|
Születésnapja ürügyén a Z+-ról és a "helyzetről"
Szülinapi partival ünnepelte indulásának harmadik évfordulóját a Z+, amely néhány rövid év alatt meghatározó szerepkört vívott ki a hazai popéletben. Ami azt jelenti, hogy napjainkban nincs popkarrier Magyarországon Z+ nélkül.
Aki nagy példányszámot, sikert, közismertséget szeretne, nem hagyhatja ki a Z+-t. Akit kihagy a Z+, az minderre nemigen számíthat. Ha csak egy új, generációs-, ellenkulturális - vagy botrányhullám fel nem kapja, ami ma nem fér bele a közszolgálati vagy a kereskedelmi televiziók, rádiók ideológiai vagy üzleti terveibe.
Ahogy a Z+ zenei vezetője, Madarász Judit megfogalmazta: "Amelyik magyar előadó a Z+ rotációjába be tud kerülni, annak gyakorlatilag egyenes útja van a sikerhez. A magyar zenetévé az elmúlt három évben trendmeghatározó médiummá nőtte ki magát.
S ez az a pont, ahol Magyarországon sok minden eldől. A Galambóc utcában, ahol a zenetévé működik, ma szinte korlátlan hatalommal rendelkeznek a popügyekben. Mert amire az itt dolgozók rábólintanak, hogy mehet, az létezik, fut (és befut), amire pedig tagadóan rázzák a fejüket, az rétegkultúraként többnyire csak épphogy megél, vegetál.
A Z+ erejével, hatalmával jelenleg nem konkurál szinte semmi (sajtó, más műsorok, tévétársaságok stb). S ez nem a Z+ hibája hanem azé a struktúráé, amely pillanatnyilag meglehetősen egyoldalú kinálatot nyújt - tévében, rádióban, információban, lemezkiadásban (és forgalmazásban) - a közönségnek.
A Z+ viszont kiválóan csinálja azt, amit csinál. Színvonalában jól leköveti a nagy elődök (pl. Viva) mintáját, s mára sikerült nemcsak önálló arculatot kialakítania, de megtalálta a célközönségét is, amellyel a jelek szerint jól kommunikál.
Knapcsek Katalin, a Z+ marketing és PR menedzsere szerint: a Z+ a kábelhálózatoknak köszönhetően ma már a háztartások 34 százalékában van jelen, s a 13-29 éves korosztály 88(!) százaléka heti rendszerességgel nézi a műsorait.Mindez azt jelzi, hogy ott, ahol elérhető, a Z+ hallatlanul népszerű a fiatalabbak körében. Vagyis a Z+ üzleti és műsorpolitikája bevált, megtalálták és megtartották a célközönségüket.
S ebben nagy szerepe van annak is, hogy a bevált müsorpanelekhez sikerült megtalálni a "hiteles" arcokat is. Zsu, Philip, Balázs és Lilu jó kis csapat, akik valamennyien egyéni arculatot is kialakítottak. "Valakilyenek", ami az eladhatóságuk szempontjából nagyon fontos.
Hasonlóképpen fontos, hogy a Z+ arculata is kiforrott az eltelt három év alatt. Igazi médiaganxta lett a kezdetben botladozó műsorból. Sztárcsináló, trendformáló, jelenséget kreáló, karriereket indító és bezáró műsorfolyam. Madarász Judit joggal nyilatkozta: "Sok előadó futott be azzal, hogy elkezdett pörögni a Z+-on. Úgy érezzük, a magyar zenei világ felpezsdülése nekünk is köszönhető. Megtudjuk mutatni, hogy mi a trend, és egy picit terelgetni is tudjuk a fiatal bandákat."
A zenei vezető szerint, ha a produkció elér egy szintet, akkor mindenkinek lehetőséget adnak. A végső döntést pedig a közönség hozza.
Vagyis hasonlóképpen gondolkodnak, mint a kereskedelmi rádióknál vagy a lemezkiadóknál. De valószínűleg ez az álláspont vezet ahhoz a szűk keresztmetszethez, ami ma a hazai popkínálatot jellemzi a nyilvánosságban. A kis példányszámot, nézettséget, hallgatottságot, s ezáltal kevesebb bevételt, reklámot, stb. eredményező rétegkultúrák, zenék, előadók csaknem teljesen kimaradnak a kínálatból. Legfeljebb mutatóba marad belőlük néhány - azok is folytonosan az "éhenhalás" szélén ellensúlyozva.
A Z+-nak természetesen nem feladata ezeknek a problémáknak a megoldása. Csinálja csak tovább is ugyanúgy a dolgát, ahogy eddig! Jelentkezésével alapítói olyan űrt töltöttek be a magyar médiában illetve a popéletben, ami már évtizedek óta visszatérő gondja volt a nagy öregeknek és a feltörekvő fiataloknak egyaránt. A Z+-szal most a "fiatalság" beköltözhetett a háztartások egyharmadába. S éjjel-nappal ott is marad. A nézettségből arra következtethetünk, hogy immár "családtagként". Most már csak azt kellene megoldani, hogy hasonló gazdája legyen a rétegkultúráknak, rétegzenéknek, a "globális, univerzális ízléstől" eltérő produkcióknak, előadóknak is.
Harmadik születésnapján tehát - stílszerűen - köszöntse egy nagy yeeeeah! a legfiatalabb hazai médiaganxsta-t. Jelenlétük, sikerük, ambíciójuk, pörgésük talán másokat is arra ösztönöz, hogy belevágjanak egy olyan kalandba, amit a Z+ három évvel ezelőtt elkezdett.
-nos-
2000. július 21.
| |