Pungent Stench - Masters Of Moral Servants Of Sin

Több, mint 8 évvel utolsó albuma, a „Club Mondo Bizarre - For Members Only“ után, az osztrák metal legenda, a Pungent Stench visszatért! A tény, hogy a csapat hivatalosan sosem oszlott fel, az elmúlt években számos pletykára adott okot egy leendő új albumról. Alex és Martin, ennek a beteges triónak a két alapítója, mindvégig a megfelelő alkalmat leste a visszatérésre.

1998-ban, amikor a Nuclear Blast kiadta a „Praise The Names Of The Musical Assassins“ CD Box-ot, elkezdtek komolyan gondolkodni egy új albumon. Ám Jacek Perkowski, a régi basszusgitáros nem különösebben lelkesedett az ötletért, így Alex és Martin felkérték a Belphegor-os Mariust, hogy szálljon be hozzájuk. Ebben a felállásban mentek a németországi Winterbach-ban található, hírneves House Of Music stúdióba (Sinner, Primal Fear, Brainstorm), hogy rögzítsék új albumukat, a „Masters Of Moral, Servants Of Sin“-t. Az albumon olyan dalokat találunk, melyek a legerősebb Pungent Stench számok közé tartoznak. Az olyan dalok, mint a „Loot Shoot Electrocute“, a „Schools Out Forever“, a „Diary Of A Nurse“ vagy a „Rex Paedophilus“ már most P.S. klasszikusnak számítanak, és minden valószínűleg ráfogja bírni rajongóikat, hogy a koncertek alkalmával nyaktörésig zúzzanak.

A szövegek persze épp olyan betegesek, mint a régi időkben. A Pungent Stench a vallás hatalmáról és erejéről, valamint követői beteg dolgairól ír. Ezt persze jellegzetes humorukkal ötvözik, úgyhogy manapság aligha találsz ennél betegebb albumot. A Pungent Stench alighanem ezalkalommal is összeütközésbe kerül majd a cenzúrával, de őket ez baromira nem érdekli, nem törődnek ennek a beteg társadalomnak a hibás erkölcsiségével.

Történelem:

Ausztria és híres-nevezetes fővárosa, Bécs 1988-ban élte át a legbetegebb zenekar világrajövetelét. A Pungent Stench mindig is a Death Metal művészi szárnyához tartozott, albumborítóik sokkolók ám valóságosak voltak. Zenéjük brutális, de a maga ihletett módján egyszerre humoros és eredeti. Koncepciójuk gyakran kissé elvetemült volt, de sosem adtak alább a stílus alapvető erejéből. A kezdeti idők frusztrálóak és nehezek voltak, hiszen Ausztria enyhén szólva nem egy Death Metal nagyhatalom. Első, 3 számos EP-jük, az „Extreme Deformity“ kiadását követően azonban jobbra, sokkal jobbra fordult a banda sorsa. Leszerződtek a Nuclear Blast-hoz, s egyszersmind ők lettek az új undeground hősök. Első albumuk, a „For God Your Soul...For Me Your Flesh“ 1990 áprilisában jelent meg, s a csapatot Európa egyik vezető zenekarává tette a Death Metal és Grindcore színtéren. Élő fellépéseik a korszak legbetegebb és legintenzívebb koncertjei közé tartoztak, látvány és zene szempontjából egyaránt.

’91 novemberében jött a második album, „Been Caught Buttering“ címen, rajta a nagy sikerű „Why Can’t Bodies Fly“ nótával. A megjelenést követően a Type O Negative-val turnéztak, többek között Izraelben, az USA-ban, Ausztráliában, Törökországban, meg persze a legfontosabb európai országokban. A turnét követően újrakeverték a „For Me Your Soul...“-t az amerikai kiadáshoz, ami olyan jól sikerült, hogy az anyagot Európában is újra kiadták ebben a formában. ’93 áprilisában jelent meg a „Dirty Rhymes And Psychotronic Beats“ minialbum, amit még ugyanabban az évben egy videókazetta, a „Video La Muerte“ követett – hogy mindenki megnézhesse, milyen a Pungent Stench élőben. Aztán pedig, ’93 októberében megjelent a „Club Mondo Bizzare - For Members Only“. Ezután a hajtós időszak után persze a tagoknak szükségük volt egy kis pihenésre, szünetre, de azt senki sem gondolta volna, hogy 8 évig tart majd a szünet. ’97-ben a Nuclear Blast kiadta a “Praise The Names Of The Musical Assassins“ című CD-Boxot, ami halomnyi kiadatlan és ritka anyagot tartalmazott, valamint a legsikeresebb P.S. dalokat. Maga Alex Wank válogatta ki a dalokat és írta meg melléjük a dobozban található hozzáfűzéseket.

2001-ben pedig visszatért a Pungent Stench. A világ az eltelt 8 évben csak még betegebb lett, úgyhogy itt a helyük…

2001. október 2.