Wlad
|
e-mail |
2020-12-06 13:42:20 | 3. |
|
Egy dolog biztos az életben a változás meg a halál De az ember a földi léte során egy ilyen kincset nem minden nap talál A kapcsolatunk elején Te még bennem vakon hittél De mára már azt gondolod az ördög nem lenn, hanem itt él A kedves szavak többé már nem jutnak el a szívedhez Hosszú idő után ezért nyúltam újra a rímekhez Tudom, hogy a csésze sem lesz már ugyanolyan, ha elejtik De az emberek a végsőkig mindig csak a szebbet remélik
Ha aggódtam Érted mindig azt kérted hagyjalak békén Hetek óta, mint Noé a bárkán csak táncolok a kard élén Egyszer azt gondolod szeretlek máskor meg, hogy gyűlöllek Pedig nem vágyom másra csak, hogy minden reggel Melletted ébredjek Változóbbnak tartasz, mint a szeszélyes áprilist De sajnos távolról nehéz bebizonyítani bármit is A kocsiban néha még előkerülnek a puha szőke tincseid Emlékszem, hogy mennyire imádtam a gyönyörű piros körmeid
Várnék Rád heteket, hónapokat vagy akár több évet De, ami most van az minden csak nem maga az élet Hogy lehet az, hogy nemrég még csókolva köszöntünk Mára pedig egy végtelen szakadék tátong már közöttünk Te voltál nekem az édenkertben a csábító alma Bár megkíméltelek volna aznap és húztalak volna balra Péntek 13-kor jobban tettem volna, ha inkább vagyok babonás De, ha ez tényleg így van akkor nekem Te voltál a legszebb csalódás
Miután szombaton elmentél a muffinoddal csalónapot tartva Rá kellett jönnöm, hogy ez a csaj a szívemet végleg ellopta Tudom, hogy túl sokáig voltam rossz ahhoz, hogy elhidd megváltoztam Nem tudom mit tegyek, hogy a szíved körül a jégpáncélt felolvasszam Sajnos ez megint csak egy újabb szomorú vasárnap Képtelen vagyok arra, hogy újra induljon a vadászat Ha meghallom, hogy kőhúr már tudom, hogy az egy virág De nekem nem csak egy növény volt, hanem maga a világ
A szívedhez vezető úton végleg bezárult az ajtó Bár tudhatnám, hogy lehetnék én is a trójai faló Ez most más lesz, mint a megszokott adventi időszak Idén nem kérnék mást csak Téged egy masnival a fa alatt Te visszaadtad a reményt a boldog életre meg egy családra De e helyett nem vissza nézve én most rálépek a távozás útjára Sajnálom, hogy az ajtót berúgva az életedbe betörtem Nélküled én már végérvényesen elvesztem a ködben
Írhatnék Neked akár még ide több ezer sort is De ez nem több már, mint a szívedet szurkáló tövis Befejeztem a sorokat, mert nehéz ezt tovább leírni Kívánom, hogy tudj végre nélkülem egy boldogabb életet leélni Ha valaha egyszer leomlanának közöttünk a gátak Tudd, hogy képzeletben én mindig a Naplás-Tónál várlak
Ref.:
Búcsúzom egy angyaltól kinek levágtam a szárnyait Sajnálom, hogy nem adhattam meg Neked a vágyaid Kinyílik a ketrec ajtaja mely én körülötted lettem Lassan mérgezve a szerelmedet én végül megöltem Nem feledlek soha örökké a szívembe zártalak Bár tudhattam volna aznap, hogy ennyire megbántalak Eltűnők megkapod tőlem újra a szárnyaid Visszaadom a szabadságod, hogy tudd végre élni az álmaid
Előzmény: Wlad (2.)
