Guano Apes

A Proud Like A God című album sikere után a Guano Apesnek überolnia kellett. De vajon mi jöhet még az előző siker után? Michael Jackson eladási példányszámai? Egy koncert a Holdon? Vagy egy még jobb album?A zenekar az utóbbival próbálkozott, s az interjú a Don't Give Me Names című album megjelenése alkalmából készült.

Az új album, a Don't Give Me Names egységesebb, mint a debütáló korong. A Proud Like A God után ilyen lendületben voltatok?

- Henning: Nagyon hízelgő, hogy az új albumot a külvilág éppúgy ítéli meg, mint mi magunk. Ezuttal a lényegre koncentráltunk. Ez azt is jelentette, hogy kevesebb samplert használtunk.

- Sandra: A bemutatkozó album esetében még nagyon zöldfülüek voltunk. Ami a dalszerzést illeti, minden rendben volt, de ma már tudjuk, hogy egy dalnak mikor kell teret biztosítani. A stúdióban kísértésnek vagy kitéve, hogy a zenekart és a zenét effektekkel meghamisítsd. A bemutatkozó albumnál a következő történt: a dalok túlságosan mesterkéltek, megcsináltak voltak. A Don't Give Me Names jobban tükrözi azt, amit élőben is nyújtani tudunk.

- Az új albummal bekerültük a tini-médiába is?

- Henning: Jó kérdés. Mindenesetre feltűnő, hogy a média az új albumot széles körben népszerűsíti. Már nem új, hanem befutott bandának számítunk. Ez már komoly változás, mert korábban voltak területek, ahol nem akartak tudomást venni rólunk.

- Sandra: Ezért is választottuk ezt a címet, mert a kritikusok - tök mindegy, hogy tinilapoktól, női magazinoktól vagy metál magazinoktól, megpróbáltak beskatulyázni bennünket. De senki - se ember, se zenekar -nem szereti, ha korlátok közé szorítják.

Akkor melyik kategória illik rátok?

- Sandra: A gyűjtőnév mindenképpen rock. Hangszereken, élőben játszunk.Ez a zenekar széles tömeghez szól, bár nem erről szól. De egyszer mindenki kinővi a skatulyákat. EZ a célunk!

- Henning: Leginkább az hergelt bennünket, hogy egyszercsak a snowboardosok bandájaként kezdtek emlegetni bennünket. Ez teljesen ellentétes a szándékainkkal.

- Hogyan próbáltátok meg 1998 végén a kreatív űrt betölteni?

Sandra: piáltunk.

- Henning: Az üzleties szellem teljesen beszippantott bennünket. Elkezdtük agyonbeszélni a dalokat, ahelyett hogy természetes módon alakultak volna tovább. Így a kezdetek naivitása,természetessége elveszett. S végül be kellett húznunk a vészféket. Dániában döbbentünk rá újra, hogy miről is szól ez a történet: a zenéről.

- Sandra: teljesen természetes reakció volt arra, ami velünk történt. Ismét szükségünk volt egy alapra, egy energiabázisra, hogy spontán írjunk új dalokat.

- Éreztek olyan késztetést, hogy ugyanannyi albumot adjatok el, mint az előző alkalommal?

- Sandra: Ez abszolut másodrangú kérdés. A fontos, hogy az emberek eljöjjenek a koncertekre, s olyan sikeresek legyünk, hogy további cédéket tudjunk eladni. A No Doubt hasonló helyzetben van, mint mi.

- Eddig három Top 10-kislemezzel szerepeltetek a sikerlistán. Az Open Your Eyes, a Loard Of The Boards és a Big In Japan egyaránt a keményebb számaitok közé tartozik. Ez a keménység az ismertetőjegyetek közé tartozik?

- Sandra: Nekem nagyon tetszik, hogy ezek a dalok ilyen sikeresek lettek, bár egy olyan ballada, mint a Rain hasonlóképpen siker lehetne. De nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nyugis dalokat írjunk - valahogy nem ez a mi stílusunk.

-Nem estetek kísértésbe, hogy a rocksztárt játsszátok?

- Sandra: A legijesztőbb példa Michael Jackson, aki saját szerepének a foglya..A legfontosabb, hogy a zene hasson. Az , hogy milyen cipőt viselek, tök mindegy! Nálunk ilyesmi a legcsekélyebb szerepet sem játssza. Hál'Istennek...

- Henning: Játszottunk a Black Crowes-szal. Na, az volt az abszolut rock and roll szám. Úgy vezették fel magukat, mintha ők volnának a világ legnagyobb bandája. Nagyon gáz volt.

- Minden idők legsikeresebb bemutatkozása egy angolul beszélő német zenekartól - írták rólatok előzőleg. Mit olvasnátok szívesen a Don't Give Me Names megjelenését követően?

- Sandra: Azt, hogy mi a kritikusok tévedtünk: a Guano Apes nem egynyári zenekar.

2000. augusztus 11.