Mick Hucknall

A kis vörös kakas

Mick Hucknall, a Simply Red énekese 2000-ben egy meghökkentő című albummal - Love and The Russian Winter - lepte meg rajongóit, akik régóta várták a különc popsztár lemezét. Az alábbi interjú, amely a Stern munkatársaival folytatott beszélgetés alapján készült, érdekesen világít rá a különös cím hátterére, s Mick Hucknall személyiségére.

- Mr Hucknall, Önre, mint éneklő búsképű lovagra emlékezünk: amikor dalba rejtette Diana hercegnő halála miatti könnyeit vagy elsiratott egy-egy nagy szerelmet. Új albuma sokkal vidámabb hangvételű. Miért ez a változás?

Hucknall: A munkám révén lassan sikerült egy sötét lyukból kikecmeregnem. Természetesen annak a felismerésnek az erejével, hogy az életem mélypontjai elől továbbra sem menekülhetek el.

- Nagyon praktikus: a dalszerzés, mint pszichoterápia.

Hucknall: Én az új dalaimat inkább a pozitív irányba történő elmozdulásnak látom. Erre már az album címe is utal: Love and the Russian Winter - két szimbolikus fogalom az ezredvégen.

- Ezt részletesebben is ki kell fejtenie.

Hucknall: A szeretetnek a civilizációnkban különleges jelentősége van, s lesz is az új évezredben. Emellett áll az orosz tél, amely olyan zsarnokokat is, mint Adolf Hitler, legyőzött. A természeti jelenség nélkül ma másképp festene a világ. Az én nagyanyám zsidó volt: így én sem léteznék...

- Hat albummal és több, mint 40 millió eladott hanghordozóval a háta mögött hogyan él együtt a gazdagsággal egy fodrász fia, aki a manchesteri munkásnegyedből származik?

Hucknall: Mindenesetre nem verem el mindenféle sznob különcségekkel. Mindegyik barátomnak rendes munkája van, s a hétköznapi valóság talaján állnak.

- A nyolcvanas években Thatcher kormányát bírálta, később pedig Tony Blair harcos támogatója lett...

Hucknall: Mindig is a balközép támogatója voltam, aki nem áll messze a kommunistáktól. A szélsőbal ma legfeljebb a fantáziavilágban él. Tony okos volt: tudomásul vette, hogy a szabadpiac szabályait el kell fogadnia.

- Időközben a szociális kérdésekben mutatott beavatkozásai miatt elfordultak tőle. Ön nem?

Hucknall: Sajnos, az emberek emlékezete rövid, s elfelejtették, hogy Nagy-Britannia milyen problémákkal küzdött, mielőtt Tony hatalomra került. Ezeket nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Szerintem fantasztikusan jól csinálja a dolgát.

- Még mindig ad tanácsokat a miniszterelnöknek?

Hucknall: Pontosan erről beszélt Bill Clintonnak is! Egy fogadáson rám mutatott, s azt mondta: „ Ez az az ember, aki leveleket küldött, s mindig bátorított, amikor valami újat kezdtünk elé. Soha nem fogom ezt neki elfelejteni."

- Az Ön dalai miért nem foglalkoznak szociális témákkal.... miért csak a szerelemről szólnak?

Hucknall: Emlékszem pillanatokra, amelyeknek hihetetlen ironiája volt: például amikor százak táncoltak Tchatcher konzervatívjai közül a pártkongresszuson a Money's To Tight To Mention című dalomra, amikor csak a zenét hallgatták, s nem a dal szövegét, amely akkor támadás volt a pénzarisztokrácia ellen.

- Miközben Jason Kay, egy másik feketehangu fehér rekordokat döntöget, az Ön karrierje megállt. Vagy nem féltékeny a Simply Red utódaként emlegetett Jamiroquai sikerére?

Hucknall: Az én zeném sokkal változatosabb, mint a Jamiroquai-é. Ők elsősorban olyan dalokat írnak, amelyeket a nyolcvanas évek funk zenéje befolyásol. Én viszont merítek a dzsesszből,a reggae-ből,a bluesból, a rockból és a house-ból is. Ez a siker titka.

- Az USA-ban, a világ legfontosabb zenei piacán soha nem volt sikeres....

Hucknall: ... mert ott sokkal inkább skatulyákban gondolkodnak. Nevezzenek meg az én korosztályomból egyetlen előadót, akinek tartós sikere volt Amerikában? Nincs ilyen! George Michaelnek sem volt sikere, nekem sem....

- Jason Kay-nek viszont igen! Ú az igazi „soul man"?

Hucknall: Egy mitosz, semmi több. A fehér soul énekesről szóló dumákat ki nem állhatom. Aki ilyesmiről fecseg, annak fogalma sincs, hogy Nyugat-Európa régóta egy etnikailag kevert társadalom, számos kulturával. A Simply Red ezen belül alakította ki a sajátos zenéjét. Én nem hasonlítok senkihez, s nem is másolok senkit.

- Ritkán elemeztek ki úgy popsztárt, mint Önt. Ráismer önmagára ezekben az elemzésekben?

Hucknall: Minden elemzést el tudok fogadni. De nem mondhatnám, hogy hasznomra válnak. Nem látom hírességként magamat. Ezért nagyon idegesít a médiákban a felhajtás. Madonna kétségtelenül zseni önön piacosításában. De én nem akarok hozzá hasonló lenni.

- Ugyanakkor mégis játszik egyfajta játékot: minden héten egy új lány, aztán pedig a szakítás után a nagy nyilvánosság előtt „szenved".

Hucknall: Ez csak ködösítés. Ami ebben a játékban örömet okoz, hogy így a média nem lát a kulisszák mögé. Az újságírók,mint a birkák tolongnak, de nem képesek valójában a dolgok mögé látni. S hiába fotóznak le minden jó megjelenéső nővel, akkor sem fogják tudni, hogy ki valójában Mick Hucknall?

2000. december 27.