.

(Egyetemi-Főiskolai) EF-Lapok, 1986/2

 

LÁJV ÉD

 

Zsúfolt terem, felfokozott várakozás, elsötétített színpad, a közönséget pásztázó százwattos izzók. Amint a jelek is mutatják, rögtön kezdődik a Nagy Buli, amit a New Musical Express, a BRAVO, sőt, a Népszabadság (sem) harangozott be. A segélykoncertek sorából méltán kiemelkedve máris kezdődhet a Neoprimitív Lájv Éd!

 

A legfontosabb adatok:

 

Aki megsegít: az éppen tízéves fennállását ünneplő szupergroup. a NEOPRIMITÍV! Tagjai:

Föld S. Péter (Gyula, vokál, zenekarvezető, írógép, szemüveg)

Jancsó Kornél (ritmusgitár, Gyula, jódli, zenekarvezető)

Jobbágy Gyula (zenekarvezető, kettős tudat, útlevél, video)

Nagy Gyula (László, zenekarvezető, Fender-kötél)

Pleschinger Sándor (steel-gitár, steel-us, zenekarvezető, Gyula)

Szántó Péter (hifi csörgők, zenekarvezető, Gyula, sarló)

Szentirmay László (zenekarvezető, sör, Gyula, ifj. dr., ritmusszekció, kalapács)

Amit megsegítenek: a magyar popzene.

Ahol és amikor megsegítenek: Ráday-klub, 1985. dec. 19.

 

A sajtótájékoztatóhoz híven (mert ez is volt, úgy, ahogy ilyenkor ez illik) a segélykoncert teljesen ingyenes volt, elkerülendő azt, ami már egyszer előfordult, hogy egy megrendezett koncert deficitjét végül lehívták a támogatni kívánt számláról. Így főleg az intellektuális megsegítést tűzte az együttes zászlajára.

 

Magáról a zenekarról annyit érdemes még megemlíteni, hogy a Közgázon alakult annak idején, és többször is deklarált feloszlása után (szerencsére) azért az egyetem jeles ünnepein állandó vendég maradt. Dalaik egy-egy híresebb sláger zenéjére épülve saját kútfőből - természetesen heveny közéleti töltéssel - kipattant szöveggel megerősített-újjáalakított variációk.

 

De már a színpadon levő egy darab örökzöld (egy fenyőfa) mellé fellép a többi: a Neoprimitív! A nézők soraiban óriási ováció és ütemes "Gyula! Gyula!" kiáltások. Elindul a gépezet, sorjáznak az oly jól ismert számok az együttes eddigi műsoraiból. A refréneket a jelenlevők már együtt éneklik a színpadon állókkal, kedélyes ki- és beszólások, a zenekar néha elbeszélget a közönséggel ("Ki mondta azt, hogy Gyula?") és viszont. