Click to Visit
Rock - gondolataid életről, halálról
Kereső:
Részletes kereső!
Belépés regisztrált tagoknak:
Login:
Jelszó:
Üdvözlünk a Zene.net fórumában!

Regisztráld magad most! Ezáltal Te is hozzászólhatsz a különböző témákhoz és új témát is nyithatsz!
Regisztráció | Kereső | Kategóriák

1  2  3  4  5  

Casey e-mail | 2003-07-20 22:51:02 | 29.
Kösz Skacok!
blackdingostar e-mail | 2003-07-20 17:49:06 | 28.
Gyerekeket akarsz és egy társat,kell ennél több cél?
Magadat nem kell keresni,megtalál "ő" téged.
Gondolom egy kicsit félsz az idegenektől,gondolj arra hogy ők is egyszerű emberek egyszerű vágyakkal,és ők is voltak csecsemők.
Nem ismerlek,de ha majd eszedbejut hogy félsz lépni,gondolj arra hogy mitörténhet,max meghalok,akkor meg mindegy,a szüleid szeretnek nem gyülölnek meg akármit teszel amit igaznak vélsz,ne legyen bűntudatod ha fel akarod válalni a véleményed.Tanulj abból,hogy milyen senkinek érezni magad,és lépj tovább,pár év múlva úgyis boldog leszel.Ha leszid valaki,akkor vedd komolyan,és mérlegelj,de a véleményed magad alakítod,a "senki" sem fog dönteni helyetted.


Előzmény: Casey (25.)
nihilfeeling e-mail | 2003-07-20 10:25:07 | 27.
Először is ha egy senkinek hiszed magad,nagyon nehéz lesz minden.Fő az önbizalom,igen is hitesd el magaddal,hogy Te valaki vagy....ez tényleg nagyon fontos.Azon,hogy mit akarsz az élettől,és mire vágysz,és hasonló dolgok ne gondolkozz,mert csak annál rosszabb lesz.Csak egyszerűen próbálj meg úgy élni,hogy neked jó legyen,csak Te számítasz.Hol keresd magad?Legyél őszinte és tedd azt,amit akarsz,ne mások irányítsanak,akkor az igazi énedet tudod adni,az vagy Te.Lelkitársak?Na ilyet még én sem találtam.

Előzmény: Casey (25.)
Casey e-mail | 2003-07-19 23:33:14 | 26.
"Megpróbálunk felelősségteljes, logikus életet élni. De nem mondhatjuk meg a szívünknek mit érezzen. Néha a szívünk oda visz minket, ahova sosem hittük volna. Máskor a szívünk a legédesebb, legkedvesebb részünk lehet. Miatta néha egyszerre vagyunk szerencsétlenek, mérgesek, izgatottak és zavartak. DE a szívem már legalább nyitott. Újra érzek, lélegzek."

(Liz Parker)

Casey e-mail | 2003-07-19 23:10:33 | 25.
Én legalább 2 éve nem tudom mit akarok az élettől, nem tudom mire vágyom, és nem tudom mit akarok igazán. Én annyira elvesztem a saját életemben. FÉLEK..félek továbblépni, olyan ez mint a Tomb Raiderben azok a leomlós platformok..nem tudom hova lépjek, hogy ne essek le. Szeretek élni, de nem tudok. Mindig olyan dolgokat kell megtennem amit nem akarok. Például itt van az, hogy nyúznak a szüleim, hogy legyek már végre önálló, mert így kell lennie...miért??? miért küldenek el, én nem akarok menni, nem akarok egyedül lenni...Az egyik ismerősöm azt mondta: minden ember azt hiszi magáról, hogy különleges. Én egy nagy senki vagyok. Tudom nem rólam szól a téma de ki kell adnom! Nem várok sajnálkozást sőt, utálnám. Csak egy kérdés: Hol keressem magam? És hol van a lelkitársam???? nem félek a haláltól, attól félek a legjobban, hogy egyedül maradok.
blackdingostar e-mail | 2003-07-14 13:19:20 | 24.
Előre menj, hátrafelé nincs út.Tedd meg amit megakarsz,később már csak sajnálhatod,hogy mi lett volna ha?Szerintem az életben vannak olyan pontok amik előre megvannak írva.De közte csak rajtad áll hogyan töltöd el az idődet,és a halálban te fogsz csak mérlegelni senki más.
Rajtad áll hogyan ítéled meg a dolgokat,én hiszek a sors egy bizonyos formájában.Egyébként ha meghalok és még lessz valami utána az is csak egy lépcső amit nekem kell végigjárni,és ha én jókedvel állok hozzá akkor bármi jöhet.

