Mit tartalmaz egy CD ára?

A hanghordozók ára meglehetősen nagy szóródást mutat, de példaképpen vegyük egy nemzetközi sztár legújabb albumát, melynek fogyasztói ára 5000 Ft körül mozog:

Az 5000 Ft-ból 1000 Ft a 25%os forgalmi adó, további 1000 Ft a 30%-os kiskereskedelmi árrés.

A fennmaradó összeg, azaz 3000 Ft a kiadó által alkalmazott nagykereskedelmi átadási ár. Ennek kb. 25-30%-a, azaz 750-900 Ft a szerzői és előadóművészi jogdíj, 2%, 60 Ft a kulturális járulék. A nagykereskedelmi ár 10%-a azaz kb. 300 Ft a terjesztés költsége. Nem az egyes lemezekre, hanem az egész produkcióra kalkulált költségek a következők: stúdió (itthon minimum 2 millió forint, külföldön határ a csillagos ég) és marketingköltség ( a tervezett bevétel minimum 10-20%-a) . Ezekkel a költségekkel a kiadók úgy számolnak, hogy megterveznek egy bizonyos eladott példányszámot és arra vetítik az összköltségeket. A fenti példánál maradva, amennyiben egy átlagon felül sikeres kiadványról van szó, melyet sikerül 10.000 példányban eladni, akkor az egyes példányokat 800 Ft stúdió és marketingköltség terheli. Amennyiben a kiadó rosszul kalkulál, és kevesebb példányt értékesít, úgy súlyos veszteségekkel számolhat.

A fenti költségek levonása után maradó kb. 1000-ból ki kell fizetni a lemez előállításának költségét: 300Ft, és a borító megtervezésének és nyomtatásának példányonkénti árát: 100Ft.

Mindezek után, ha a kiadónak valóban sikerül a tervezett 10.000 darabot értékesítenie, akkor marad példányonként 540 Ft bruttó nyeresége, amiből a kiadó saját működését fedezi, a sikertelen kiadványokból származó veszteséget kompenzálja, és nem utolsósorban kezdő művészek számára biztosít lehetőséget a lemezkiadásra.

Amennyiben azonban a kiadónak folyamatosan veszteséggel kell számolnia, mert a közönség ahelyett hogy hanglemezt vásárolna, inkább ingyen letölti vagy lemásolja az általa kedvelt zenéket, úgy a kiadó kénytelen csökkenteni kockázatát és költségeit: nem költ drága, igényes zenei videoklipekre, nem kísérletezik rétegzenékkel, ehelyett inkább olyan lemezeket (mulatós, operett, kabaré) ad ki, melyek közönsége nem másolja, hanem megvásárolja a zenét. A veszteséges kiadó megszűnteti a hanglemezkiadás legkockázatosabb és legköltségesebb részét: az új tehetségek felfedezését és bemutatását.

Ha pedig a költség és kockázat csökkentése sem vezet eredményre, tehát a kiadó hosszabb távon veszteségesen működik, akkor nem marad más hátra, mint a tevékenység megszűntetetése.

Amennyiben tehát a hanglemezkiadás résztvevői, szerzők, előadóművészek, kiadók nem jutnak hozzá a munkájukért őket megillető fizetséghez, az megöli a kreativitást és így a zenét is.

A másolás legnagyobb vesztese a zene!

Forrás: www.mahasz.hu

Kapcsolódó linkek:

www.mahasz.hu

2003. április 3.