MP3 - télen, nyáron

"Forradalmat akartok? Vagy csináljátok is?" Mostanában ehhez hasonló költői kérdésekkel hívják harcba követőiket az MP3 Napóleonjai, akik szerint elérkezett az idő a zene teljes felszabadítására. Manapság kevés olyan dolog van, amitől annyira kiakadnának a nagy kiadók, mint az MP3. Elnéptelenedő irodaházak, ürességtől kongó lemezboltok rémképe riogatja a zeneipar irányítóit. De valóban fenyeget ilyesmi? Sokak szerint szó sincs erről. A zene új korszaka jött el, amelynek azonban semmi köze az apokaliptikus látomásokhoz.

Az előadók haláltánca

Az MP3 - és a hamarosan berobbanó MP4 - alapjaiban változtatja meg a zenehallgatási, a lemezgyűjtési és a vásárlási szokásokat. A nem is olyan távoli jövőben rövid belehallgatás után pillanatok alatt tulajdonosaivá válhatunk az általunk kiválasztott albumoknak, vagy magunk állíthatjuk össze kedvenc számaink válogatáslemezét - mindezt a legkiválóbb hangminőségben, a fotelünkben ülve. Ma még az Internet nem elég gyors ehhez, de a technikai eszközök már bevetésre készen várják, hogy múzeumba száműzzék a ma használatos modemeket. Hamarosan akár egy mobiltelefon segítségével is letölthetjük kedvenc számainkat, ott és akkor, ahol és amikor akarjuk. Ernesto Schmitt, a Peoplesound vezetője szerint a zene mindenhová követni fog minket, Jon Davis, az iCrunch társalapítója még azt sem tartja kizártnak, hogy a hűtőszekrények is szerepet kapnak a zenei forradalomban. Ugyanakkor egyikük sem hiszi, hogy az MP3 terjedése egyet jelent a CD-k kihalásával. "Az emberek szeretik gyűjteni és birtokolni a tárgyakat - a bakelit-őrület ma is létező dolog. De be kell látnunk, a dolgok változnak, és az új generáció már valami egészen mást akar" - vallja Schmitt.
Szakemberek szerint hamarosan a lemezboltokba is betör az MP3, mivel egyre nagyobb az igény saját válogatáslemezek összeállítására, és az Internet segítségével ez könnyedén megoldható. A válogatáslemezek és a trendszerű soundtrackek az egész világon mind népszerűbbek, jelenleg körülbelül a harmadát teszik ki az eladásoknak, és ez az előrejelzések szerint évente 4-5 százalékkal növekedni fog. "Ami most zajlik, az az előadók haláltánca, és a dalok diadala" - mondja Schmitt. "Az emberek maguk akarnak válogatni: soundtracket gyártanak a saját életükhöz". Míg a lemezboltok csupán az elmúlt pár éve zenei termését kínálják, addig az Internet segítségével hamarosan mindenhez hozzájuthatunk, amit valaha is hanghordozóra rögzítettek.

Nagy kiadók zavara

A nagy kiadókat alaposan zavarba hozta a világháló felől érkező kihívás. Amikor David Bowie jóval a hivatalos megjelenés előtt felpakolta az Internetre Hours... című albumának dalait, kitört a pánik. A lemezboltok háborogtak, a nagy terjesztők el sem tudták képzelni, hogy ilyesmi megtörténhet. Néhány holland és amerikai hálózat annyira felkapta a vizet, hogy kijelentette: nem kívánja árusítani Bowie albumát. A kisebb lemezboltok, amelyek nem rendelkeztek website-tal, alaposan ráfaragtak a dologra. De a folyamatot már nem lehetett visszafordítani. Amikor a kedélyek lecsillapodtak, szóbeli megegyezés született arról, hogy ezentúl a művészek megpróbálják legalább összehangolni a hivatalos és az Internetes megjelenés időpontját. Komoly pénzekről van szó, hiszen a lemezcégek bevételeinek kilencven százaléka CD-k eladásából származik. Az Internetes dalvásárlásnál viszont alaposan lecsökkennek az árak, mivel nincs szükség méregdrága csomagolásra, dizájnos borítókra, nem kell megfizetniük a vásárlóknak a reklámkampány költségeit sem. Szakértők szerint a jövő az előfizetőké, akik rendszeresen megkapják a netről a legújabb zenei csomagokat, amelyekből aztán kedvükre mazsolázhatnak. Az egyesülő AOL, TimeWarner és EMI máris vadul készül az új piac lehetőségeinek kiaknázására, amelyben az úttörő szerepet a Ministry Of Sound játssza, több mint száz letölthető dalt kínálva a szörfözőknek. Jon Davis szerint amíg nyolc percig tart egy szám letöltése, addig sokak számára kényelmesebbnek tűnhet leszaladni a sarki lemezboltba. Nem is olyan soká azonban a feje tetejére állhat a világ, jóval hamarabb, mint azt bárki is gondolná.
Mindez azonban nem jelentheti a nagy kiadók és terjesztők pusztulását, bár a változás alaposan megrengetheti jelenleg birtokolt pozícióikat. Kicsit olyan a helyzet, mint amikor előbb a tévé, majd a video és a DVD megjelenése apropóján kezdték ásni a mozik sírját, amelyek mindezek ellenére mégis jobban prosperálnak, mint korábban bármikor. Zenét csinálni nem olcsó mulatság, nagy kiadók nélkül szinte képtelenség. Az új tehetségek felfedezése, pátyolgatása és bevezetésre a piacra a jövőben is az ő feladatuk marad. Az Internet csak egy újabb csatorna, amely eljuttatja a zenét a nagyközönséghez. A legnagyobb site-ok, mint az MP3.com valójában a cybertér kiadóiként funkcionálnak. Az Internet azonban nagyobb választási lehetőséget, és ami a legfontosabb, alacsonyabb árakat kínál. Lehet vitatkozni a részleteken, de a lényeg akkor is ez marad.

2000. október 2.