Közép-európai Hobo Blues 2000

November 4-én a Kőbányai Szabadidő és Ifjusági Központban a Hobo Blues Band ad koncertet, amelynek keretében nemcsak új albumukat - Gyöngy a sárban - mutatják be, hanem a zenekar 23 éves történetének emlékezetes dalait,sikereit is felidézik. Ebből az apropóból kértük meg Hobót, hogy egy kicsit kalandozzunk a múltban, a jelenben és a jövőben. Meséljen arról, hogy miről szólt és miről szól ma a közép európai hobo blues?

- A rendszerváltásig a magyar rockzene - s azon belül a Fekete bárányok, köztük a HBB - kultikus státuszt töltött be a fiatal egy részének az életében. Aztán a politikai fordulat, majd a korai, "kapzsi kapitalizmus" mindent és mindenkit megváltoztatott. Ma már nyiévánvaló, hogy a rock is a nagy vesztesek közé tartozik, s a Fekete bárányok egyike-másika is jó pénzre váltotta a lázadást. De vajon hogyan érintette ez a HBB-t és személy szerint Téged?

Hobo: Azt gondoltam korábban, hogy a jó van elnyomva, s ha felszabadulunk,összetartunk, akkor az új, szabad szellemiségben kiteljesedik a műfaj,másoknak is lesz mondanivalója erről a világról. Nagyobb töltése lesz a dolognak, a zenészek nem egyszerűen számokat írnak, hanem érzelmeket, gondolatokat fejeznek ki a zenéjükkel. Nem így történt. Ehelyett a szar, a szenny, a mocsok kavarodott fel, s nem kerültek elő a "betiltott művek" sem. Mindössze a Hobo Blues Band és a Beatrice állt elő ilyenekkel. Sokan ma a rockot gyülöletkeltésre, politikai célokra használják. A műfaj nagy bajban van és csak kevés gondolkodó ember használja ezt a kifejezésformát.Gyűlöletkeltésre, politikai célokra használják. A rock gyökerei sokkal vékonyabbak voltak Magyarországon, mint képzeltem.

- Régen azt szerettük volna, hogy virágozzék minden virág. Most sincsenek virágok,de egészen más okból. Szerinted végleges az elsivárosodás?

Hobo: Alapvető megújulásra, katarzisra volna szükség.Ahogy a Cartoon Network háttérbe szorította a magyar népmeséket, hasonlóképpen az amerikanizálódás lassan megölte a hazai rockzenét is. Ami még szomorúbb, közönség nagy része kritika nélkül elfogadja a playback-előadókat.Érdekes jelenség, hogy például a mai 20 éves generáció nem fogadja el a saját nemzedékének fiatal zenészeitől a bluest. Pedig mindent tudnak...

- Ugyanakkor mégsem írtak fennmaradó, "korszakos" dalokat!

Hobo: Ez is egy sajátos magyar jelenség. A legtöbb tehetséges zenésznek nincs türelme, kitartása ahhoz, hogy kivárja, amig "élőben" befut, sikeres lesz. Lemezeket akarnak, tv-fellépést, sikereket, pénzt. Ez természetes. De nem tudom elképzelni, hogy ha valaki élőben jó /Kispál és a Borz, Tankcsapda, PUF/, akkor azt előbb-utóbb ne díjazná a közönség.

- A rendszerváltás óta bekövetkezett helyzetet mindenki a maga módján lereagálta. Te anno is azt kérdezted a dalszövegedben, hogy "Ki vagyok én?" Most mi a válasz erre a kérdésre?

Hobo: Úgy gondolom - hogy semmiben sem változtam. A világ változott körülöttem, amelyben átfogó értékválság van. A gyerekek más értékeket követnek, mint10-20 évvel ezelőtt, hogy a hatvanas évekről ne is beszéljünk. Egyre nehezebb a helyzetem, érzem csúszok lefelé, mert egyre nehezebben tudok megélni. de nem fásultam bele abba, amit csinálok, nem adom fel. Nem vagyok művészi válságban, és igyekszem tisztességgel végigcsinálni azt, amit vállaltam. Ezért ma is kivülállónak számítok.

- Ez ma erény vagy hiba?

Hobo: Nem kötöttem alkukat. Nem vették meg a koncertjeimre a jegyeket a szponzorok, nem fordulok elő pártok és bankok környezetében, nem kapok pénzt alapítványoktól. Amit gondolok és érzek, azt a zenében, szövegekben mondom el, s azt hiszem, hogy poszthumusz mindez kifizetődik majd. Nem én mondom, hanem irodalmi körökben vélekedtek úgy, hogy a szövegeim zene nélkül is megélnek. Bennük van az utolsó 50 évünk...

- S mi a válasz most arra kérdésre, hogy "ki vagyok én?"

Hobo: A rock mindig is szubkultura és ellenkultura volt. Mára újra az lett.Kivülálló maradtam én is, a hatalmat ma is piszkálja az, amit csinálok, hiszen 1992 után 8 évig ki voltam tiltva a "királyi televizióból".

