű. Főként olyan helyekre törekedtünk, ahol erre a zenére vevő közönség van.

- A Pumpin' Mix 2-vel egy időben kb. négy magyar DJ adott ki mixalbumot. Mit szólsz ahhoz, hogy ennyire telített a magyar piac mixalbumokkal?

- Erre azt tudom mondani, hogy ez a nyár előtti utolsó hajrá a kiadók részéről. Az én CD-m esetében egy kicsit szerencsétlenül alakultak a dolgok, mert április elejére terveztük a megjelenést, ami különböző okok miatt késett 3-4 hetet. Alapjában véve így is egy hónappal előbb jelent meg, mint bárkié, ami szerintem valamilyen szinten előny. Amik mostanában jöttek ki, teljesen más jellegűek -- Levi, Schulz, Slam Jr., Junior. Az én lemezem maximum színekben hasonlíthat helyenként ezekhez a kiadványokhoz (nevet)...

- Milyen volt az előző albumod, a Pumpin' Mix visszhangja?

- Amit terveztünk, azt eladtuk, és beváltottuk az ahhoz fűződött reményeinket. Elég szép darabszámban fogyott a lemez ahhoz képest, hogy első CD-s voltam. A Pumpin' 2-ből viszont már a második napon többet adtunk el, mint az előzőből egész évben. Jóval jobban fogy, és ebből is látszik, hogy valamilyen szinten eltaláltuk a magyar zenei ízlést.

- Nem gondoltál arra, hogy valahol újra rezidens legyél?

- Megmondom őszintén, nem gondolkoztam ezen, mert jelen pillanatban igazán nincs is olyan hely pl. Budapesten, ahol hétről hétre lehetne játszani ilyen zenét. Az utolsó ilyen helyet ugye mi üzemeltettük (C2), annak sajnos különböző okok miatt be kellett zárnia -- nem a zene és nem a közönség miatt. Bár a hely nem feltétlenül a progresszivitást, hanem inkább a buliztatást részesítette előnyben. Azért reggelente, amikor a pultba léptem, érezhető volt, hogy más fog szólni. De most azonban leszámítva a havi egy-két bulit, egyetlen klubot sem tudok felhozni, ami szerintem nagyon szomorú. Hiszen egy 2 milliós nagyvárosban élünk és nem tudunk megmozgatni hetente 1000 embert egy ilyen rendezvényre, vagy nincsen olyan vállalkozó szellemű ember, aki ezt fel tudná vállalni. Úgy gondolom, hogy jelen pillanatban a bulik többségben arról szólnak (tisztelet a kivételnek), hogy a szervezők minél több bevételre tegyenek szert minél kevesebb ráfordítással. Különböző nevekkel dobálóznak, akik nem jönnek el. Ezt a magyar mentalitást kellene kinőni. Azt most nem tudom megmondani, hogy lennék-e rezidens, mert egy hónapban 6-8 alkalommal biztosan fellépek valahol, így a hétvégén minden nap dolgozom szerte az országban, és így nehéz lenne megoldani. Volt olyan hely, ahonnan a saját hülyeségem miatt kellett eljönnöm, mert nem szerettem annyira messzire lejárni. Reggel azért kétszer is meggondolom, hogy elinduljak-e és levezessek-e 2-300 km-t. Ez a hátránya a hétvégi haknizásnak.

- Mik a terveid a közeljövőre?

- Rengeteg tervem van, de hogy ebből mi fog megvalósulni, azt még nem tudom. Először is itt van a saját nótánk, ami nem került fel a CD-re. Az első számom ősszel fog megjelenni a Planetarium Records-nál, ami progresszív technos beütésű lesz. Az előadó a Solar System nevet kapta. Saját stúdiónkban tevékenykedünk -- részben segítünk barátoknak, csináltunk egy-két remixet, stb. Tehát folyamatosan zajlik a háttérben az élet, bár erre egyre kevesebb idő jut a bolt (Underground Records) és a diszkózás mellett. De azért odafigyelünk a dolgokra és próbálunk minőségi anyagot kiadni a kezünkből. A demókra és a promókra jó visszajelzést kaptunk, hiszen külföldről is jelezték már a vásárlási szándékot, úgyhogy nem adjuk fel.

- Üzensz valamit az olvasóknak?

- Kitartás, mert hamarosan jön a következő CD-m... :-)

Ágica

2001. június 16.