Unodare e-mail | 2003-07-10 19:48:32 | 23.
irod , h. megakarsz halni , mert a halál megváltás...
honnan tudod h. a halál milyen? h. milíyen azután?
honnan tudod h. nem kell szenvedni ?
az ember semmit se tud a halálrol , és ez benne talán a legborzasztobb......
1ébként ezt itt mos nem igazán gondoltam végig , meg minden , de egész jo kis irás lett sztem :)



Előzmény: NirvAnna (17.)
nihilfeeling e-mail | 2003-07-10 13:36:36 | 22.
Mintha magamat hallanám 2 évvel ezelőtt."ez egy újabb átkozott másnap,mért nem születtem másnak".Igazából azt hiszem felesleges most ellenérveket mondanom,mert úgysem tudok hatni rád,inkább olyan tud,aki nagyon közel áll hozzád.De nem akarsz annyira meghalni,mert akkor már megtetted volna,csak fel akarod hívni magadra a figyelmet,most ezért a mondatért elfogsz küldenni a picsába,de akkor is így van.Én is vagdostam régen a kezemet,ereimet,mert nem akartam tovább élni,de mégis itt vagyok.Ha másért nem,akkor élj azért,mert kell,hogy jobb legyen,mert nem lehet mindig rossz.Nem tudom hány éves vagy,de szerintem még egy csomó dolgot nem tapasztaltál,és úgy akarsz meghalni?Igaz én sem vagyok egy hű de boldog kiegyensúlyozott ember,de mégis tovább akarom csinálni,mert"ha megszülettem élni akarok és nemcsak úgy,ahogy az állatok"mert én tudom,hogy leszek még boldog is,nem adom fel.Még rengeteg dolgot tudnék mondani,de nem teszem

Előzmény: NirvAnna (17.)
picoor e-mail | 2003-07-10 11:52:03 | 21.
Szia stevie!
Szeretném figyelmedbe ajánlani Richard Bach műveit, de kiváltképp a Jonathan, a sirály című kisregényét.Szerintem most erre lenne szükséged.


Előzmény: stevie (9.)
picoor e-mail | 2003-07-10 11:44:30 | 20.
Nem értelek. Most ez a gyülölöm az életet dolog csak amolyan divathóbort nálad vagy tényleg ennyire vak vagy. Ennyire nem tanultad meg látni azokat dolgokat amik tényleg boldoggá tehetnek.Szűklátokörűség ez nálad?Meg kell ismerned önmagad ahoz, hogy tényleg boldog lehessél.Észre kell venned, hogy létezel, és ez már önmagában is boldoggá tehet.Mondok egy példát:
ha azt mondom , hogy szivárvány, te mit vágnál rá kapásból:giccs, szín, fény, mese, boldogság?Szerintem az elsőt, pedig a helyes választ ki sem kell mondani.Csak gondolni, mert ugyebár mi emberek képesek vagyunk rá.Ha megtanulod kezelni önmagadat, és érzéseidet, akkor másokkal is sokkal könnyebben megtalálod a hangot.Lesznek barátaid, akik igazán ismerni fognak és akikért nem adnád fel ezt az általad mondott rossz életet, amit te teremtettél saját magadnak, vagyis minden csak tőled függ.De szerintem amig élünk addig minden egyes pillanathoz igenis ragaszkodnunk kell, ha jó ha rossz, ha fényes, ha sötét, mert ez is hozzánk tartozik.Fel a fejjel, mégha a p***ba küldesz is most el!!


