Pure blues

Tavaly szeptemberben a Spoo-dee-O-dee zenekar zenészei körében jelentős változásokat foganatosított a zenekarvezető Szabó Tamás és a gitáron közreműködő Szűcs Gábor. A zenei elképzelések különbözősége (és a saját tervek, vágyak megvalósításának egyre erősebb igénye) azt eredményezte, hogy Szűcs Gábor kilépett a zenekarból, és saját együttesével játszik tovább (amely egyébként már korábban is létezett); ez a Pure Blues.

A tradicionális Texas bluest és az autentikusabb nagyvárosi bluest a saját (rendkívül ötletes) inspirációival ötvöző együttes most készíti a lemezét, amely feldolgozásokat és saját szerzeményeket tartalmaz.

A zenekar klasszikus összeállítású kvintett, amelyben dobokon Mezőfi "Fifi" István játszik, Nagy Szabolcs billentyűs hangszereken működik közre, Varga Laca basszusgitározik, Kiss Zoltán gitározik, és a zenekarvezető Szűcs Gábor énekel és gitározik.

A saját szerzemények mellett műsoron szerepeltetik a "három király", B.B. King, Albert King és Freddy King darabjait, ezen kívül az olyan klasszikus szerzők sem hiányoznak a repertoárból, mint Muddy Waters, T-Bone Walker, vagy Jimmy Rogers.

Ugyanígy szerepel két, a bluesrajongók számára jellegzetes név is a repertoárban, mint Clarence "Gatemouth" Brown, valamint Luther Allison. Az utóbbi előadó egyébként Gábor egyik kedvenc előadója, és az általa interpretált szintetizáló blues (melyben a tradicionális gitájáték mögött jóval modernebb alapokra helyezett kíséret hallható) inspirálta a Pure Blues-t a saját irányvonalának kialakítására.

A készülőben levő nagylemez tartalmazni fog feldolgozásokat többek között Otish Rush-tól (All your love), és John Lee Hooker-től is. A feldolgozások hangulatát és egyediségét híven bemutatja az, hogy pl. az arrange-okat, fúvósbetéteket Nagy Szabolcs írja, de az összes betét a Pure Blues munkája. A megjelenés a nyár közepén várható.

A csupa fiatal zenészből álló bluesband egy új, ebben az országban eddig nem túl elterjedt (vagy divatos) elképzelést valósít meg. Úgy "nyúlnak bele" a néhol 30, 40 éves darabokba, hogy az autentikus jelleg nem vész el, hanem új értelmet nyer Gábor egyre inkább karizmatikus orgánumán, és technikás, de nem virgázó gitárjátékán keresztül. Mindezek mellett slágergyanús lüktetésű darabokkal is találkozhatunk majd a lemezen, ami még inkább szokatlan, hiszen a blues nem slágerzene.

A funky-s, néhol a shuffle-t súroló zenei háttér kitűnő alapot nyújt arra, hogy lehetővé váljon a zenei és stiláris vándorlás, és valami új, valami nagyszerű szülessen a Pure Blues zenekaron keresztül.

Én már nagyon várom.

Balogh Tibor

2001. május 31.