Korai Öröm - Akiknek a zene a tudatmódosító szer

A mostanság éppen 13 tagú Korai Öröm zenekar egy hosszabb Európai turné után itthon a pihenés édes pillanatait élvezi. A „láblógatás” közepette a billentyűs hangszereken közreműködő Emil (aki civilben a zenekar menedzsere) egy maroknyi zenészt (szám szerint ötöt) hozott be szerkesztőségünkbe, és egy oldott, hangulatos fél órát beszélgettünk.

Nem olyan régen jöttetek vissza egy igen hosszú, jó néhány európai nagyváros érintő turnéról. Mely városok voltak ezek (és mely országok)?

Potsdam-ban kezdtünk, Koppenhága, Liege, Brighton, London, Dublin, Berlin, Salzburg.

Ez hány napos “túra” volt?

16. Csak akkor nem volt másnap koncert, amikor nagy távolságra kellet utaznunk.

Mennyi ideig tartott egy koncerten a program?

Egy, másfél órát.

Meghatározott program volt?

Nem nagyon változtattunk rajta, bár voltak olyan helyek, ahol a terem (helyiség) paraméterei miatt akusztikusabb jellegű produkcióval léptünk föl.

Ez csak a helyszíntől függött?

Igen. Volt olyan helyszín, ahol nem is lehetett hangos dolgokat csinálni, mert annyira a lakókörnyezetben volt, hogy ezt nem is engedték volna.

Vannak különböző programblokkok?

Nos, van a “flopi-buli”, azt vidéki mis diszkókban nyomjuk le, van a fél-playback dolog, azt négyen lemozogják, és van a nagy Korai Öröm koncert, ami állandóan változó és esetleges. Van olyan, hogy 11-en lemozogjuk a playback mellett, és persze olyan is, hogy rendesen játsszunk.

Emil: Mindez vicc volt, komolyan válaszolva a kérdésedre vannak külön projektek. Az egyik a Korai’s Banditos, ami a zenekar tagjaiból verbuválódott dj. csapat. Következő ilyen szekció a Korai Ütősök, amely ilyen értelemben véve nem létezik már, hanem a Special Beat van helyette.

Mi az oka a változásnak?

Az, hogy már az ütősök mellett van a csapatban húros hangszerek, billentyűsök.

Emellett pedig ott van a nagy Korai Öröm, most nyolc zenésszel, és négy látványstábossal.

Ki az a nyolc emberből, aki eredetileg is (a kezdetektől) a zenekar tagja volt?

A Jócsik (Jócsik János-ütőshangszerek) és a Kilián (Kilián Zoltán-basszusgitár).

A többiek megunták a közös munkát, vagy nem feleltek meg a zene kritériumainak?

Túl sokan nem kerültek ki a zenekarból, mert akkoriban négyen voltak a Korai Örömben. Takács Péter volt az első formáció gitárosa, illetve egy Kiss Lajos nevű úr.

Azután öten lettünk: Csányi Viktor (dobok), Kilián Zoltán, Horváth György, Takács Péter, és én (Vécsi Tibor-ének) voltam az ötödik.

Azután összesen három tagcsere után lett 13 tagú a Korai Öröm.

A Korai Öröm zenéje valóban népek és galaxisok muzsikáját szintetizálja?

A tagok sok nép, és sok galaxis zenéjét hallgatják, és nyilvánvalóan hatással van rájuk. Egyébként

is elég sok etno jellegű elem van a zenénkben, és ez bizonyosan az ilyen zenéket kedvelő emberek

“csempészmunkája”…

Egyébként ezeket a meghatározásokat, elnevezéseket a sajtó adja nekünk, mi nehezen tudnánk kategorizálni a zenénket, mert nem úgy játsszunk…

A “gyógynövényrock” elnevezés mit jelent?

Az egy vicces dolog, nem jelent semmit. Sokan szeretik a különböző gyógynövényeket a zenekarban, és azért gondoltuk, hogy legyen ez a mi meghatározásunk.

1993-ban Berlinben magyar punkzenekarként mutatták be az együttest.

Ezzel együtt a pszichedelia, mint fogalom kapcsolatba hozható-e a Korai Öröm zenekarral?

