Nagy és kék

BIG TOM - Blues 'n' Blue

Aki szereti az akusztikus bluest, azt biztosan magával ragadná Big Tom egyszerűbb, de autentikus mivoltát és egyértelmű instrumentalitását le nem tagadható, hangulatos zenéje.

Valamikor tavasszal jött vissza Király Vajk barátom egy Németországi koncertsorozatról, és a kezembe nyomta "Nagy Tamás" lemezét, hogy hallgassam meg ezt a faszit.

Soha nem hallottam még ezt a nevet (Big Tom - Thomas Theisen, Németország), és az arc, amely öntudatosan nézett rám a borítóról, átölelve a dobro-ját, sem volt egyáltalán ismerős.

Ismerős gitárhangzás volt, ami először megragadta a figyelmem; szépen felkevert, tiszta fatestű dobro hangja.

A lemez 21 felvételt tartalmaz, egyetlenegy kivételével mindegyik valamilyen átirat. A felvételek egyik fele az általában akusztikus bluest játszó zenészektől megszokott módon a '20-as, '30-as évek bluesai ill. népdalai, melyek valamilyen feldolgozás formájában már ismertek lehetnek a nem feltétlenül eme zene rajongói számára is: Proud Mary (anno Tina és Ike Turner előadásában ismerte meg a világ), Midnight Rider (régi amerikai népdal), It Hurts Me Too (Elmore James, Eric Clapton ill. magyar szöveggel Hobo Blues Band), Policy Dog Blues (Hans Theessink & The Blue Groove), I was Born With the Blues (Muddy Waters, többek között).

A másik része az albumnak tradicionális bluesokat tartalmaz (pl. Walk On, CC Rider, Bye Bye Baby, Hesitation Blues) igen jó ízléssel összeválogatva. Kivétel nélkül Big Tom énekel, "segítségnek" egy számban vokálozik a lemezen a második és utolsó hangszeres közreműködő, Ulli Rademacher szájharmonikán, igen kellemes, bár nem túlságosan virtuóz játékával viszonylag elfogadható hátteret teremtve Tom technikás gitárjátékénak. Jól hallható az erre a stíusra jellemző "fingerpinck" pengetési technika, amely nem túlságosan kap nagy hangsúlyt, de vagy négy helyen azért "elengedi" a jobbját Thomas barátunk.

Énekesi kavalitását tekintve nem nagy eresztés, de ehhez a bluesos, ragtime-os, néhol népdalos egyveleghez jól fekszik a mély regiszterekben mozgó, rekedtes, "kiélt" hang. Ennél több nem is kell, mert a gitár-herfli-ének kényes összhangja könnyen felborulhat (gondolok itt a gitár-ének, ének-herfli "felegetésre").

Utolsó darabként szerepel - számomra kellemes meglepetést okozván - Clapton Wonderful Tonight című darabja, csak gitárkísérettel, kicsit balladásra véve a figurát, de azért persze szívhez szólóan. Ismét csak Mr. Theisen a zene terén felfedezett jó ízlését emlegethetném.

Big Tom: Big 'n' Blue

Kiadta: ARTBEAT, AB 35158, 1995

Magyarországon a lemez nem kapható.

Balogh Tibor
bluesman@fbi.hu

2001. március 20.