A sorsunk lasítva is ugyan az
Sok ember ez miatt sírva se falaz,
A lelkűnket a sors kezébe tartja
És a holnapot majd a tegnaptól várja
Álunk kérdezve talán haza érkezve,
Most mért nem hallja senki Se..
Á..a tenyerén vérzík az ép kész,
Mert jönnek a darazsak nyomd el a parazsat
Itt a fhészek adj esélyt a napjának aki nem tudja meg ismeri.
Tól papír még egy fakír
Aki vagy amit ír vagy bír.
Úgyan az hogy a töltény ravasz.
Erről van szó főleg aki száraz majd falaz.
Nincs sokkoló csak blokkoló.
Katarnia vagy ritmikus ritmikus.
Balról jobbra haladva és marad a sarokba.
Majd sorólva az új napra vagy a műholdra
Fordítasz ídőt a holnapra só nak Sava szónak szava,az átlagot só ért keresne fel vagyok fedezve!!!
|
