Therion - Secret Of The Runes

A Therion a ’96-os kiadású Theli albummal kezdte meg emelkedését a gothic metal zenéj trónja felé. Ezen a mesterművön keverték először a klasszikus zenét és a metalt, nagy kórusokat és rengeteg klasszikus zenei hangszert alkalmazva. Az évek múltával Christofer Johnsson zenekarvezető-gitáros és társai egyre nagyobb teret engedtek a klasszikus zenének a Therionban, ám nem feledkeztek meg metal gyökereikről sem.

Utolsó albumukkal, a Deggial-lal érték el legnagyobb sikereiket. Több országban is felkerültek az eladási listákra (pl. Németország, Hollandia, Finnország, Lengyelország). A Deggial az addigi legjobban producelt albumuk is volt, minden egyes hangszert és apró részletet tökéletesen hallani rajta. Ám új lemezük, a Secret Of The Runes még magasabbra teszi a mércét. Ez az album a nagyzenekarral és kórussal vegyített metaldalok felvételeinek következő lépcsőfoka. Az album koncepciójáról Christofer Johnsson az alábbiakat nyilatkozta:

„Az új album szövegei az ősi északi tradíciókon alapulnak. Az északi mitológia szerint létezik egy világfa, amit Yggrasil-nak hívnak. Ezen a fán kilenc világ található, s az album ezekről szól, minden egyes dal egy világról. Ezenkívül szerepel az albumon prológus és epilógus is. A előszó a “Ginnungaqap”, ami a teremtés előtti üresség, ahol valaha megalkották a világot. Ymert, az óriást megölték, s testéből lett a föld, véréből a tengerek. Az utószó pedig a címadó szám, ami az egész koncepció kvintesszenciája, kivonata: Odin utazása, mikor kilenc napon s kilenc éjen át függött az Yggrasil-on. Akkor jutott a rúnák ismeretének birtokába. Maga a rúna szó titkot jelent, s így az album címe: A Titkok titkai. A rúnák titka pedig az, hogy ezek nem pusztán írásjelek; egyszersmind mágikus hatalommal is bírnak, s mindegyiküknek megvan a maga ezoterikus jelentése. A rúnák megannyi formában és hagyományban léteztek. Az északi tradíció a Futhark-on alapul, vagy nagy ritkán az Uthark-on. Az északi tradíció a legismertebb a rúna-rendszerek közül, s manapság alapvetően az egyetlen, amit komolyabb okkult társaságok és pogány hívek használnak. Nem is szabad összekeverni a többi létező rendszerrel, még akkor sem, ha alkalmasint egyik-másik rúna ugyanúgy néz is ki, vagy nagyon hasonló, mint egy másik rúna ábécé tagja.

Richard Wagner műveinek szövegei is gyakran alapultak az északi-germán mítoszokon és legendákon. Pl. Wotan nem más, mint Odin másik megnevezése. És minthogy Wagner zenei hatása is óriási ránk, természetes, hogy szövegi párhuzamok is felmerülnek.”

Kapcsolódó linkek:

www.megatherion.com

2001. szeptember 18.