|
Wlad
|
e-mail |
2020-12-05 13:42:13 | 2. |
|
Jobbra, balra az élet egy kiba * *ott orosz rulett Az ember csak sodródik az árral és ez ellen semmit sem tehet A kattanás végén nem tudni, hogy mi lesz majd a következmény De aznap, amikor jobbra húztalak Te lettél nekem a vaktöltény Sokunk feje felett mindig ott lebeg a *urva Damoklész kardja A világítótoronnyá Váltál melynek fénye az élet tengerén nekem a helyes utat mutatja Nem láttalak jönni de Te még is az életembe beléptél Az legelső mosolyoddal már akkor lábamról levettél
Séta közben a nézésem egy parkoló fehér M packetre tekintett Mikor észbe kaptam meglepődve láttam, hogy Te is pont azt nézted Gondoltam magamban kit érdekel ez a jó pár éves bömös Amikor itt ez a csaj, akivel már van közös pont és mellé még borzasztó dögös Sosem feledem, ahogy a barátnődnek megírtad: ne aggódj ő nem nyomorult A királynő felé vezető úton a sakktáblán az oltalmazó bábu immáron leborult Egy kinti padon az ég alatt kezdtünk el egymással végül ismerkedni Annyira érdekeltél, hogy a hideg miatt Melletted nem mertem reszketni
Visszafelé sétálva hirtelen két alak miatt mögém ugrottál Ott volt első alkalom, hogy ijedten egyből belém karoltál Repültek az órák és ez az egész Veled egyre jobban tetszett Te egyszerűen jobbá teszel számomra minden egyes földi percet Mikor beültél mellém először a kocsiba a szívem a torkomban dobogott Nem értettem mi az oka, hogy számomra egy ilyen csaj a semmiből hirtelen megadatott Teltek négykeréken a kilométerek és én egyre nyugodtabb lettem Magasságom miatt éreztem, ha az F1-ben lennék akkor a célba Veled most beértem
Te vagy a legjobb dolog, amit az isten adhat Rátaláltam egy angyalra aznap este a Kes Papír alatt Eljött a másnap izgultam mert újra láthatlak Ó, uram ateistaként az ég felé tekintve téged most áldalak Késésben voltam Te már dideregve az utcán állva rám vártál Még a hidegben fázva sem hagytál ott és már itt többet adtál az elvártnál Az első csókod édesebb volt, mint a sokadik Jager Loki ne állj itt mellettünk inkább a kilépő kört gyorsan vidd el
Melletted már két nap után egy másik ember lettem Önmagamat megtagadva egy csókkal távozva inkább haza is mentem Harmadik randi, meki, 2020, Covid meg egy üres parkoló Bepárásodott az üveg az autóban tiszta Titanic meg DiCaprio A péntek 13 a köztudatban a fekete macska meg a kiba**ott babona Veled ez annyira volt igaz, mint a teleshopban az önmagát tisztító s*aroda Éjjel ruhában aludtam, mint aki várja, hogy mikor jön a razzia A parfümöd illata édesebb volt, mint maga az olimposzi ambrózia
Amikor Melletted végül másnap reggel felébredtem Tudtam, hogy a vadászmezőket elhagyva végleg Beléd szerettem De a kapcsolatunk is sajnos, mint minden csoda csak három napig tartott Akkor csütörtök este adtam magamnak egy hatalmas nagy mattot Meggondolatlan szavakkal kiöltem egy ember szívéből minden reményt kitéptem belőle az érzéseket úgy, mint a kertész az elszáradt növényt A dugóban ülve azóta, ha meglátok egy Transitot Eszembe jut, hogy a hibáim miatt minket egymástól az élet elszakított
Bármit megtennék azért, hogy gyere újra vissza hozzám Ha tehetném a lelkemet a keresztútnál az ördögnek odaadnám Tudod a kutyák előtt nem létezik hamis ember Az állat megérzi, ha valaki zsebében a júdáspénz ott hever De Téged az én kutyám egyből a szívébe zárhatott Az ajtó előtt ülve várja azóta is, hogy folytasd vele a megkezdett játékot Ha tudhattam volna, hogy szombaton utoljára láthatlak Ezzel az egésszel én akkor tovább Téged nem váratlak
De sajnos anno nem voltam a Delphoi Jósda diákja Bár ez nem lehet mentség a sok elkövetett hibámra Bár elmondtam volna már akkor, hogy őszintén szeretlek, Hogy a korábbi hitvallásomat megtagadva Általad lettem egy eretnek Amióta ismerlek nem akarok másra nézni Megtanítottad az életet a valós értékekkel mérni Ha több időt kaptunk volna, megnéztem volna veled egy filmet De ebben a játszmában idő előtt engem a zászló leintett
Sajnálom, hogy türelmetlen és egy önző fa** voltam Ilyen érzésekkel én már hosszú idő óta egyáltalán nem dacoltam Bármennyire is próbálkoztam nem tudtam soha Rád unni Vezetés közben nem akarom már az üres anyósülést tovább bámulni Az emlékek végére érve lassan a rímek is elfogynak Így a tollamat letéve fogadd el ezt most a végszónak Szeretlek bocsáss meg kérlek, felejtsük el, ami történt Bízom benne, hogy válaszul nem kapok egy éles töltényt
Ref.:
Én ezekkel a sorokkal írom le, hogy szeretlek A múltban bármit tettem ezért nekem bocsáss meg Kérlek hidd el, hogy számunkra adatik még reménység Hajnal előtt Baby tudod a legnagyobb a sötétség Egyszerűen Te vagy minden jóságom forrása Olyan Vagy számomra, mint a szomjazó növényeknek az éltető eső áldása A szemedbe nézve mindig látok egy szebb világot Ha nem utálnád annyira minden reggel szednék neked egy szál virágot
Előzmény: Wlad (1.)