Emil: Leginkább akkor volt pszichedelikus a Korai Öröm. Igaz, ez kétoldalú dolog. Akkor senki nem hallgatott olyan zenéket.

Tibi: De én igen, Pink Floyd-ot.

Emil: Nem pszichedelia, amit csinálunk, és a zene mégis az… A hetvenes évekről beszélve használják általában a pszichedelia szót, közben minket nem a 70-es évek inspirálták, hanem az, amit most tapasztalunk. Egyébként az, ahogy csináljuk a zenét, leginkább a 60-as évek szabad, "szűz" zénejéhez hasonlít. Általában a közönség az, aki "pszihedélikus" együttesekhez hasonlít bennünket, és sokszor ők mondják azt, hogy a zenénk olyan, mint Ozric Tentacles, Porcupine Tree, Gong etc. A vicc az, hogy mi később ismertük meg ezeket az együtteseket mint ahogy kezdtünk ilyen zenét játszani.

Hogyan születik meg nálatok a zene? Hogyan készülnek a számok?

Volt már úgy, hogy leültünk négyen, mindenki nyomkodta-nyekergette a hangszerét, és lett belőle valami. Ez nevezhetnénk improvizációnak.

Tavaly a zenekar írt legalább hatszáz (!) számot, és ebből megmaradt négy… Mivel nem kerültek rögzítésre, ezért egy csomó jó zene elveszett, mert amit megírtunk hétfőn, arra már csütörtökön senki sem emlékezett. Erre mostanában már figyelünk, és nagyrészét megpróbáljuk rögzíteni.

Van olyan helyzet is, amikor először följátsszunk valamit, ami jó, azután találkozunk két nap múlva, és mindenki más hangulatban van kissé, és ezért az egész teljesen más lesz. Egyrészt jó dolog ez, mert nem lesznek egysíkúak, kötöttek a számok (John Lennon mondta egyszer, hogy egy dal addig jó, amíg megszületik), másrészt pedig nyilván jóval több munka fekszik benne, mint egyébként.

Írtatok több filmhez kísérőzenét. Ennek mi a menetrendje? Előbb a forgatókönyv, majd a zene, vagy esetleg fordítva?

Konkrét értelemben nem igazán “írtunk” zenét, inkább a Korai Öröm CD-t elkérték (odaadtuk), és arról válogattak be zenéket.

De ennél érdekesebb volt a Halász Péter által rendezett “Sanyi Pilóta” című színdarab, amelyhez mi írtuk a zenét, és élőben játszottuk minden előadáson. Sokkal jobban kell figyelnünk, és jóval koncentráltabb a dolog.

A szövegek is olyan esetlegesek, mint a zene?

Abszolút. Tibi a koncerten valamit karattyol…

Nálunk leginkább effekt szinten van ének, vagyis hangszernek használjuk az éneket. Általában kevert, de angol alapú halandzsa a szöveg, amit valahol hallottam, és megtetszett. Főleg a rasztákat (Jamaica-i előadókat) idézgetem szívesen (nekem nagyon bejönnek a raszták).

Szerintetek mitől hatásos ez?

A rajongói visszajelzésekből “leszűrve” a dolgot az lehet a lényeg, hogy mi nagyon erősen kötődünk az elektronikus tánczenéhez. Sokban hasonlít a hamisítatlan elektro-zenékhez, de ez a színpadon nyolc ember által élőben szólal meg, és mögöttük ott áll még egy pár ember, akik a vizuális effektekkel erősítik a dolgot.

Aztán nálunk nagyon erősen ritmuscentrikus a muzsika, többféle ütős hangszert használunk. Mivel a ritmus az alapja mindennek, ezért sok embernek bejön a zenénk.

Hol játsszotok szívesebben? Szabad téren, vagy zárt helyen?

Attól függ, milyen hangulatunk van. Van, amikor szabadtéren jobb (a vizuális effektek részeként vesszük a környezetet/természetet), de van, amikor egy szűk, kis klubban is frenetikus bulit csinálunk. Minden esetleges, mindig minden a helyszínen aktualizálódik.

Hozzátartozik-e a Korai Örömhöz a tudatmódosítás ?

Nekünk a zene a tudatmódosító szer…

Balogh Tibor

2001. július 4.