Shaggy

Shaggy visszatért! Hogy ki? Ó, te feledékeny pop rajongó! Nem emlékszel a morgó hangú Öböl-háborús állatorvosra, aki a közismert karibi dal, az Oh Carolina epikus Bump’n’grind verziójával 1993-ban felkavarta a slágerlistákat?

És aki két évvel később a fantasztikus Mr Boombastic-kal került fel a listák élére? Ekkor még a sznob pop rajongók is rádöbbentek, hogy ok nélkül tekintettek rá úgy, mint aki életében csak egyszer, akkor is csak egy feldolgozással tud sikert elérni. Ha Apache Indian volt a kilencvenes évek elején a pop királya, akkor Shaggy bizonyára az Intergalaktikus Uralkodója volt. Aztán egyszer csak eltűnt! Nyomtalanul! Mintha csak a föld nyelte volna el? Négy másik top 20-as slágert leszámítva, amelyekre ma már senki sem emlékszik, gyakorlatilag erről volt szó.

De íme, Shaggy-föld hercegségének nagyvezíre visszatért. Óriási sikert ért el az Egyesült Államokban az It Wasn’t Me című pikáns, „szex a zuhany alatt” stílusú kislemezével, amelyről már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy Európában is óriási sláger lesz. Szóval Shag-mester bemutatta a Britney Spears rajongóknak egyedi világnézetét.

Igen, El Shaggo ismét térdig gázol a ropogós dollárok és az új, fiatal rajongók által tömegesen küldött, még ropogósabb alsóneműk között. A pop ura feltámadott halottaiból és elfoglalta méltó helyét a pop istenének jobbján a pop mennyországban. Ennek így kellett lennie.

- Szóval hol voltál El Shaggo? Hiányoltunk…

„Hehehe.” - hallom Shag nevetését egy recsegő telefonvonalon keresztül. „Lemezeket csináltam. Csak nem Angliában…

- Szóval nem költötted az Oh Carolina-val és a Mr Boombastic-kal megkeresett összes pénzedet könnyűvérű nőkre és menő kocsikra, hogy aztán keserves szegénységben tengesd napjaid az évtized hátralevő részében?

„Hahaha, nem.” - kacarászik Lord Shaggington.

A most Dr Shag néven ismert ember eredetileg Orville Richard Burrell néven látta meg a napvilágot a Jamaica-i Kingston-ban, a forradalmak és rockfesztiválok évében, 1968-ban. Egy éhenkórász srác volt, és hamarosan ráragadt a Shaggy név, mert annyira nyilvánvalóan hasonlított a Scooby Doo című klasszikus Hanna-Barbera rajzfilm mindenevő szereplőjére. Shaggy annyira éhes volt, hogy majdnem egész Jamaica-t megette, és hamarosan a közeli szigetekre, Antigua-ra és Bermuda-ra is szemet vetett. Így amikor 18 éves korában Shaggy New York-ba ment, hogy az anyjával éljen, az egész karibi világ megkönnyebbülten sóhajtott egy nagyot. A Nagy Almában történt, hogy a Shag-szörny néhány száma első lett néhány helyi slágerlistán. A zene azonban elhallgatott, és hősünk tengerészgyalogos lett. Hamar kitűnt tehetsége a lövészet, a kiabálás és az összevissza masírozás területén, így Shaggy hamarosan a Chuck Norris által híressé tett elit kommandó, a Delta Force tagja lett. Így történt, hogy Shaggy egy hideg balkáni éjjen egyszer csak egy csúcstechnológiával felszerelt sugárhajtású lopakodón találta magát, állig felfegyverkezve, hogy fél kézzel megsemmisíthetett volna egy kisebb hadsereget. Hogy mi volt a küldetés? A saját beleivel megfojtani Szlobodan Milosevicset, miután karateütésekkel kivégezte az elnök egész testőrségét. Na jó, itt egy kicsit hazudtam. Meg ott is, hogy majdnem egész Jamaica-t megette. Viszont tényleg „harcolt” az öbölháborúban: egy homokbuckán üldögélve egy papír és egy ceruza segítségével azt számolgatta, hogy több tíz kilométerrel arrébb a tüzérségi egység mennyi gránátot dobott az irakiak lövészárkaiba. Tegyünk fel még egy-két kérdést ennek a pop félistennek.