- Ha végigtekintjük az életművedet, meglepő, hogy a "nagy halottaknak" - Jim Morison, József Attila, Allen Ginsberg, Viszockij, stb - esteket, lemezeket szenteltél. Miért ez a vonzódás az elmúláshoz? Vagy más oka van a szimpátiának?

Hobo: Akiket felsoroltál - s kiegészíthetném a névsort Villon, Lou Reed, Tom Waits, Chaplin, Fellini, Jack London és mások nevével is - mind kivülállók, csavargók, öntörvényű szellemi szabademberek voltak. Ők az én mestereim. A művészekért választottam őket, azért, amit csináltak, csinálnak. Mert a számomra oly fontos szabadságélményt találtam meg bennük. De ugyanez vonatkozik a bluesra is. A néger bluesok nem a költészet hangján szólnak. Pimaszság, szabadságérzet, örömteli és fájdalmas dolgok szólnak ezekből a dalokból. Dylant vagy a Rolling Stonest ugyanezért választottam. Hasonló hatással voltak rám Baksa Soós János József Attila átdolgozásai is 1968-ban. Mind-mind katartikus kapcsolatot jelentettek. Igy jártam ki a blues iskoláját - Willie Dixon, Albert King, Etta James, Elmore James, Howlin' Wolf, Muddy Waters -, aztán a hatvanas évek elején így ismertem meg Dylant, majd a fehér blues előadóit - Cream, Animals -, az amerikai rock előfutárait - Neil Young, Grateful Dead, Crosby Stills and Nash, Lou Reed, Velvet Underground - a hatvanas évek végének nagy bandáit, mint például a Jethro Tullt.De említheném a magyar költészetet, zenét vagy a kelet-európai kulturát Viszockijjal, Hraballal és másokkal. Ez mind hatott rám.

- Életművedbe ez valóban mind beépült, kimutatható. De az utóbbi években nemcsak itthon, hanem a világban is jelentősen átértékelődött, átalakult a rock szerepe. A továbbiakban honnan jöhet még inspiráció, mi a távolabbi cél így jóval túl az ötvenen?

Hobo: A pályámon három fontos állomás volt: a Vadászat, az I Love You Budapest és a Csavargók tízparancsolata. Ez utóbbival egy új korszak kezdődött az életemben.

Ha végigtekintem a pályámat, akkor azt látom, hogy a 23 év alatt nem kellett koncepciót változtatnom. Az első 10 évben /1978-88/ minden ötletemet meg tudtam valósítani: Oly sokáig voltunk lent, Vadászat, Esztrád, Másik Magyarország, valamint Ginsberg és Morrison-estek. A második évtizedben azonban ez a működési terület beszűkült. A HBB, mint együttes mindinkább nélkülözte a nyitottságot. És én önálló estekkel és egy "kamara együttessel", a Pávatollal igyekeztem bemutatni és műsoron tartani a zenéket és verseket, amelyeket a HBB nem tudott vagy nem akart játszani. I Love You Budapest, Viszockij- Morrison-, József Attila-estek/ .96-97-re eljutottam odáig, hogy szólóban ezek a műsorok és lemezek már sikeresebb voltak a HBB-nél.Váltani, lépni kellett. A váltás egybeesett a többiek szándékaival, így született meg új tagokkal az új HBB és már két közös lemezünk is van a Csavargók tízparancsolata és a Gyöngy a sárban.

- Utóbbi lemez nyáron jelent meg, megérdemelten sikeres. Mi történik a következőkben?

Hobo: A zenekart felvállalta a Show Time koncertszervező iroda és a Rock Hard kiadó. Karácsonyra jelenik meg a Hobo Blues című v asko kötet, amely 500 dalszövegemet, fordításaimat, novelláimat ésmás írásaimat tartalmazza. Dolgozunk egy közös lemezen a Ghymes együttessel. Baka ballada lesz a címe és terveink szerint az Állami Népi Együttessel közösen visszük színpadra. Kialakulóban van a jövő évi HBB-lemez szöveganyaga is, egyenlőre Szenvedély a munka címe.

- A lapok is megírták, hogy a Vadászatot esetleg filmre viszik?

Hobo: Szerettük volna és szeretnénk is, de másfél évtized alatt egyetlen kulturális kormányzat sem támogatta.nem kapunk hozzá támogatást.

- Nemrégiben az interneten is feltüntél. Önálló honlapod www.hobo. hu máris nagyon népszerű.

Hobo: Ha hívnak valahová, a közönség állandóan szövegeket, kazettákat, információkat kér tőlem. Többen szakdolgozatot írtak a szövegeimről, a HBB-ről. Úgy gondoltam, hogy az internet lehetővé teszi, hogy közvetlenebb, naprakészebb kapcsolatban lehetek mindazokkal, akik érdeklődnek a személyem vagy a zenekar dolgai iránt. Ez is egy állomás azon az úton, amelyen járok.

SebJán

2000. december 16.