Dave Matthews – rocksztár és családapa

A Dave Matthews Band 2001-es lemeze, az Everyday több mint 3 millió példányban kelt el februári megjelenése óta, ezzel a nyolcadik legjobban fogyó album státust is elnyerte, nyári turnéjukra pedig több jegyet adtak el, mint az N’sync vagy a Backstreet Boys. Matthews odahaza is jól teljesített, augusztusban ugyanis két gyönyörű ikerlánynak adott életet felesége, Ashley. A családi élet mégsem fogta őt vissza, jótékonysági koncertet adott csapatával San Francisco-ban, Virginiában forgatta új videóklipjét, majd Londonba repült, hogy ott lépjen színpadra.

Családot alapítottatok idén…

Ikreink születtek! Olyan pont volt az életemben, amely minden mást elhomályosított. Néhány nappal ezelőtt pedig a dobosunknak, Carter Beauford-nak született kislánya. Igazán szerencsésnek érzem magam, a lányaim mostanában kezdenek a síráson kívül más emberi dolgokat is csinálni: kicsi mosolyok, ilyesmik. Ez foglalta el a legtöbb ébren töltött időmet odahaza, őket figyeltem. Nem is igazán volt időm alvásra, két gyerekkel százszor annyi dolog van.

Úton voltál, amikor megszülettek?

Nem, lemondtunk vagy 15-21 koncertet, mert tudtuk, hogy valamikor augusztus-szeptember tájékán jönnek a világra. Éppenséggel (nevet) még beszélgettem is velük, mielőtt megszülettek, hogy augusztus 15 lenne a tökéletes időzítés. És láss csodát! Hallgattak rám! Volt másfél hetem, amit velük tölthettem, mielőtt folytattuk a turnét.

Az apaság nehezebbé teszi a turnézást?

Valószínűleg okosabban kell terveznünk, és be kell iktatnunk olyan időt, amit a családdal tölthetünk. Családi buszok – érdekes lesz!

A zenekar szempontjából mi volt a legjobb dolog 2001-ben?

Nagyszerű nyarunk volt, talán a legjobb, amit valaha megéltünk. Már akkor tudtam, hogy minden rendben lesz, amikor Los Angelesbe mentünk, és a Dodger stadionban játszottunk. Nem tudnék egy konkrét eseményt kiemelni, az egész nyár óriási volt.

Egy egész lemez készen volt, amikor ejtettétek, erre felkerült az Internetre, kalóz anyagként. Nem zavart ez téged?

Jobban örültem volna, ha a be nem fejezett album addig nem kerül ki, amíg meg nem csináltuk rendesen, bár ennek ellenére kedvező volt a fogadtatása. Olyan volt, mintha egy félkész festményt raktak volna ki a galériában. Még az aláírásunkat sem raktuk rá. Egyébként valahol meg tudom érteni az embereket, és végül is így is szeretik, hát legyen.

Nemrég egy jótékonysági koncerten játszottál szólóban Seattle-ben. Szeretsz egyedül szerepelni?

Egy kicsit zavarban voltam, jobb szeretek a csapattal játszani. Nem elég, hogy még a szokásos borzalmas színpadi-lámpaláz is elkapott, még az is a fejemben járt, hogy az egész zenekart képviselem.

Hogyan változott meg a világ szeptember 11 óta számodra?

Szerintem egy csomó változást fogunk tapasztalni, és épp mostanában vagyunk az egész elején. Csak remélni tudom, hogy hamarosan béke lesz. Bevallom, időnként még én is félek, de ki kell tartanunk egymás mellett, szeretetben, amennyire csak tudunk.

Támogatod az amerikai hadműveleteket?

Úgy nőttem fel, hogy azt tanították, az erőszak nem helyes. De mit teszünk, amikor egy ilyen dologgal találjuk szembe magunkat? Nem tudtam volna felállni, és kijelenteni, hogy a béke az egyedüli megoldás. Az Al Qaeda egy olyan szervezet, amely borzalmas dolgokat művel, nem tiszteli az emberi életet, a nőket. Fel sem foghatjuk, hogy milyen világnézetet vallanak. Nem mondhatom, hogy hagynunk kell őket, és a békét kell választanunk, amikor egy ilyen ördögi erővel találjuk szembe magunkat. Képtelenségnek tartom, hogy megbocsássunk egy ilyen szervezetnek, vagy hogy a mai világban hagyjuk, hogy büntetlenül terjeszkedjenek.

Úgy döntöttetek, hogy elhalasztjátok az európai turnétokat. Nehéz döntés volt?

Szerettem volna, ha tovább mennek a dolgok a maguk medrében, de többen azt gondolták, ebben a válságos időben nem akarnak a családjuktól távol lenni. Nem vagyok boldog az ötlettől, de tisztában vagyok azzal, hogy sokkal fontosabb dolgok is vannak annál, hogy koncertezzünk.

Komolyabbá fog válni a könnyűzene?

Lehetséges, de ha visszatekintesz a hatvanas és a korai hetvenes évekre, láthatod, hogy a háborúellenes, politikus zene mellett ugyanúgy virágzásnak indult a frivol mondanivalóval felvértezett vonal is, mert a tények mellett szükségünk van a szórakoztatásra is, arra, hogy feledni tudjuk a problémákat.

Van valamilyen fogadalmad 2002-re?

Több időt szeretnék tölteni a családommal, a kislányaimmal. És gyakorolni fogom a „nem” –et mondást. Eddig mindig nehezemre esett megtenni.

2002. január 22.