A hip-hop szürke eminenciásai: The Neptunes

avagy akik tudják a tutit

Számos PR fogás van, amely képes fenntartani a sajtó és a rajongók érdeklődését, amíg egy előadó a stúdióban dolgozik, vagy egyszerűen csak a következő lemezére gyűjti a dalokat. A vendégművészek listájának megszellőztetése, a készülő anyag stílusának megváltozásáról szóló ömlengés mind ebbe a kategóriába tartozik, ám a legnagyobb fegyvertények egyike mégis az, ha elárulják, mely producerrel dolgoznak éppen, vagy ki az az impresszárió, aki felfedezte az új tehetséget, hiszen ezek a gyakran nem is annyira szürke eminenciások nem vállalnak be akármit. Számos nagy amerikai magazin szakírója szerint a 2003-as év egyértelműen a hip-hop sikereit igazolta, a műfaj producereit a legkapósabbak között tartották számon, és gyakran kérték fel őket egy-egy pop album vagy sláger elkészítésére is. Összeállításunkban a teljesség igénye nélkül a legnagyobb varázslókat mutatjuk be nektek.

NEPTUNES

A Chad Hugo és Pharrell Williams alkotta páros már a középiskolában is együtt lógott. Arról álmodoztak, hogy egyszer meghatározó szerepet töltenek be a könnyűzenében, és ügyes lavírozásukkal tíz éven belül sikerült is nekik. Nevük először 1994-ben, a Blackstreet debütáló albumán volt olvasható, amelynek társproducerei voltak. Teddy Riley rögtön bizalmat szavazott nekik, és rengeteg mesterfogásra tanította meg őket. Ma$e ’97-es Harlem World-jén egy nótát mentoruk nélkül készítettek el, és lassan ők is elhitték maguknak, hogy istenadta tehetségek. 1998-ban a saját útjukat kezdték el járni Noreaga Super Thug-jával, innentől pedig már egyenes út vezetett a sikerig, mindenki az ő hangzásukat akarta. Dolgoztak Jay-Z második lemezén, MC Lyte 1998-as comeback albumán, és olyan nótákat gyártottak, mint a „Shake Ya Ass” Mystikal-tól, vagy az „I Just Wanna Love U (Give it 2 me)” Jay-Z-től, de Kelis zseniális bemutatkozó korongját is ők rakták össze.

A rengeteg rap és hip-hop meló mellett mindig is nagy figyelmet fordítottak arra, hogy ne ragadjanak be a stílus keretei közé, bátran nyúltak rock nótákhoz (például a Rolling Stones Simpathy for the Deviljére is készítettek remixet), és a pop üdvöskék is sorban álltak stúdiójuk ajtaja előtt. Megvolt nekik a Backstreet Boys, a No Doubt, Britney Spears, az N’sync (a Nelly-féle Girlfriend verzió például kiváló) és Justin Timberlake is az ő dalukkal (Like I Love You) robbantotta be szólókarrierjét.

Hugo és Williams, Sheldon „Shay” Haley rapperrel kiegészülve egy tucatnyi nótát spájzolt el magának, és az N*E*R*D (No-one Ever Really Dies) projekt – a kritika által egekig magasztalt – „In Search of…” című albumán dobták piacra. A trió második nagylemeze még 2004 elején a boltokba kerül, immáron saját labeljük, a StarTrak gondozásában.

Ízelítő:

N*E*R*D – In Search of…, Clipse – Lord Wilin’ , Justin Timberlake – Justified, Jay-Z – Blueprint: The Gift & The Curse, Nelly – Nellyville, Kelis – Tasty, Britney Spears – Britney, TLC – 3D

2004. április 28.