Ifjúsági Magazin, 1979. december (15. o.)

NEOPRIMITÍV MONOLÓG

(A kezdet) Nem vagyunk amatőrök és nem akarunk profik lenni. Hogy e sejtelmesnek tűnő mondat valójában mit takar, ma még igazán nehéz lenne megmondani. Nevesebb együttesek megalakulását számos szemtanú képes felidézni - ha másképp nem, hát hallomásból. A Neoprimitív talán akkor alakult, mikor évekkel ezelott a Közgázon valaki ránk aggatta a "Hangulat brigád" elnevezést. Talán éppen ez váltotta ki a reakciót: legyen az együttes neve Neoprimitív. S hogy miért éppen ez? Azóta többen feltették már ezt a kérdést, de azután leszoktak róla: választ egyszer sem kaptak.

(A kezdet folytatása) Az együttes - szaknyelven: formáció - az idők folyamán több változáson ment keresztül, ezek azonban sem a személyeket, sem a stílust nem érintették. Sokasodtak a meghívások és ennek arányában egyre több helyen léptünk fel. Egyetemi klubok, építőtáborok, vállalati rendezvények, s aki képes lenne még rá, sorolhatná. Az igazi, a hazai pálya azonban továbbra is a Közgáz. A novemberi gólyabálok fénypontja éjfél után a Neoprimitív együttes fellépése: ilyenkor mutatjuk be új műsorunkat, mellyel azután egy éven át járjuk a világot jelentő deszkákról lefelé vezető lépcsőfokokat.

(A folytatás kezdete) S hogy mirol szólnak a dalok, mi a műsor lényege? Azt is mondhatnánk, hogy zenés próza, s bár nem járnánk messze az igazságtól, mégsem mondjuk. Az első műsort a második követte, a negyediket pedig megelőzte a harmadik. Szóltunk már Hótehénkéről és a hét tirpákról, Robinsonról, aki egy lakatlan szigeten próbálja működésbe hozni a KISZ-alapszervezetet, s most legutóbb az egy évvel ezelőtti szolidaritási rockfesztivál hangulatát próbáltuk meg felidézni Fa-rock fesztivál című műsorunkkal. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy haladó hagyományaink is vannak, már egészen más színben tűnünk fel saját vizsgáló szemünk előtt. Szórakozni és szórakoztatni akarunk. Persze, néha nem könnyű előre megjósolni, mi hogyan sikerül. Látványos bukásaink közé számítjuk a tavalyi, Annabella szállóban eloadott műsorunkat; sikernek könyveljük el, hogy idén tavasszal, Kispesten harminc ember előtt játszhattunk. Olyan embereknek, akikről nem vagyunk meggyozodve, hogy valaha kaptak-e már többet annál a kevésnél, amit mi adni tudtunk nekik.

(Hagyjuk a lírát) Heten vagyunk, s egy kivételével a Közgáról indultunk. Jobbágy Gyula és Pleschinger Sándor tanárok, Szántó Péter és Nagy Gyula külkereskedők, Földes Péter, Jancsó Kornél és Szentirmay László újságírók. Az együttesnek vezetője nincs: ilyenre csak ott van szükség, ahol pénzt kell elosztani. Nálunk a hétszemélyi felelős vezetés érvényesül, ami az egyszemélyinek tökéletesített formája.