A 2000. év amerikai sikerei

Szokásához híven az amerikai Vibe magazin is közzétette év elején az előző legjobb előadóinak és produkcióinak névsorát. Nagy meglepetés nincs a rangsorban: fehér bőrű előadó - Eminem - csak mutatóba került be a legjobbak közé.

A legjobb együttes

Destiny's Child

Ez a zenekar több cserét hajtott végre mint a New York Knicks kezdő ötöse, de legalább a Destiny's Child megszerezte a bajnoki gyűrűvel egyenértékű zenei sikert: az eredmény - két platina lemez, és több mint 6 millió eladott CD. A belső ellentétek már sok zenekart felbomlasztottak, ám az ő esetükben, miután LeToya és LaTavia kiszökdécseltek a képből, és Farrah is jött-látott-győzőtt és ment, mi még mindig ugyanúgy szeretjük ezt a trióra fogyatkozott négyesfogatot (a mostani felállás: Beyoncé, Kelly és Michelle), mint azelőtt.

Igaz, a Shakespeare-szonettek gyorsaságával szaporodó kislemezeik, és pallérozatlan szövegeik talán mind-mind ugyanolyanok voltak, és akkor mi van, lényeg hogy senkinek sem árt...

Tinédzser riválisaikkal ellentétben a DC-nek nem volt soha szüksége arra, hogy pattogós ritmusú számokkal vonja el a közönség figyelmét a hangterjedelem hiányáról. A lányok ennélkül is le tudják kötni a figyelmet, a színpadon ahogyan ezt be is bizonyították Christina Aguilera nyári turnéján, ahol előzenekarként vettek részt. Beyoncé és Kelly a színfalak mögött is figyelemreméltó teljesítményt nyújtanak: ők írták és adták elő a The Writing's on the Wall több részét. Ennek ellenére a dicsőség, és hírnév még nem szállt a csinos kis fejükbe. Csillogós szereléseikben egy szupermodel magabiztosságával mozognak a színpadon, de tudják, hogy jobb a diva viselkedést a színpadra korlátozni.

A 2000-es év története: Eladás - Writing's on the Wall (6 millió), Díjak - Az MTV Videó Zenei Díj a "Say My Name"-ért (A legjobb R&B videoklip kategóriában), Tiszteletadás - Részvétel egy jótékonysági koncerten a Mellrák Szervezetek Nemzeti Egyesülése és a Nemzeti Mellrák Koalíció-ért.

A legjobb videoklip

"Untiteled (How Does It Feel)"

D'Angelo-tól

Nagyon nehéz volna találni egy olyan őszinte embert, aki hajlandó lenne elismerni, hogy érezte az "Untitled" nyers, arculcsapó szexualitását. De ne gyűlöljük D-t azért, mert gyönyörű: a hölgyek biztos nem gyűlölik ezért. Biztosan akadnának akiknek nem tetszik a dolog, de D'Angelo nagyon is szükségszerű kis leckét adott a nőknek a fenékriszálásra sovárgó férfisovinizmusból.

D'Angelo adoniszi fizikumán kívül, az "Untiteled" másik fantasztikus erénye az egyszerűség. Mindent tud, amit egy klipnek tudnia kell: odakapja az ember szemét, magántartja a figyelmet, és eléri, hogy átéljük a számot azon szinten, hogy megtekintése után elrohanjunk, és megvegyük azt az átkozott CD-t.

D'Angelonak, a dal és a néző közötti intim kapcsolatot ez is mutatja, nincs szüksége hatalmas díszletekre, zavaró szerkesztésre, vagy pedig három szálon futó cselekményre. Csak egy ember kellett ehhez a kliphez, és a zenéje, hogy bebizonyítsa a világ előtt,- ami a költségvetésre is igen kedvezően hatott - , hogy a kevesebb is lehet több.

A 2000-es év története: Eladások - Voodoo (1,5 millió), Tiszteletadás - Az augusztus 4.-i los angelesi Voodoo előadás óta - az Epic II turné bevételeit a Magic Johnson Alapítvány javára juttatta. Fedezte Fella Kutinak a "Water No Get Enemy"-t a Red Hot+Riot-nak az AIDS kutatás javára.

A sötét ló

Common

A 2000-es évben a rap műfaj maximális fordulatszámon pörögve hip-hopolt, rázta a fenekét, és gyűjtötte a zsozsót. De miközben mindenki a klubokban riszálta magát a zenére, egy - a költészettől és a Black Panther-től - megihletett középnyugati srác eszünkbe juttatta, hogy a hip hop még mindíg lázadó zene. Az előadó Like Water for Chocolate-je ugyan nem rázta fel teljes mértékben a tömegeket, de a megült port lefújta az agyakról.