Előzmény: NirvAnna (18.)
Nightqueen e-mail | 2003-07-10 11:18:29 | 19.
Nem tudom, mi áll az élethez való gyűlöleted hátterében, de ezen próbálj meg változtatni!
Az élet nem csak rosszból áll!
Ragadd meg a jó pillanatokat!


Előzmény: NirvAnna (17.)
NirvAnna e-mail | 2003-07-10 10:34:13 | 18.
Azért élünk,hogy utána meghaljunk.GYŰLÖLÖK ÉLNI!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
NirvAnna e-mail | 2003-07-10 10:13:25 | 17.
Az életről?Azért élünk,hogy utána meghaljunk.Részemről semmi értelme.Legtöbbször gyűlölök élni,de nagyon ritkán rámjön 1"hű de hepi vagyok"roham,de ez állati hamar elmúlik és újra depis leszek.Már töbször meg akartam halni...A halál?MEGVÁLTÁS!!!béke.nyugalom,nem ver,nem baszogat ,nem gyűlöl senki,nem fáj semmi.remélem már nem kell sokat várni rá...
Nightqueen e-mail | 2003-07-08 17:35:05 | 16.
:) Igen, a sok apró dolog nagyon boldoggá teheti az embert -ha tudja értékelni...-.
Nem szoktál Rakamazon járni? Talán ismered őt...


Előzmény: BurzsoáNyugdíjas (15.)
BurzsoáNyugdíjas e-mail | 2003-07-06 09:59:21 | 15.
na yah... nekem van egy 3 éves Mexikói kapcsolatom és volt már nálunk is ilyen vendégmittoménmin de nagyon jóü fej nagy arc, és nincs ilyen hogy nincs kedvünk egymásnak írni, mert gondoldd el pl ha van vmi dolgom dél amderikába vagy épp mexikóba akkor milyen fasza már hogy van vki aki segít, akiben bízhatok, és már megismertem neki is egy pár barátját, és kapcolatkörünket egymás barátaival bővitjük, és qrva jó érzés ez hogy a világ jó pár pontjába elmehetek és nek kell félenem ilyen mindennapos dolgoktól hogy eltévedek vagy nnincs társasg, ez is ilyen apró dolog, dde akkor is jó szerintem
Nightqueen e-mail | 2003-07-06 09:38:45 | 14.
Meg tudlak érteni!
Az egyik témában írtad, hogy nyíregyházi vagy. Nekem egy nagyon jó barátom lakik Rakamazon, és tőle kb. 460 km-re.
Tavaly megnyertem egy versenyt, aminek a folytatása Sátoraljaújhelyen volt. Akkor nagyon boldog voltam.
Megismerkedésünk már lassan két és fél éve volt, és a nagy távolság ellenére is tartjuk a kapcsolatot, ami szerintem elég ritka.
Még olyanok is simán elmennek mellettünk az utcán, akikkel jóba voltál, nap mint nap találkoztatok, és akkor ez a 460 km mégsem akkora távolság, ha a barátság tényleg őszinte!