|
Wlad
|
e-mail |
2020-12-05 13:12:16 | 1. |
|
Jobbra, balra az élet egy kiba * *ott orosz rulett Az ember csak sodródik az árral és ez ellen semmit sem tehet A kattanás végén nem tudni, hogy mi lesz majd a következmény De aznap, amikor jobbra húztalak Te lettél nekem a vaktöltény Sokunk feje felett mindig ott lebeg a *urva Damoklész kardja Te lettél nekem a világítótorony fénye mely az élet tengerén a helyes utat mutatja Nem láttalak jönni de Te még is az életembe beléptél Az legelső mosolyoddal már akkor lábamról levettél Séta közben a nézésem egy parkoló fehér M packetre tekintett Mikor észbe kaptam meglepődve láttam, hogy Te is pont azt nézted Gondoltam magamban kit érdekel ez a jó pár éves bömös Amikor itt ez a csaj, akivel már van közös pont és mellé még borzasztó dögös Sosem feledem, ahogy a barátnődnek megírtad: ne aggódj ő nem nyomorult A királynő felé vezető úton a sakktáblán az oltalmazó bábu immáron leborult Egy kinti padon az ég alatt kezdtünk el egymással végül ismerkedni Annyira érdekeltél, hogy a hideg miatt Melletted nem mertem reszketni Visszafelé sétálva hirtelen két alak miatt mögém ugrottál Ott volt első alkalom, hogy ijedten egyből belém karoltál Repültek az órák és ez az egész Veled egyre jobban tetszett Te egyszerűen jobbá teszel számomra minden egyes földi percet Mikor beültél mellém először a kocsiba a szívem a torkomban dobogott Nem értettem mi az oka, hogy számomra egy ilyen csaj a semmiből hirtelen megadatott Teltek négykeréken a kilométerek és én egyre nyugodtabb lettem Magasságom miatt éreztem, ha az F1-ben lennék akkor a célba Veled most beértem Te vagy a legjobb dolog, amit az isten adhat Rátaláltam egy angyalra aznap este a Kes Papír alatt Eljött a másnap izgultam mert újra láthatlak Ó, uram ateistaként az ég felé tekintve téged most áldalak Késésben voltam Te már dideregve az utcán állva rám vártál Még a hidegben fázva sem hagytál ott és már itt többet adtál az elvártnál Az első csókod édesebb volt, mint a sokadik Jager Loki ne állj itt mellettünk inkább a kilépő kört gyorsan vidd el Melletted már két nap után egy másik ember lettem Önmagamat megtagadva egy csókkal távozva inkább haza is mentem Harmadik randi, meki, 2020, Covid meg egy üres parkoló Bepárásodott az üveg az autóban tiszta Titanic meg DiCaprio A péntek 13 a köztudatban a fekete macska meg a kiba**ott babona Veled ez annyira volt igaz, mint a teleshopban az önmagát tisztító s*aroda Éjjel ruhában aludtam, mint aki várja, hogy mikor jön a razzia A parfümöd illata édesebb volt, mint maga az olimposzi ambrózia Amikor Melletted végül másnap reggel felébredtem Tudtam, hogy a vadászmezőket elhagyva végleg Beléd szerettem De a kapcsolatunk is sajnos, mint minden csoda csak három napig tartott Akkor csütörtök este adtam magamnak egy hatalmas nagy mattot Meggondolatlan szavakkal kiöltem egy ember szívéből minden reményt kitéptem belőle az érzéseket úgy, mint a kertész az elszáradt növényt A dugóban ülve azóta, ha meglátok egy Transitot Eszembe jut, hogy a hibáim miatt minket egymástól az élet elszakított Bármit megtennék azért, hogy gyere újra vissza hozzám Ha tehetném a lelkemet a keresztútnál az ördögnek odaadnám Tudod a kutyák előtt nem létezik hamis ember Az állat megérzi, ha valaki zsebében a júdáspénz ott hever De Téged az én kutyám egyből a szívébe zárhatott Az ajtó előtt ülve várja azóta is, hogy folytasd vele a megkezdett játékot Ha tudhattam volna, hogy szombaton utoljára láthatlak Ezzel az egésszel én akkor tovább Téged nem váratlak De sajnos anno nem voltam a Delphoi Jósda diákja Bár ez nem lehet mentség a sok elkövetett hibámra Bár elmondtam volna már akkor, hogy őszintén szeretlek, Hogy a korábbi hitvallásomat megtagadva Általad lettem egy eretnek Amióta ismerlek nem akarok másra nézni Megtanítottad az életet a valós értékekkel mérni Ha több időt kaptunk volna, megnéztem volna veled egy filmet De ebben a játszmában idő előtt engem a zászló leintett Sajnálom, hogy türelmetlen és egy önző fa** voltam Ilyen érzésekkel én már hosszú idő óta egyáltalán nem dacoltam Bármennyire is próbálkoztam nem tudtam soha Rád unni Vezetés közben nem akarom már az üres anyósülést tovább bámulni Az emlékek végére érve lassan a rímek is elfogynak Így a tollamat letéve fogadd el ezt most a végszónak Szeretlek bocsáss meg kérlek, felejtsük el, ami történt Bízom benne, hogy válaszul nem kapok egy éles töltényt
Ref.:
Én ezekkel a sorokkal írom le, hogy szeretlek A múltban bármit tettem ezért nekem bocsáss meg Kérlek hidd el, hogy számunkra adatik még reménység Hajnal előtt Baby tudod a legnagyobb a sötétség Egyszerűen Te vagy minden jóságom forrása Olyan Vagy számomra, mint a szomjazó növényeknek az éltető eső áldása A szemedbe nézve mindig látok egy szebb világot Ha nem utálnád annyira minden reggel szednék neked egy szál virágot
|
|