"A fán nem lennének gyümölcsök a gyökér nélkül," kerekíti a rímet a Like Water for Chocolate-en, így hát nem meglepő, hogy a Common kulturális örökségek iránti mély tisztelete az, ami ezt az albumot a második évezred legnagyobb megelégedést okozó zenei gyümölcsévé teszi. Éles, és intelligens rímei valamint mély, szívbőljövő ritmusai, valamint a hagyományos alapelemek elvetése az, ami olyan megindítóvá tették az olyan albumjait, mint a 3 Feet High and Rising, a The Low Wind Theory, és az It Takes a Nation of Millions to Hold Us Back.

Common egy a Gordon parkról készült híres fotóval díszítette a lemezborítóját, a kisgyermek sebezhetőségét idézve ezzel a ragyogó "The Light" kislemezen, és feltámasztva Roy Hargrove-t a "Cold Blooded"-ben.

Common úgy ragaszkodik a gyökerekhez, mint egy vörös fenyő. Azt mondják, az ember nem tudhatja, hogy merre tart, amíg meg nem bizonyosodik róla, hogy merről jött. Nem csoda hát, hogy ez az album a jövő zenéje.

A 2000-es év története: Eladás - Like Water for Chocolate (600,000 példányban) - Tiszteletadás - Az általa létrehozott sokoldalú jótékonysági szervezet, a Common Ground Alapítvány pénzzel támogatja a hátrányos helyzetű gyermekeket, a napközi otthonokat, és nyári táborokat, valamint hangszereket, és számítógépeket vásárol az iskolák részére.

A legdivatosabb művész

Jennifer Lopez

Egy szexi női sztár lélegzetelállító ruhában nem új jelenség. Már láttunk ilyesmit azelőtt is: Marilyn Monroe, Diana Ross, Cher, Madonna, Courtney Love... Most pedig Jennifer Lopez vette át a stafétabotot. Ez a latin időzített bomba lángra lobbantotta a vörös szőnyeggel övezett utat, új értelmet adva ezzel a "mamacita" szónak.

Lopez kisasszony olyan, akit a legtöbb divattervező egyszerűen csak múzsának hív. Nem csak egyszerűen viseli a ruhákat, hanem életet lehel beléjük. Az 1999-es Grammy díjkiosztó ünnepségen, Jen Lopez Donatella Versace áttetsző zöld szövetével hívta fegyverbe a nemzetet. Izzásig hevítette a levegőt, mikor anyaszült meztelenül mindössze egy jól illő bikini alsóban, és egy jól elhelyezett díszes brossban vonult be a színre.

Tekintet nélkül a Grammy-n tett "divatnyilatkozatára", Lopez kisasszony valószínüleg nem fogja karrierje hátralévő részét egy lenge hálóingben tölteni. Osztatlan sikerrel masírozik végig a divatlétra minden fokán: "Keep it moving". Egyik percben egy elbűvölő rock cica, tündöklő Sean John-felsőben, melyet egy hozzáillő bandanával egészít ki, amit a feje köré csavar, a másik pillanatban pedig már szőke bronxi bombázó, rózsaszín turbánban, Versace dzsekijében és kamásliban. Ez a magyarázata, hogy Lopez kisasszony miért uralkodik a divaton, és miért nem válik soha a divat áldozatává.

A 2000-es év története: Érdemek - A Sejt című film Díjak - 2000 VH1/ A Vogue divat- díja (Versace-díj), az MTV Videó Zenei Díja a "Waiting for Tonight"-ért (Legjobb táncos videoklip) - Játék - 7,5 millió dollár ütötte a markát a legutóbbi filmjéért, az Angel Eyes-ért.

Legjobb szóló előadó

Eminem

Láttunk már ilyesmit régebben is: Elvis Presley, Johnny Rotten, Tupac. Minden ifjú generációnak szüksége van egy popsztárra, hogy a szüleit elkeseríthesse vele. Isten hozta az Eminem-showban: egy rajzfilmvilág ez tele szex-szel, droggal, erőszakkal, és maró gúnnyal, ahol a nemzet gyermekeit egy olyan csiricsáré rappelő bohóc vezeti a téves úton, akinek az egyik leghíresebb műsoron lévő poénja, hogy a felesége holttestét a kocsija csomaktartójába gyömöszöli.

Sértő? Ugyan! Pont ez a lényeg. Eminem meg akarja sérteni az embereket. Vidáman tükrözi vissza a helytelen gyermeknevelés eredményét és tökéletesen tudatában van annak a gyökértelen és hírességeket bálványozó világnak, melyben ő is él. Ez a 26 éves, Detroitban felcseperedett srác megragadja Amerika orrát, és a saját piszkába nyomja. A szülői felháborodás, és a nyilvános tiltakozás egyenest a kezére játszik, és csak olajat önt a tűzre, kiemelve ezzel törvényen kívüli létét, és természetesen felpumpálva a CD-k eladási statisztikáit.

