A Pepsi sziget vendége: Nightwish

Nightwish
"Éji vágy" - talán így fordíthatnánk magyarra az együttes nevét, melynek története 1996-ban kezdődött valahol Finnországban. Három fiatal egyéniség kezdeményezéséhez hamarosan két zenész csatlakozott, létrehozva a csapat mai formáját.

A teljesen finn legénység dallamos metál zenét játszik, ami - mint azt már a hasonló északi népek esetében ta pasztalhattuk (lásd korábbi MusicManiákban: Yngwie Malmsteen, Stratovarius, Sonata Arctica) - gazdagon tarkított komoly- és esetenként népzenei elemekkel. Ami műfajukban ritkaságnak számít, és egyik legmeghatározóbb té nyező hangzásukban, az énekesnőjük: Tarja Turunen. A név kicsit humorosnak tűnhet, nem úgy a hölgy hangja! Ha először nem egy tempósabb, erős gitár játékkal fűszerezett nótát hallottam vol na tőlük, joggal azt gondolhattam volna, hogy egy operaénekes előadását élvez hetem. Aki még nem ismeri, talán ez alapján tudja legkönnyebben elképzel ni. Több más női énekessel meg áldott metálzenekarnál vagy "fémeseb bé" te szik az énekhangot, vagy eleve olyan. Itt szó sincs erről.

A zenék és dalszövegek szerzője, és egyben az együttes billentyűse Tuomas Holopainen. A további tagok: Emppu (Erno Vuorinen) - gitár, Jukka Nevalainen - dob és ütős hangszerek, Sami Vänskä - basszus gitár.

Nightwish
Az együttes nevével fémjelezve eddig három stúdióalbum és számos kislemez jelent meg. Sorban az első nagylemezük az Angels Fall First volt 1997-ben, akkor még Sami nélkül. Nem keltett túl nagy feltűnést, a finn listákon 31. lett, míg a megelőzően kiadott kislemez a 8. helyen landolt. Egy év múlva követte az Oceanborn, ami felülmúlt minden elképzelést: az album az 5. helyig re pült, míg a Sacrament of Wilderness kislemezük az első pozíciót hetekig tartotta. Pár hónap, és mindkettőből aranylemez lett. Ekkor az együttes még nem merészkedett túl messze turnéival hazájától.

Tavaly májusban megjelent lemezük, a Wishmaster - az eddigi tendenciát követve - túlszárnyalta a megelőzőeket: rögtön a top-listák élére kerül. A munka "mesteri" lett. Még keményebb, még kifinomultabb, még kiegyen súlyozottabb nótákkal ajándékozta meg a rajongókat. A .She Is My Sin. nyitja a sort. Rövid dob és a Tuomastól megszokott sejtelmes billentyűs felvezetéshez csatlakozik az ismerős, jellegzetes gitárhang, és végül a gyönyörű női hang is, teljessé téve a hangzást. Lendületes szám, felsza badult, erőteljes énekesi teljesít mény nek és remek gitárszólóknak le hetünk fültanúi. .The Kinslayer. cím mel egy visszafogottabb rész követ kezik, a közepén egy kisebb párbeszéd bonta ko zik ki a női és egy mély férfi hang kö zött, sajátos hangu latot teremt ve ezzel. Ezt a követi a .Come Cover Me., szen vedé lyes sze rel mi témájú dal, majd az életvi dám .Wanderlust. szár nyalása. A pergő rit must visszafogva egy szomo rú, lassabb számot hallha tunk ezután, .Two For Tragedy.. Igazi Nightwish szám következik, a címadó dal. Kórus, csem baló, virtuóz gitárjáték. Minden hang tökéletesen a helyén van. Hason ló temperamentumú, kicsit talán puri tánabb a .Bare Grace Misery. és a .Crownless..

Nightwish
Emelkedett hangulatban lebeg tova a zene a .Deep Silent Complete.-en a szomorú, de csodálatos .Dead Boy's Poem. felé. Ebben a részben enged magához legközelebb minket a szerző. Befejezésképpen meg hallgathatjuk a lemez leg összetet tebb, leghosszabb szá mát. A .FantasMic. három részre bontható. A csembaló ra emlékeztető billentyűs játék után fokozatosan az ének kerül az előtérbe, lágy aláfestéssel. Végül egy erőteljes visszatérés fültanúi lehe tünk, melyet gyors fuvolajáték tesz még változatosabbá. A CD-n még ezen kívül van egy bonus track, a .Sleepwalker.. Ez bennem nem hagyott túl mély nyomot. Egy álomközeli hangulatot árasztó dob és billentyűs kíséret párosul az énekhez.

Blue@Impulzus


Kapcsolódó linkek:

Hivatalos homepage

2001. június 19.



Click to Visit


FÓRUMOK

The White Stripes
Superbutt
Linkin Park
Heaven Street Seven
Placebo
Limp Bizkit
Darren Hayes
Blue
P!nk
A legjobb klubok
Eminem
50 Cent
Snoop Dogg
Sub Bass Monster