Francia-magyar dzsessztandem

Magyar Hírlap, 2001.december 10.

Különleges koncertet rendeznek hétfő este a Zeneakadémia nagytermében: a Németországban élő, világhírű magyar gitáros, Snétberger Ferenc és Patrice Héral francia énekes, ütőhangszeres duóban lép színpadra.

A Magyarországon még kevéssé ismert, de a nyugati kritikusok körében "az európai Nana Vasconcelosként" emlegetett harminchat esztendős énekes és ütőhangszeres, Patricé Héral a marseille-i konzervatóriumban végezte tanulmányait, majd 1984-től olyan kitűnő muzsikusokkal dolgozott együtt, mint Barre Phillips, Dhafer Youssef, Markus Stockhausen, Nicholas Simion, Tomasz Stanko és Ed Schuller. A fiatal generáció egyik legkreatívabb dzsesszmuzsikusaként számon tartott Héral az utóbbi időben a német ECM kiadónál készíti lemezeit: a legutóbbi, Karta című albumon Markus Stockhausen mellett Arild Andersen és Terje Rypdal is közreműködött.

Patrice Héral "meghívóját", Snétberger Ferencet már a magyar közönségnek sem kell bemutatni: a Berlinben élő gitáros évente egy-két alkalommal hazalátogat, s nevéhez Magyarországon is emlékezetes koncertek fűződnek. Az 1957-ben, Salgótarjánban, hétgyerekes roma családban született Snétberger muzsikus édesapja hatására kezdett gitározni, és később elvégezte a Zeneakadémia tanárképzőjét. Első komolyabb sikereit a Dés Lászlóval és Horváth Kornéllal alapított Trio Stendhal együttesben aratta, amelynek lemezei jórészt Olaszországban jelentek meg. A trió feloszlása után Snétberger - alig harmincévesen - Nyugat-Berlinbe ment, s azóta is Németországban él. "Ha nem adódott volna ez a németországi lehetőség, akkor is elmentem volna, mert a magyar dzsessz lehetőségeit nagyon korlátozottnak éreztem, és nagyobb nyilvánosság előtt is ki akartam próbálni magam" - mondja a gitárvirtuóz. "Berlin toleranciája, kulturális sokszínűsége nagyon vonzó volt számomra, s bár napjainkban, a szinte követhetetlenül gyorsan fejlődő világvárosban egyre nehezebb a muzsikusok helyzete - hatalmas túlkínálat van a koncert- és a lemezpiacon -, mégis szeretek ott élni, mert megvan a művészi szabadságom."

A kilencvenes évek elején szerződést kötött Matthias Winckelmann "egyszemélyes" kiadójával, a világszerte megbecsülésnek örvendő Enja Recordsszal. Signature, Budapest Concert és Obsession című lemezeinek köszönhetően néhány év alatt az európai élvonalba került. Eddigi talán legjelentősebb munkája a tavaly megjelent For My People című album, illetve az In Memory of my People (Népem emlékére) című versenymű, amelynek ősbemutatóját a Zeneakadémián tartották, Rolla János és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint Markus Stockhausen közreműködésével. "Évek óta foglalkoztatott egy szólóhangszerre és szimfonikus zenekarra tervezett, roma ihletésű kompozíció megírásának gondolata - meséli Snétberger Ferenc -, de a végső inspirációt egy izraeli zeneszerző barátom adta, akit felkértek, hogy írjon egy versenyművet a holokauszt évfordulójára. Mielőtt meglátogatott Berlinben, felkereste Buchenwaldot, és azt látta, hogy a második világháborúban nemcsak zsidókat, hanem nagyon sok roma és szinto származású férfit és nőt is elpusztítottak. Ő biztatott, hogy - mivel a romák emlékére még sohasem született nagyobb formátumú zenemű - gyerekkori emlékeim, az akkor hallott dallamok alapján írjak egy versenyművet. Ebből született meg a Népem emlékére, aminek főtémáját még a nagymamámtól hallottam."

Snétberger Ferenc idén már két alkalommal - februárban és májusban - koncertezett a Zeneakadémián, a többi között Dhafer Youseff arab lantművész, Lantos Zoltán hegedűművész és Markus Stockhausen trombitaművész közreműködésével. Harmadik hangversenye, a Patrice Hérallal alkotott francia-magyar dzsessztandem duóestje is izgalmasnak ígérkezik.

Retkes Attila

2001. december 12.