L.L. sikerei

A valaha párducként aposztrofált L.L. Cool J. ma már csak GOAT-nak ("Kecske") hivatja magát, ami annyit tesz: Greatest of All Times-azaz Minden Idők Legnagyobbika. De hogyan tovább? Hogy hogyan? Hát rappelünk, mint eddig is, természetesen.

A New York-i Rhiga hotel kézségesen lát vendégül mindenféle kisállatot, természetesen a gazdik kíséretében. Legyen az kutya, macska vagy akár aranyhal, a személyzet jóformán semmitől se jön zavarba. A háziállatokat illető vendéglátói tapasztalatuk azonban sötétben tapogatozik.

Így amkor a "Kecske" megérkezik slepjével, és a lifthez vezetik, amely egyenesen a 11. emeletre repíti őket, az ember azt várná, hogy jónéhány szállodai alakalmazott fog nyomukba szegődni szemétlapáttal, kefével és szőnyegtisztítóval felszerelkezve. Hátha ne adj' Isten. De ez nem egy átlagos állat. Nem más ő mint, GOAT, "A Kecske", Minden Idők Legnagyobbika, hogy legújabb nevén szólítsuk. Azért jött, hogy - ugyan számára lehet, hogy kissé szerény körülmények közt - nagyságáról beszélgessünk. Volt idő, mikor Párduc-ként emlegették, a nők pedig megvesztek a simulékony, ámde ravasz nagymacskáért.

L.L. Cool J., a tíz platinalemezzel jutalmazott élő hip-hop legenda - aki már lassan harmadik évtizede dolgozik a Def Jammel - egyre csak hízik, már alig fér el az igencsak bőre eresztett menő FUBU cuccában is. Azért L.L. kemény gyerek, és nagyon is bírja a gyűrődést. Többek közt erről is szól a Long Island-i családapa és részidős hollywoodi sztár kilencedik albuma.

A sztárság azonban csak az érem egyik oldala - a tartalom pedig egészen más tészta. Sajnos félő, hogy a 31 éves L.L. Cool J. már így is a kelleténél többet sajtolt ki a hip-hop zenéből, ezért túl sok újat már nem mutathat.

L.L. Cool J. még csak egy James Todd Smith nevű 16 éves queens-i srác volt, amikor a Def Jamnél megjelent I Need A Beat című lemeze. L.L. I Need Love című nótáját a nagyközönség egyöntetűen az első "szerelmes" rap dalként nyugtázta (pellengérre is állították miatta), így a következő 16 évben ő volt egyszemélyben a bánatos szemű suta szerelmes és a menő csávó is.

L.L. Cool J.-nek a hip-hop iránti elkötelezettségével kapcsolatosan kérdések sorozata merült fel, főként amióta játszott az 1985-ös Krush Groove című filmben és Goldie Hawn oldalán a Wildcats-ben. Ráadásul az a figura, amelyet az In The House-ban alakított (a Fresh Prince és a The Cosby Show keveréke, melyben többé kevésbé saját magát játszotta) valószínűleg hozzájárult mai hírnevéhez, de nyilvánvalóan rontott rap-karrierjének hitelességén.

Mégis, ha összehasonlítjuk ezzel legutóbbi hollywoodi keményfiú szerepeit (a Deep Blue Sea-ben vagy az In Too Deep-ben), akkor egy teljesen magabiztos L.L.-vel állunk szemben, aki visszatért a tőle jól megszokott, fesztelenül fölényes stílusához.

"A Kecske" mára nagyobb, ha lehet, még királyabb, és egyértelműen bölcsebb is lett. A 'The GOAT.'-on összehozta a nyugati és a keleti part hip-hopjának krémjét: Redman and Method Man, DMX, Snoop Dogg, Xhibit és a soul csillaga Carl Thomas mind-mind hozzájárulnak a sikerhez, de ennek ellenére ez egyértelműen L.L. albuma: "Miért hívnak Minden Idők Legnagyobbjának (GOAT)? Hát mert 15 éven keresztül mindannyiótoknak mutattam az utat" - érvel a címadó számban, kőtáblára vésve ezzel az album központi témáját.

Minden tiszteletetünk érte, de azért várjunk csak egy percet.hiszen a dalt nem más, mint Alvin Stardust fia, Adam F., az ex-dzsungellakó írta.

"A szalag, amit csinált nagyon tuti, tényleg"- bólint L.L., miközben gyémánt berakásos gyűrűivel babrál. "Ember, bárcsak lenne nálam egy szalag, brutál jó."

L.L. szerint a produkció azért lendületes és friss, mert nem puszta drum'n'bass.

Végül is nyilvánvalóan ez a felvétel hozza meg számára a nagy visszatérést, ezért a ritmus meg kellett hogy feleljen az ízlésének.