Előzmény: BurzsoáNyugdíjas (13.)
BurzsoáNyugdíjas e-mail | 2003-07-05 09:21:09 | 13.
az élet túl rövid ahhoz hogy ilyeneken agyaljunk és igaza van NightQueen-nek hogy ha a kis apró örömöket nem értékeljük akkor majd mit?? amikro messze lakott tőlem a barátnőm és nagy ritkán lejutottam hozzá 2 napra és mkor menetm haza kurva szar kedvem volt mert a vonaton végig azon agyaltam hogy mennyire nem használtuk ki az időt mennyi időt fecséreltem számomra jelentéktelen dolgokra és ha egyszer meghalok majd biztos erre fogok gondolni hogy mennyi minden t elmulasztottam a mérhetetlen lustasáágom vagy más ok miatt, és majd ez akkor fog kiderülni amikor már nem tehetünk semmit...
Unodare e-mail | 2003-07-04 20:00:55 | 12.
nagyapám 78 éves volt, és rákos. épp mütét elött állt , és azt hitte meg fog halni
anyám ott állt mellette a mütét elött , és nagyapám ezt mondta neki : " Ennyi volt az egész?"
gondolom nem kell mondanom h. az életre utalt
nekem azért ez igy mégiscsak elég durva, ez a 4 szó sztem elég sokat jelent

nihilfeeling e-mail | 2003-07-04 19:16:49 | 11.
Miért foglalkoznak a tudósok az emberi lét értelmével?szerintem felesleges,mert választ soha nem fognak rá kapni.Szerintem te se gondolkodj ilyeneken,mert attól tényleg nem fogod jól érezni magad.Néha én is elgondolkozok hasonlókon,vagy csak magamon,és akkor az egyébként is rossz kedvem csak fokozódik.Rájöttem,hogy szeretem az életet,csak még nem tudok vele bánni,még nem találtam meg a számomra helyes utat a boldogság felé.És lehet,hogy a boldogság a legfontosabb az életben?

Előzmény: stevie (9.)
Nightqueen e-mail | 2003-07-04 17:35:08 | 10.
Ha nem ezeket értékeljük, akkor mit?
Akkor mi értelme az életnek? Mire várjunk?
(Persze, nekem is fontos a karrier, a pénz, az elismertség, de elsősorban a család, barátság, szerelem, tanulás. A többi a jövő titka, de küzdeni fogok a céljaimért.)


Előzmény: stevie (9.)
stevie e-mail | 2003-07-02 08:55:03 | 9.
Na ez igen, az ilyen hozzászólások miatt hoztam létre ezt a topic-ot.

Én is kezdem úgy érezni, hogy ha túl sok időd van gondolkodni, az bizony nem jó. Ha sokat agyalsz, abból nem szokott jó kisülni, általában csak magadat őrlöd a kétségeiddel.

Egyszer angol irodalom szemináriumon mondta a következőket a tanár:

-Szerintetek mi a mondanivalója Beckett Godot-ra várva cimü müvének?
-Semmi.
-Nem érzitek úgy, hogy jelentéktelen dolgokról beszélgetnek?
-De, túlságosan is.
-Nem lehet, hogy egyszer valakinek a jövőben, ha visszatekint, a mi életünk is ilyen jelentéktelennek fog tünni?

Azóta néha igen szarul érzem magam, ha erre gondolok. Olyat is mondott, hogy eddig a túdosók még nem tudták kideríteni, hogy mi az emberi élet értelme, célja (bár, ha már itt tartunk, a világegyetem létének célját se tudták még megfejteni). Beckett még olyat is mondott, hogy születésünk pillanatától kezdve elkezdünk menetelni - a halál felé...

Talán tényleg a "kis" dolgokat kell értékelni, pl. szerelem, barátság, tisztelet, szabadság stb., de eddig még nem igazán tudtam magam ezzel megnyugtatni...

