Gadó Gábor - One Glimpse Is Not Enough

Zoller Attila, Szabó Gábor, Bacsik Elek, - manapság pedig Snétberger Ferenc - értek el eddig nemzetközi sikereket a jazz művészei közül. Milyen érdekes, hogy a felsoroltak nagyrészt gitárosok, akik nagyobb sikereket értek el hazájukon kívül más országokban is. A mezőnyben azonban még vannak "nagy igéretek", elég megemlíteni Gadó Gábor nevét.

Gadó először a nyolcvanas években tűnt fel ifj. Ráthonyi Róbert kvartettjében. Joy nevű zenekarával már a saját kompozícióit mutatta be a kilencvenes évek elején. 1991-ben Olaszországban is megjelentek a lemezei. Sajnos, manapság elég keveset hallani róla és zenekarairól. Ennek okait nem feszegetném, de kétségtelen, hogy mióta külföldön él, keveset hallanak róla a magyar jazz-kedvelők.

Múlt évben Magyarországon rögzített CD-je kiemelkedő művészi karrierjének - szerintem - az egyik csúcspontja. Játékát pár egyszerű szóval lehet jellemezni. Remek technikai tudás, ötletesség, lelkesedés, kiemelkedő, gyönyörű szólók jellemzik. Felszabadult és átütő zenéjében megvannak az eredetiség megkülönböztető jegyei. Ezen a lemezen csak saját szerzeményei szerepelnek.

Megemlíteném a lemezhez kapcsolódó személyeket is. Gadó albumán olyan embereknek állít emléket, mint Szögjal Rinpocse ( híres tibeti buddhista, a tanítómestere), az édesanyjának pedig a lemez legszebb dalát dedikálta. De megemlékezik új hazájáról ( Franciaország ) is,sőt a - kevés információt tartalmazó - borító elárulja a hallgatónak, hogy mi a művész kedvenc olvasmánya ( Livingstone ).

A lemezen a dalok szinte egymásba folynak, mintha egy különös egységet alkotnának. Kivételt képez az utolsó kompozíció, mely egészen más zenei világba kalauzolja a hallgatókat.

A zenészek kiemelkedő zenei tudásról adnak tanúbizonyságot. Számomra - Gadó Gábor mellett - a legkiemelkedőbb, legmuzikálisabb hangszeres Barcza-Horváth József ( bőgő ). Két darabban is színesebbé teszi a hangszerparkot a gordonka és az oboa.

Manapság nagy szükség van eféle muzsikák hallgatására. Ebben a rohanó világban nem árt néha - a sok butító szörnyűség mellett - finoman kimunkált, improvizációkkal átszőtt, eredeti jazz-gitár hangzással ékeskedő zenéket hallgatni.

9 pont

Temesi Bertalan

2001. április 20.