- Az Amerikában zajos sikert elért It Wasn’t Me egy betegesen szexomán heteroszexuális emberről szól, akit kedvese in flagrante talál. Elég pikáns helyzet. Önéletrajzi ihletésű ez a szám?

„Hát örülnék, ha ennyi kalandban lenne részem.” – sóhajtja bánatosan az öregedő Shag-mester.

- A szókimondó szöveg ellenére a rádiók rengeteget játsszák a számot. Gondolod, hogy azért, mert az amerikai DJ-k túl hülyék ahhoz, hogy megértsék, hogy miről szól?

Ezen a ponton a Shag templomának főpapja kifejti a nézeteit a kétértelmű szövegekről és a homályos célozgatás művészetéről. Amikor azt javaslom Shagzillának, hogy talán jobb lenne, ha őszintén beleírná a dalokba, hogy mire gondol, és hogy Eminem talán segíthetne ebben neki, nagyon helyesen megjegyzi, hogy ez csak időpocsékolás lenne, mert az említett úr túl fiatal, és amellett őrült is.

- Szóval, ki számít most menőnek Shag újra felfedezett világában?

„Mostanában sokat hallgatom Dido-t.” – vallja be Shaggy király. „Szerintem ő zseniális. Zseniális albumot adott ki. Szeretem Sade új lemezét is. Az egy olyan családalapító zene. Sade albumát hallgatod és egész éjjel szeretkezel.”

- És mit csinálsz, ha Shaggy lemezét hallgatod?

„Én is családalapító zenét csinálok. Ha a barátnőddel vagy, hallgasd a lemezem egészen halkan. Egész éjjel dugni fogsz, hidd el. Ez nem egy olyan lemez amit énekelni kell. Majd az ágy rugói énekelnek. Hahahahaha!”

- Hahaha! Nagy gond, ha egyedül leszek?

„Hahahahaha!” - mulat az énekes a kis poénomon. „Ígérd meg, hogy nem rám fogsz gondolni. Hahaha!”

Ahhoz nem fér kétség, hogy Shaggy az altesti örömök nagymestere, de ennek ellenére mégis egy úgynevezett „semmi nyalakodás” álláspontra helyezkedik. De ugye ez csak vicc?

„Nos, nekem nem kell…”

Na, ne viccelj! Mindenkinek KELL!

„Nekem nem. Fürge ujjaim vannak, ezért nem kell megtennem. Jamaica-i vagyok. Bár az annyira nem zavar, ha a hölgy teszi velem.”

Nem akarok személyeskedni, de próbáltad már valaha?

„Nem. Lehet, hogy túl régimódi vagyok. Valaki azt mondta, hogy ha egyszer kipróbálom, onnan már nincs visszaút.”

Hát lehet. Mármint néhány ember nem szereti a kelbimbót.

„Mit?” – kérdezi Shaggy. Úgy látszik, még sosem hallott erről a rossz ízű sátáni növényről. Na mindegy.

Szóval El Shagarino, volt valaha olyan, hogy a Fun Lovin’ Criminals-szal Pilóta kekszet ettetek, és a régi szép időkről beszélgettetek, amikor egy kisbusszal utazgattatok Amerikában, és mogorva éjjeliőrként állítólagos szellemekről rántottátok le a leplet, és egy lepedőre diát vetítettetek, hogy a turistákat eltereljétek egy állítólag kiürült aranybányából?

„Kivel?” – kérdezi Shaggy. Úgy látszik, még sosem hallott ezekről a rossz hangú műanyag gengszterekről.

Nehéz kikapcsolni Shaggy-t és visszakapcsolni Orville-t, ha szükség van rá?

„Egyáltalán nem.” – mondja a Shagasaurus Rex.

A francba, nincs több hely a cikk számára. Itt el kell még mondanunk, hogy Shaggy sohasem hallott lemerített urániumról, és legjobb tudomása szerint nem szenved az Öbölháborús Szindróma semmilyen változatában.

Ez megnyugtató. Szóval ez Shaggy. Nagy sztár volt a kilencvenes években és újra készen áll, hogy nagy sztár legyen a nullás években is. És nem elégít ki nőket orálisan. Na ennyi.

2001. szeptember 3.