Jutasi Tamás

Jutasi Tamást a Sun-set Café című album kapcsán kerestem fel, de a beszélgetés szerencsére többfelé is elkalandozott. Új projektek, internet, belső béke és még sorolhatnám, mennyi minden került terítékre. Egy ilyen beszélgetés után az ember mindig megáll és átértékeli a dolgokat. Mi is ezt tettük...

- Milyen visszhangja van a Sun-set Café-nak így néhány hónappal a megjelenés után?

- A szakmai fogadtatása jó volt, erről mindenki tájékozódhat. A közönség fogadtatását ugye a lemezeladásokból lehet mérni, és ez nem rossz, de nem is a legjobb. Érzésem szerint az eladás folyamatos lesz, nem robbanásszerű. Folyamatosan fog fogyni ebből az albumból akár egy év múlva is, nem kell majd leértékelni. Ez is volt a fő célja. Én azonban már más projektben gondolkodom; egy új lemez felvételén.

- Mi is ez az új projekt?

- Augusztus 3-án a Pepsi Szigeten, az Est FM színpadon lép fel a Sun-set Café szombat este, ahol is Konrád, Gasper, Pedro valamint a Fusion Cream játszanak majd. A Fusion Creamről most esik először szó a médiában. A csapatot pécsi barátaim (Casio Samples, Maci, Kecske) és jómagam alkotja. A formáció dalokat ad elő live act szinten egy órás műsorban a szigeten szombat este és ez kerül rögzítésre, mint élő lemezbemutató közönségmikrofonnal. Az album karácsony tájékán kerül majd a boltokba, de előtte valószínűleg klip is készül a Szigetről.

Hallgasd meg a Fusion Cream egy remixét!

- Tervezed a Sun-set Café folytatását?

- Tervek persze vannak, az már egy más kérdés, hogy a külső körülmények hogyan alakulnak (gondolok itt az anyagiakra, stb). Én szeretnék folytatást, de hagyni kell időt arra, hogy ez a lemez kifusson. Nem kell kapkodósra venni, hiszen nem Angliában vagyunk. A folytatás azonban nem az én mixelésemben lesz hallható, szeretnék olyan DJ-ket bemutatni a Sun-set Café keretein belül, akiknek eddig még nem volt lemezük. Így nem feltétlenül garantált a downtempo, de az eklektikus, igényes, minőségi zene igen.

- Hogy állt hozzád a kiadó?

- A kiadó nehéz helyzetben van. Az olyan méretű kiadók, mint a Record Express a szokásos séma szerint működteti az egész rendszert és ha egy olyan dolog merül fel, ami a nem megszokott csatornákon kell, hogy bekerüljön a köztudatba, a rendszer lelassul. De én úgy látom, hogy a kiadó pozitívan állt hozzám. Elkészült a videoklip is a Pluto Project Skin című dalából, ami már megy a VIVA+-on.

- Sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon olyan stílusban fog a sorozat folytatódni, mint a Café d'el Mar José Padilla tolmácsolásában.

- A Sun-set Café nem rólam szól. Szeretnék egy olyan gyűjtő kört adni a saját tudásom és lehetőségeim szerint, ahol is pontosan megvalósul a Sun-set Café szellemisége (ami a weboldalon elolvasható) és a zenék kiadásra kerülhetnek. Ehhez kellenek a külső anyagi feltételek, amire a partnerek mindig meglesznek. De én nem nagyon megyek a dolgok után, megteszem azt, amit a lelkiismeretem diktál, de nem rendezek nagy nyomulást. Minden megérkezik abban az időben, amikor kell. Nem előbb -- pont az a bajom a zenei világban, hogy általában előrébb vagyok két lépéssel, és ez anyagilag nem igazán kifizetődő. Úgyhogy hagyom a dolgokat, hadd érjenek be.

- Ezért nem volt akkora reklámhadjárat a Sun-set Café körül?

- Nem volt reklámhadjárat, de nem is igényeltem volna. Ez nem egy olyan lemez, amit óriásplakátokon kell hirdetni. Azokhoz kell, hogy eljusson, akik tudják értékelni. Nem is baj, hogy azokhoz nem jut el, akik nem tudják értékelni. Majd eljut két év múlva.

- Est FM?

- Mennek a műsorok, most rá is teszünk egy lapáttal. Élőben fogunk bejelentkezni a szerdai Sun-set Café találkahelyről, ami a West Balkánon (Kopaszi gát) található. Itt lesz egy riporterünk, aki a következő heti aktuális kérdést teszi fel az embereknek. Mi nézőpontunk címmel fog menni a műsorban egy olyan öt perc, amikor is ezek az összevágott válaszok lesznek hallhatók. Az a lényeg, hogy azok az emberek, akik a mi rendezvényünket látogatják, meg tudnak szólalni a rádióban. Tehát szerdán találkahely és hétfőnként rádióműsor.

- A Kopaszi gáton kívül játszol még valahol?

- Rendszerességgel nem, de fesztiválok és nagyobb rendezvények (Mezőtúri F., Tokaj F., etyeki bulik) mindig becsúsznak.

- Milyen a viszonyod a médiával?

- Ha felhívnak, elvállalom az interjúkat természetesen szelekció nélkül. De én külön nem mondom még a kiadóban sem, hogy mit intézzenek el.

- És az internettel hogy állsz?

- Minden nap fenn vagyok a hálón 6-8 órát. Általában 5-ig ébren vagyok és olyan 1 felé kelek fel. Persze nem arról szól az életem, hogy lógatom a lábam és várom a sültgalambot. Teszem a dolgom és eljuttatom azokhoz a munkámat, akikhez el tudom juttatni. Aztán majd megcsörren a telefon.

- Tudjuk rólad, hogy hatalmas változáson mentél keresztül. Úgy jöttek ki a dolgok, ahogy Te szeretted volna?

- Abszolút. Minden megy a maga útján és ugyanúgy megtörténnek a dolgok, csak nem idegesítem magam semmin. Azért vannak még negatív hullámok, amikor annyira szélsőségessé válik az anyagi világhoz való hozzáállás, hogy megviseli az embert (pl. tíz napig nem volt áram a lakásban). Azon vagyok, hogy megtaláljam a lelki békémet. Nem az izgat, hogy hol fogok fellépni a jövő héten.

- Mit üzensz az olvasóknak?

- Csak annyit, és inkább azoknak, akik azt a fajta szemléletet követik, ami törzsgyökeres Magyarországon és én identitás-zavarnak mondanám (én ilyen vagyok, én olyan vagyok, én Illéses vagyok, én Omegás, én csöves, én digó, én trance-es, én house-os, és folytathatnám még). Felejtsék el ezt az egészet, ha meg akarják keresni az igazi boldogságot. Lépjenek túl a ragaszkodáson, mert minden, amit összeraknak, szétesik, mert semmi nem állandó. Annyira vakon nem kell hinni a dolgokban, hanem keresgélni kell azt, ami más. Így mindig meg tudsz újulni. Ez a túlélés lényege.

Hmmm!

Ágica

2001. július 24.