"Nem hiszek abban, hogy az emberek megkérdőjelezték volna, hogy ez az L.L. vajon képes-e egy frankó lemezzel előrukkolni. De azt hiszem, vannak akik azon filóztak, hogy tudok-e csinálni ilyen típusú lemezt és szöveget, ami igazán szellemes, tüzes és egy kicsit csípős is" - mondja.

"Ez az egész olyan, mint egy nagy focimeccs, ahol van egy pofa, aki régen mindig a gólvonalra állt és ott harcolt, míg be nem kínozta a fejével a labdát, de most hátul marad a középpályán, a széleken, és passzol ha nála van a labda. Az emberek csodálkoznak:Miért nem törsz a kapura többé? Szóval úgy döntöttem letámadom a kaput ezzel az új lemezzel".

Nincs ebben semmi túlzás. A Back Where I Belong L.L. legutóbbi válasza Canibus-nak, folytatva L.L. 1997-es 4,3,2,1 című kislemezén kezdődőtt szócsatájukat. Ezúttal azt állítja, hogy kettejük civakodása hozzájuttatta Canibus fele bevételéhez is. Bár ez a megállapítás aligha szít majd bandaháborút. L.L. kajánul nevet: "A lemezen ez véresen komoly, de a lemezen kívül természetesen nem. Úgy értem, szívesen ebédelnék a srácokkal vagy lesétálnánk pár háztömböt és jókat röhögnénk. Persze hogy lógnék velük. Ez csak zene ember, nem is kell hogy komolyan vegyük. Szerintem ez menő és remélem hogy segíti tolni Canibus szekerét is".

A másik nótában, a Homicide-ben, L.L. egy tipikus gettóbeli erőszakos legendára utal: "Nem szeretném haver, ha nem fognád a közlendőt, de a gettóban mindennap kötnek Kolumbiai nyakkendőt" - teszi hozzá morbidul. A rap Nagy Öregjeként úgy érezte, ez egy olyan téma, amiről beszélnie kell.

"El akartam mondani, mert ez a való világ. Ember, ezek a dolgok frankón naponta megtörténnek, és ezért is mondom, hogy nem akarok félreértést. Tudod, a dolog nem arról szól, hogy legyünk mérgesek és keserűek, mert azt hiszem az nem használ, érted? Ha odajössz az ajtóm elé és az ugatod: "Hé L.L.!", akkor szarok rád és elküldelek a büdös francba az ajtóm elől. De ha szépen bekopogtatsz (kopog az asztalon) és azt mondod: "Elnézést uram, lenne itt egy pár dolog, amit szeretnék magával megbeszélni!", akkor én kézségesen fogadnálak, gond egy szál se. Erről van itt szó."

Rövid ideig elgondolkozik, majd brilliáns módon változtatja meg mondókáját. "Ez a történet igaz. Talán még valóságosabb, mint a Ryan közlegény. Na ehhez mit szólsz? És olyan igaz, mint a Schindler listája. Érted?"

Valóság és képzelet, hip-hop és Hollywood. Ez L.L. világa, aki mindent a teljességig kiélvez. Soron következő szerepét az újra feldolgozott Rollerball című filmben kapta, amihez egész reggel a motoron kellett gyakorolnia. Pár órával később a fegyverkérdésről beszél. Úgy gondolja, hogy a problémát az illegális fegyverek okozzák.

"Egyik felem azt mondja, 'Nos ha minden fegyvertől megszabadulnak, mindig lesz valaki, aki valami őrültséget akar csinálni, és az biztosan fog magának szerezni egy fegyvert.' Így a jó emberek kezéből veszitek el a fegyvereket és azoknak a kezébe adjátok, akik kevésbé lelkiismeretesek."

Neki nincsen fegyvere. Már egész fiatalon kiábrándult a fegyverekből. "Olyan házban nőttem fel ami tele volt fegyverekkel. Láttam mire képesek a valóságban. Láttam az anyámat a hasán fekve a konyha padlóján, láttam a nagyapáma kiontott beleit. Nem akarok fegyvert. Nincs rá szükségem. Félelem nélkül élek."

Amire azonban LL-nek feltétlenül szüksége van, az hogy művészként kifejezhesse magát. És a The GOAT.-tal ezt el is érte. Visszatért. Kecskévé lett.

Ám a kecske nem valami frankó állat.

"Nem, nem az, de tudod mit? Nem egy párduc" - mondja mosolyogva. "Csak kifejezem magam, mint művész. Ha szobrász lennék, akkor nőket faragnék hatalmas cickókkal. Ez mulatságos. Ez az élet, ember."

És ez annyira igaz, amennyire igaznak akarod tartani.

2000. november 17.