Macy Gray – szex, gyilkosság, kaja, Id

Amikor 1999-ben, az On How Life Is című debütáló albumán először hallottuk Macy Gray Aretha Franklinéhoz hasonló, ám jóval „reszelősebb” hangját, egy percig sem volt kérdéses, hogy különleges kinccsel gazdagodott a soul világa. 7 millió eladott lemez, egy rendkívül sikeres single (I Try), és Grammy jelölések után az ohiói Macy – eredeti nevén Natalie McIntyre – idén új koronggal jelentkezik, de még milyennel!

Annyira sikeres volt a bemutatkozó albumod, nem érezted ennek a súlyát akkor, amikor az Id-t készítetted?

Addig nem, amíg dolgoztam rajta. Egyszerűen csak izgatott voltam, hogy végre újra bemehetek a stúdióba és új dalokat csinálhatok. Nagyon jól éreztük magunkat, olyan volt, mintha egy nagy buliban lennénk. Jelenleg minden olyan zűrös, senkinek sincs igazán biztosítva a jövője, én csak remélni tudom, hogy mindenki szeretni fogja a zenét, minden rendbejön és a helyére kerül.

Érdekes megközelítés. A szeptember 11-i események megváltoztatták a viselkedésünket és az egész világot is, mit gondolsz, hogyan illik a zene ebbe a képbe?

Szerintem az Id tökéletes, ahhoz viszonyítva, ahol pillanatnyilag tartunk, mert ez egy felemelő lemez, bár szó van rajta szomorú dolgokról is, gyilkosságról, de ugyanakkor a szerelemről és szexről is, mindenféleképpen pozitív album. Hangulata van és optimista. Amikor hallgatod, felkap, és segít elmenekülni, ezért gondolom, hogy épp megfelelő időben érkezett.

Ha már a gyilkosságról beszélünk, a Gimme All Your Lovin’ or I Will Kill You című dalod bajt hozhat rád, nem gondolod?

Akkor írtam, amikor turnéztam. Egy detroiti hotelszobában született és a vágyakozásról szól. Arról, hogy megőrülsz, hogy szerelmes lehess, hogy hajszolod a kielégülést, és hogy időnként a nem megfelelő helyen keresed mindezt. A dalban szereplő lány találkozik ezzel a pasival, és akarja őt. Belefáradt a keresgélésbe, és bár a férfi nem akarja, a nő erőszakos, nem érdekes, hogy hogyan jut hozzá, még ölni is képes lenne érte. Pusztán az állandó vágyról szól, hogy szerelmet kapjunk és adjunk, hogy boldogok lehessünk.

Úgy tűnt, hogy az örökkévalóságig turnéztál az első albumoddal, hogyan és mikor volt időd az újat megírni?

Tengernyi ötletem volt, a beállásokon is sokat játszottunk, és ott volt velem a kicsi hordozható stúdió, amit bármikor használhattam. Persze igazából a valódi stúdióban töltött 8 hónap alatt készült el a nagy része, szerintem lehetetlen összehozni egy lemezt turnézás közben, mert a daloknak tér kell, rájuk kell koncentrálnod és sok sok időt kell szánnod mindegyikre. Amikor beültem a stúdióba, őrült módon érdekelt a dolog, az egész napom erről szólt, és ez nagyon fontos.

Mint a szex is, amiből sok van ezen a korongon.

Minden, amiről írok természetes. Fontos, hogy ne erőszakold meg a művészetedet és a szex… mindenki életében fontos. Szerintem az, aki lemezt csinál és egyetlen száma sem szól a szexről, az nem normális és baj van ott fönt. Egy csomóan azt mondják, a szex tabu, meg derogál nekik róla írni, pedig legalább annyira hozzátartozik az élethez, mint a kaja. Nem olyan nehéz beszélni róla, ha elfogadod mindezt.

Hogyan sikerült megnyerned Erykah Badu-t az első kislemezes Sweet Baby-hez?

Éppenséggel ott lógtam az egyik koncertjén Vegasban, és mondogattam neki, hogy valamit csinálnia kell az én lemezemen. Nem is reméltem, hogy igent mond, de megtette. Eredetileg csak egy dalban énekelt volna, a Relating to a Psychopath-ban, de mindenképpen a single-ön akart szerepelni, így a Sweet Baby-t is bevállalta.

Meglepett, hogy ilyen gyorsan lettél sikeres?

Nem, mert tudtam, hogy az On How Life Is egy jó album. Emlékszem, izgatottan vártam, hogy megjelenjen, és biztos voltam abban, hogy még ha a stílust utálják is, a lemezt szeretni fogják, mert friss, végre valami más, mint azok, amiket az elmúlt néhány évben hallani lehetett. Az Id-vel ugyanez a helyzet. Úgy érzem, szerencsés vagyok, hogy új anyaggal tudtam kijönni, pedig még nem tudom, hogyan fog elsülni, csak remélem, hogy szeretni fogják.

2001. október 25.