Kistigrisek zenéje

A latinpop robbanása után sokan azt várták, hogy végre sor kerülhet az ázsiai zenepiac meghódítására is. A japán és hongkongi sztárok azonban továbbra sem képesek felkelteni a nyugati fogyasztók érdeklődését.

Coco Lee, az egyik legismertebb kínai popénekesnő szerint Ázsiáról a nyugatiaknak még mindig a kung fu és az egzotikus ételek jutnak az eszébe. Lee Amerikában nőtt fel, ázsiai származásúként mégsem sikerül lázba hoznia a tengerentúli közönséget. Elkeseredett menedzsere szerint könnyebb lenne puszta kézzel lebontani New York kikötőjét, mint elfogadtatni egy kínai énekesnőt a finnyás amerikai zenekedvelőkkel. pedig Lee hangjával semmi gond nincs: demokazettáit eddig az összes kiadónál lelkesen fogadták. Amikor azonban sor került a személyes találkozásra, azonnal megfagy a hangulat. "Amerikában sokkal több előítélet súlytja az ázsiaiakat, mint bármely más népcsoportot" - nyilatkozta Lee.

Ennek ellenére mind többen gondolják azt, hogy a latinpop felvirágzása után semmi sem szabhat gátat az ázsiai inváziónak. Ennek úttörője éppen Lee lehet, aki Szingapúrban, Taivanon és Hongkongban már a legnagyobb sztárok közé tartozik. Just No Other way címmel jelent meg első amerikai albuma, és az énekesnő pillanatok alatt a zenei elitben találta magát. Bár az eladási adatok katasztrofálisra sikeredtek, Coco Lee körül mégis nyüzsögni kezdtek a sztárcsinálók. Az énekesnő imidzsét most Ricky Martin és Celine Dion tanácsadója gondozza, producerei pedig korábban Whitney Houston, Mariah Carey és a Corrs dalait tornázták fel a slágerlistákra. Ennek ellenére Coco a világ harmadik legnagyobb zenei piacán, Németországban is befuccsolt.

Pedig a kritikusok szerint a kínai énekesnő műanyag-soulja semmivel sem marad el Mariah Carey, Whitney Houston és Celine Dion slágerei mögött. Ám míg a filmipar napjainkra szinte teljes mértékben ázsiai irányítás alá került, addig a zenebirodalom kőkeményen ellenáll az új befektetőknek és trónkövetelőknek. Ráadásul a tamagocsi-tajongó nyugati kölykök sem foglalkoznak a keletről érkező zenével. A Shonen Knife vagy Ryuichi Sakamoto zenéje még mindig csak a legelvakultabb manga-őrülteket képes megérinteni.

"Az amerikaiaknak a fülükkel, és nem a szemükkel kellene zenét hallgatniuk" - nyilatkozta egyszer elkeseredetten Coco Lee. "A szüleim hittek az amerikai álomban. Én is hittem benne, de csak Miss Chinatown lehettem, nem Miss Amerika". Lee Ázsiában hat év alatt tizenkét albumot jelentetett meg és hatmillió lemezt tudott eladni. mint mondta, fogalma sincs, ezek után mit csináljon. Talán egy Best of lemezzel sikerülhet felhívnia magára az amerikai közönség figyelmét is.

Az énekesnő persze nem panaszkodhat, Taivan és Hongkong mellett Beverly Hillsben is van egy villája. Lee azonban saját bevallása szerint csak akkor lesz elégedett, ha első ázsiai előadóként sikerül meghódítania az amerikai toplistákat is. Ha máshogy nem, kerülőúton. Hollywood neves kínai filmrendezője, Ang Lee máris szerepet ajánlott neki készülő filmjében. Coco eddig mereven elzárkózott a felkérés elől, mondván, őt csak a zene érdekli. Hamarosan azonban kénytelen lesz belátni, hogy másképp nem működik a dolog.

2000. szeptember 14.