BurzsoáNyugdíjas e-mail | 2003-07-01 13:22:26 | 8.
ez annyira relatív hogy valami vicc... a buddhista mást gondol erről az ateista a taoista ésatöbbiésatöbbi...saját véleményem szerint nem tudjuk mindig saját magunk irányítani életünket...most nem zt mondom hogy az isten vagy a sátán beleszól, nem...hanem közrejátszanak olyan események amire senki se számít, azaz roszkor vagy rossz helyen vagy jókor jó helyen pl:
bemgy egy kaszinóba bedobsz egy százast és nyersz pár szász millát

ellenélda:
lelépsz az úttestről és elcsapnak...
ennyi, gyökeresen megváltoztathatja életed egy röpke kis pillanat, saját akaratodon kívül hisz nem biztos hogy te vagy a hibás.

ezért nincs értelme a haláltól félni.
egyik ismerősöm, amikor Bin-Laden belereptette a gépeket a WTC-be nem mert rpülőre szálni mert félt hogy eltérítik a gépet és kamikazeznek vele.
hiába mondtam neki hogy bazmeg, akkor nincs értelme kilépni az utcára hisz jöhet egy autó és elüthet, vahy mint Mórnál, arra mész és 2 idegbajos vadparaszt agyonlő mert nem akarnak szemtanút vagy csak hobbiból.tudnék még írni de sajna mennem kell...majd holnap

mini-manson e-mail | 2003-06-30 19:11:15 | 7.
Hogy mi gondolok az életrő és a halálról? Az élet azért van, hogy gyarapodjon és kiélvezzük minden percét. De a halál? A halál uralom. Gondoljatok csak bele. Ha valaki hatalmat akar, mit csinál? Halált hoz az uralni kívántakra. Az emberek nagytöbbsége mégsem a haláltól fél, hanem az élettől. Fél, hogy tennie kell valamit a megörzéséért. Fél, hogy elveszik tőle. És fél, hogy kihasználja az általa kínált lehetőségeket. Nem a halál blokkolja le az agyat, hanem a félelem az elkövetkezendő hátralévő élete. A halál után már nem kell törődnie semmivel, de ha életben marad... minden kezdődik az elejéről. Tanulás, házasság... Az emberek attól félnek, hogy rossz lesz az életük, de amiatt nem aggódnak, milyen lesz a haláluk. Mert az nem rajtuk múlik.
Röviden ennyi. Pááááá!

Lisa Ann Neelley e-mail | 2003-06-24 18:34:41 | 6.
Az élet szép, bár néha nagyon nehéz is tud lenni. Nekem is fontos, hogy 'én rendezzem a filmet', hogy önmagam legyek és megvalósítsam a terveimet. Persze ezek valahol közhelyes megállapításnak tűnhetnek, de azt gondolom, az élet túl hamar elszalad melletünk ahhoz, hogy ne tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy úgy alakítsuk, ahogy szeretnénk. Az sem mindegy, miként látjuk az életünket. Ha nem vesszük észre a kis dolgokat és csak várjuk, hogy a nagy vágyak varázsütésre teljesüljenek, egy napon talán arra ébredünk, hogy vénen tapossuk utolsó óráinkat annélkül, hogy egyáltalán éltünk volna. A haláltól nem félek, nem hiszem, hogy okom lenne rá (persze, majd egyszer kiderül), végülis ez is az élet része. Inkább az a nem mindegy, hogy miként halunk meg. Mondjuk 80-valahány évesen (gondoskodó családod, gyerekek, unokák közt) elalszol és nem ébredsz fel többé, ok. De az félelmetes, ha egyedül, magányosan valami szörnyű betegségben kell szenvedned azért, hogy meghalhass. Amikor a jövôre gondolok, néha az élet ijesztôbbnek tűnik, mint a halál. Ha most meg kell neveznem mi a legfélelmetesebb dolog, én is az egyedüllétet tartom annak.
Máté1 e-mail | 2003-06-22 12:32:38 | 5.
én rájöttem:nem szabad gondolkozni...és nincsenek negatív gondolataid.
"Stay positive an love your life"(311 singer:Nick Hexum)

nihilfeeling e-mail | 2003-06-22 11:35:43 | 4.
Nem láttam,de akkor ezen változtatnom kell.Talán ne is egyszerre változtass mindenen,hanem szép sorjában,és akkor a változás sikerén felbuzdulva,jöhet a következő és a következő.Na akkor ne gondolkozz mindenen annyit,hanem engedd el magad,és a szived szerint élj.

