Gloria Estefan

Üzletasszony és popdiva

Ő volt az első latin-szupersztár az Egyesült Államokban. A 42 éves popdiva időközben 21 albumot jelentetett meg. Pályáját 18 évesen kezdte, amikor egy kubai emigráns lányaként pszichológiát tanult, s a Miami Sound Machine nevű zenekarával helyi sikereket aratott. A zenekart későbbi férje, Emilio Estefan alapította, aki producerként ma is igazgatja a karrierjét. A nyolcvanas évek elején dalai /Dr Beat, Conga, Rhythm Is Gonna Get You/ már Európában is felkerültek a sikerlistákra. A kilencvenes években már világszerte a szupersztárok között tartották számon, s ezt a státuszát olimpaiai sláger /Reach/ is megerősítette. Újabban visszatért a gyökereihez, az elmúlt években két tradícionális latin amerikai dalokat tartalmazó lemezt is megjelentetett. Az alábbi interjú egy, a der Spiegel munkatársával folytatott hosszabb beszélgetésből való.

- Ms. Estefan, a múlt évben a puerto ricoi énekes, Ricky Martin volt a világszerte hódító latin pop szupersztárja. Most kiadott új albumával - Alma Caribéna - egy karibi-kubai nyárra spekulált?

Estefan: A lemez készítését már négy éve elkezdtem, így tehát ebben az esetben spekuláció szóba sem jöhetett.

- Van magyarázata a latin pop hirtelen nagy sikerére?

Estefan: Valójában ez nem a latin pop sikere. Ricky Martin és Jennifer Lopez spanyol származású,s dalaikban spanyol szavak is hallhatók. Azért sikeresek, mert remek énekesek és előadók. Valójában inkább egy latino-boomról beszélhetünk.De én ennek is nagyon örülök.

- Ez a világ szerepet kapott az Ön karrierje kezdetén is.

Estefan: Valóban. Az első három nagylemezemen részben spanyolul, részben angolul énekeltem. De a zeném mindig is keverék volt: pop spanyol elemekkel fűszerezve, ahogy a Congában is hallható. De énekeltem diszkó dalokat is. Az első afro-kubán albumom, a Mi Tierra 1993-ban jelent meg. S ez alapjában véve - így a szövegeiben is - a kubai tradiciókat követi. Ezekben elsősorban a boldogtalan szerelemről van szó.

Huszonöt év után férjével egy latin-birodalmat mondhatnak a magukénak 700 alkalmazottal. Crescent Moon néven saját produkciós céget alapítottak, s olyan sztárokat fedeztek fel, mint Jon Secada vagy Carlos Ponce illetve olyan sztároknak dolgoznak, mint Ricky Martin vagy Jennifer Lopez. Mivel magyarázza ezt a sikert?

Estefan: Előszőr is Emilio nagyon jó producer, aki mindegyik művész egyéni stílusához alkalmazkodni tud. Másodszor: alapítottunk egy zenei kiadót, amely tehetséges zeneszerzőkkel dolgozik.Ők olyan dalokat tudnak írni, amelyek pontosan megfelelnek az előadók stílusának.Emilio soha nem lépi túl a pénzügyi keretet,s mindig pontosan "szállít". S az ilyesmi megtérül. Természetesen a kubai zenevilágban éppúgy kiismeri magát, mint az angol-amerikai üzleti világban.

- De nemcsak a popüzletben járatos. Önöknek van egy Art deco- szállodájuk Miami Beachen és három éttermük is.

Estefan: Meg akartuk ismertetni a kubai kulturánkat a turistákkal. Miami Beachen nem volt kubai étterem, ahol el lehetett volna tölteni egy kellemes estét - evéssel, ivással, zenehallgatással.S hogy őszinte legyek, kellett egy tradicionális konyha is a házunk közelében.

- A Disney-től is jól érezhette valaki magát az Önök éttermében, mert Orlandoban, a Disney Worldben is évek óta jól megy az éttermük.

Estefan: Az egy olyan ajánlat volt, amit nem lehetett visszautasítani, s a Bongos valóban jól megy Orlandoban.

-Emilio Estefan a vállalkozás kreatív feje, Ön viszont a pénzt kezeli. Nem különös feladat egy énekesnő számára?

Estefan: Emilio utál mindent, ami a pénzzel kapcsolatos,nekem viszont - ellentétben vele - van kedvem az eféle dolgokhoz. Neki millió terve van, én viszont ezek megvalósításának a lehetőségeivel foglalkozom. Ezértis alkotunk egy jó párost. Ezenkivül még én is írok dalokat.

- Ilyen profitábilis beruházások mellett miért készítenek még ujabb lemezeket?

Estefan: Viccel? Az alkalmazottakat fizetni kell. Rengeteg pénzbe kerül, hogy jól menjen az üzlet.

- A kezdetektől ennyire előtérben volt Önöknél a pénzkeresés?

Estefan: Nem. Az első időkben egy kis lemezcégnél volt szerződésünk Miamiban, s mindössze az eladási bevételek négy százalékát kellett volna megkapnunk a szerződésünk értelmében.De ezt sem fizették ki. Amikor a cég tönkrement, kedvező áron visszavásároltuk a dalok jogait. Azóta mi birtokoljuk a dalok jogait, mert a nagy pénzt a zenekiadóval keressük. A nekünk dolgozó komponisták dalainak jogai is a miénk.

- Az Alma Caribénán "sötétebben" cseng a hangja, mint a régebbi albumain. Miért?

Estefan: A hang a korral együtt változik, mélyül, s az enyém különben is mélyebb. Korábban megpróbáltam magasabb hangfekvésben énekelni.

- Manapság énekesnőként és vállalkozóként sem kell annyira lekötnie magát, mint amikor csak popsztár volt.

Estefan: Valóban. Mert 1990, az autóbalesetem óta minden megváltozott körülöttem. Egy hátcsigolyám eltört, s mindent előlről kellett megtanulnom. A testem idegenné vált a számomra. S azt is megtanultam, hogy az apró dolgok milyen fontosak az ember számára. Például, hogy tudjak egy pohár vízet hozni magamnak. Amikor négy hónap elteltével egyedül tudtam felvenni a fehérneműmet, ennek örömére egy hatalmas partit akartam rendezni.

- S ez az élmény ma is meghatározza az életét?

Estefan: Fémkapcsok vannak a gerincemben, amelyek életem végéig emlékeztetnek a történtekre.

- Úgy érti, hogy valóban egész életében?

Estefan: A gyerekkorom nehéz volt, mivel apám Vietnamban az Agent Orange-tól súlyos mérgezést kapott, s testileg-szellemileg gyorsan leépült. Tolószékben ült, s a nővéremmel nekünk kellett gondoskodnunk róla. Csodálom, hogy az életét tette kockára a meggyőződéséért - azért, hogy kiderüljön, hogy a kommunizmus zsákutca. Idealista volt.

- Tekinthetjük az ő küldetése folytatásának azt, amikor új albumának dalaival a kubaiak szenvedésére utal.

Estefan: Maradjunk abban, hogy a dalok eléneklése jó érzés a számomra.

2000. július 27.