Mégis, létének hátterében több áll, mint egyszerű sokk és média-manipuláció. A mesteri ügyességű szójátékok, a hihetetlen képzelőerő, és a kispolgárokat célzó beszólások mind mind szerepet játszanak. Eminem egyszerűen remek szerző-előadó. Ez az, ami a zenéjét olyan - bármilyen felkavaró is - fontossá teszi.

A 2000-es év története: Eladások - The Marshall Mathers LP (7 millió példány) - Díjak -Az MTV Zenei Díja a "The Real Slim Shady"-ért (Az év legjobb videoklipje, és a legjobb férfi videoklip). a legjobb rap szólóelőadásért járó Grammy-díj ("My Name Is") és a legjobb rap album (The Slim Shady LP).

Legjobb album

Dr. Dre 2001

Legjobb producer

Dr. Dre

Legjobb koncert turné

Up in Smoke

Amikor Dr. Dre megalakította az Aftermath Entertainment-et és kiadta az első bukását (The Firm), úgy tűnt, hogy elvesztette kapcsolatát az utcával. Rövid megszakítás után azonban a jó doktor számot vetett veszteségeivel, és újjáalakította magát, s ő lett az vitatható gangsta-rapper, akit a hip hop rajongók szeretnek szeretni.

Ez a szeretet csak 2000-ben alakult ki, mert Dre volt a producere a The Marshall Mathers LP-nek, mely Eminem The Slim Shady LP-jének a várva várt folytatása, és amelyért Eminem hazavihette a legjobb rap albumért járó Grammy-díjat. Eminem mikrofon-zsonglőri tehetsége vitathatatlan, de Dr. Dre homályos beszúrásai és könyörtelen hangszerkezetei nélkül senki sem ismerte volna meg a nevét.

De Dre ennél többre is képes volt:visszatért a gyökerekhez, a fűhöz, a szexhez, a fegyverekhez és természetesen Snoop Dogg-hoz a Dr. Dre 2001-en. A magas oktánszámáért dicsőített 2001 bizonyítja, hogy Dr. Dre nem vesztette el kapcsolatát a környezetével.

És míg producerként fürdött a sikerben, Dre a koncerttermekben is tevékenykedett.A 2000-es évet az utóbbi öt év legvirágzóbb évévé tette azzal, hogy megszervezte a főcímeket bitorló Up in Smoke-ot, az év legjobb turnéját. Az Up in Smoke a rap-történelem legsikeresebb vándor showjává volt, melyben olyan szupersztárok vettek részt, mint Dre, Eminem, Ice Cube, Xzibit, és Snoop, akik elkápráztatták a nézősereget a hihetetlen látványtechnikával, ugyanakkor vitatható érzéseket keltettek a konzervatív hivatalokban azáltal, hogy bemutattak egy olyan pornográf videofelvételt is, melyen Snoop is szerepel. Lehet, hogy 1993 volt Dre pályafutásának kezdőpontja, de 2000 volt vitathatatlanul az ő éve.

A 2000-es év története: Eladások - Dr.Dre 2001 (5.6 millió) - Érdemek - Eminem töbszörös platinalemezének a The Marshall Mathers LP-nek a producere - Díjak - MTV Video Zenei Díj a "Forgot About Dre"-ért (legjobb rap videó) - Játék - Az Up in Smoke turné több, mint 25 városban szerepelt országszerte, melynek során 521,000 jegy kelt el és több mint 24 millió dollár profitot hozott.

Legjobb kislemez

A "Whoa!"

Black Rob-tól

A 2000-es év elejére a koszos déllel a sarkában, Bad Boynak a hip hop-sztárok sorozatgyártásában gyakorolt erőtlen uralma úgy látszott, hogy véget ért. És akkor Black Rop bedobta a "Whoa!"-t. Egy kocsmatöltelék senkiházi, aki jólirányzott ütéssel átszakította azt a sövénykerítést, amely Puff házát elzárja a külvilágtól. Ezzel a jól sikerült kislemezzel a Bad Boy újjáteremtette magát, és eszébe juttatta a nagyvilágnak, hogy még mindíg az utcán él.

A "Whoa!" az utcákon portyázik, mint egy vagány kocsi. A komor ritmus feszültsége és a hipnotikus hatású felspécizett kaszni segítségével Black Rob szeletelőgépe úgy morajlott, mintha 300 ló tombolna a motorháztető alatt. És Rob pontosan az utcasarkon állította le a gépet. Ez az ő bandája, az ő dumájuk, és úgy mondják, ahogy nekik tetszik. Az év legjobb száguldás-vagy-halál típusú zenéje. A "Whoa!" a tökéletes cirkáló-himnusz, mely az új évezred beharangozója.

A 2000-es év története: Eladások - Life Story (1 millió) - Érdemek - Kiadásának első hetében a Life Story-ból 177000 példány kelt el, és felkerült a Billboard Top 200-as listájának 3. helyére, valamint a Top R&B/Hip-Hop albumok listájának első helyére.

2001. január 16.