Négy Fonó-év

A Fonó Budai Zeneházat hivatalosan 1995. október 20-án nyitották meg Budapest XI. kerületében, a Sztregova utcában, egy lepusztult gyártelep szomszédságában, nagy lelkesedéssel, de kicsit kapkodva. A Rova szaxofonkvartett másnapi koncertje után egy hétre újra be kellett zárni, kicsit részletek pofozni, s csak november eleje óta vannak nyitva - gyakorlatilag minden nap. Ha már a helyet Zeneháznak nevezték el, akkor ott esténként mindig kell szólnia valaminek. A kulturális központhoz egy CD-bolt is tartozik, ahol a ház profiljába tartozó lemezeket lehet kapni, széles népzenei és igényes dzsessz-zenei választékkal, viszonylag szorított áron, jóval a belvárosi árszint alatt.

A művészeteknek cseppet sem kedvező korunkban az új, non-profit szellemű kulturális központ vezetői külső támogatás nélkül igyekeznek otthont teremteni az alternatív - vagy ahogy ők nevezik: párhuzamos - zenei kultúrának. Fő profiljuk a különféle etnikumú - magyar, kelet-európai, balkáni, klezmer, ír - folklór, a modern dzsessz, az etno gyökerű kísérleti zene, valamint a kortárs kamarazene bemutatása. Mindez anyagi lehetőségeik szerint a legmagasabb színvonalon. Sokan persze erre annak idején csak legyintettek, hogy igen, többször próbáltak már ilyet, mégsem maradt életben egyik kezdeményezés sem. Azóta eltelt négy év, a Fonó él és virul, sőt, ma a főváros kulturális arculatának egyik meghatározó civil része.

1995 óta persze a Fonó is változott, folyamatosan bővült, újabb és újabb tereket, színpadokat alakítottak ki, így egyre nagyobb méretű eseményeknek adhattak helyet. Bővült a szereplők - ahogy ők nevezik: útitársak - köre is, FONÓdáSOKK! címmel majd egy éve például új sorozatba kezdtek, melynek keretében időről-időre a hazai kulturális élet progresszív vonalát képviselő rockzenei együttesek lépnek náluk fel. Ahogy a Fonó szervezői mondták, szeretik a meglepetéseket, a változatosságot, az újdonságokat. Találkoztak, kapcsolatba kerültek ezekkel a zenekarokkal, amelyek megnyilatkozási helyet kerestek, itt pedig megtalálták azt. Összefonódtak - az értékek, a kreativitás mentén.

Mindössze 96 óra áll rendelkezésükre, hogy valamifajta keresztmetszetét adját az elmúlt 1460 nap történéseinek. Szinte lehetetlen vállalkozás, a szervezők mégis mindent meg fognak tenni azért, hogy szerda reggeltől szombat éjjelig felidéződjenek azok a hangulatok, pillanatok, érzések, amelyek miatt érdemes szeretni a Fonót. Meghívták minden barátukat, régi munkatársukat, lesz torta mindennap, négy emeletes, sok jó zene, kiállítás, szóval ünnepelnek.

Amilyen lehetetlen megszervezni, legalább olyan lehetetlen röviden összefoglalni, hogy e négy nap alatt mi minden lesz a Sztregova utcában. Erdély egyik legnépszerűbb bandája, a Szászcsávási zenekar szó szerint éjjel-nappal játszik majd, gyereknek, felnőttnek egyaránt. Lajkó Félix a hírek szerint újra lendületben, a Hangárban ő zárja a négy napot, illetve a Kusturica-filmekből jól ismert Boban Markovics és zenekara. részleteki ínyencség, hogy Dresch Mihály ezúttal Lőrinszky Attilával duózik, a legendás Kolinda ismét élőben hallható, a "míves finn dzsessz" két képviselője - Juhani Aaltonen és Heikki Sarmanto - szintén vendég, akárcsak az erdélyi folk két kimagasló alakja, Fondor Neti Sándor és Kicsi Aladár. Szombat délelőtt jön Gryllus Vilmos, Berecz András pedig meséket és adomákat ad elő. A balkáni folklórt Markovics zenekarán kívül a Rila és a Bés o Drom képviseli, a dub&bass és a keleti etno fúzióját pedig a Londonból érkező Suns of Arqa.

J. B. Sz.

2000. november 7.



Click to Visit


FÓRUMOK

The White Stripes
Superbutt
Linkin Park
Heaven Street Seven
Placebo
Limp Bizkit
Darren Hayes
Blue
P!nk
A legjobb klubok
Eminem
50 Cent
Snoop Dogg
Sub Bass Monster