Előzmény: Tool-ardent (3.)
Tool-ardent e-mail | 2003-06-22 07:43:24 | 3.
Gondoltam, hogy itt megtalállak :))
Láttad az eXistenZ c. filmet? Pont arról szól amit írtál.
Most épp úgy állok minden téren (magánélet, munka, lakóhely), hogy szeretnék egy kicsit egyik napról a másikre élni. Nem pedig: de mi lesz akkor, ha... meg mi lesz ha nem jön össze... Szóval nem merek kockáztatni, pedig váltanom kell , és akkor sok mindent egyszerre. Ahhoz meg bátorság kell. (amiről tudjuk, hogy =agyatlanul dönteni)


Előzmény: nihilfeeling (2.)
nihilfeeling e-mail | 2003-06-19 17:23:20 | 2.
Az élet egy játék,amelyben te vagy a főszereplő és mint minden játékban itt is le kell küzdeni számtalan akadályt.Vagy mondhatnánk azt is,hogy egy film,aminek a műfaja a mindig változik,hol szerelmi történet,hol egy igazi dráma stb,de a lényeg az,hogy saját magadnak kell irnod a filmed forgatókönyvét,nem szabad hagyni,hogy bárki is megpróbálja átvenni a rendezést a filmed felett.(most a szülőket hagyjuk,az is egy külön téma ilyen szempontból)Minden nap egy egy új lehetőség,igaz magában a hordozza a múltat,és a jelent is,de mégis a jövőé a főszerep.Az élet túl rövid,ezért ki kell használni minden lehetőséget.Én személy szerint egyik napról élek a másikra,nem igazán gondolkozok azon mi is lesz holnap.
A halál,nem félek tőle,nincs mitől félni.Nem akarok meghalni,de nem félek,bármikor meghalhatok jól tudom,de ez a tény nem szomorít el.
"Élni tudni kell,a többi senkit nem érdekel csak az,hogy élni tudni kell,élni tudni kell!"

Nightqueen e-mail | 2003-06-19 15:40:32 | 1.
Az élet a legnagyszerűbb ajándék, de sokszor nagyon nehéz.
Őszintén szólva, nagyon sokat szoktam azon gondolkodni, van-e értelme egyáltalán. Megszületsz, élsz, meghalsz...
Reggeltől estig tanulsz vagy dolgozol, hogy legyen pénzed. Örökké négy fal közé vagy zárva, a gyáron/irodán/... kívül szinte mást nem látsz.
De mégis szép! Miért? Mert az embernek nem mindig csak a világrengető dolgokat kell értékelnie, hanem a legapróbb örömöket is, akárcsak egy mosolyt. Ez is nagy kincs, hiszen manapság a legtöbb ember már nem is mosolyog, annyi gonddal van tele a feje.
Szeretem az életem. Nem adnám oda semmiért. Fiatal vagyok, mégis már elég sokat küzdöttem. Eredményeim, ha kicsik is, nem adnám oda! Enyém, én értem el valamit, amire büszke lehetek.
A halálról? Ezzel kapcsolatban vegyes érzéseim vannak. Tudom, senki sem menekülhet előle, minden ember sorsa. De nem mindegy, mikor ér utol! Igyekszem felelősségteljesen élni, mert számomra nagyon fontos az élet. Ahogy tudom, meghosszabbítom.
Igazából én félek a haláltól. Nem jut eszembe naponta, de félnék meghalni.
Szeretném, ha majd váratlanul és gyorsan történne meg, idős koromban.
De ha már itt tartunk, megöregedni is félek. Félek az egyedülléttől, mert társasági ember vagyok. Meg mindenkinek szüksége van társaságra, akár bevallja, akár nem.


1  2  3  4  5  


Az itt olvasható hozzászólásokért a szerkesztőség nem vállal felelőséget.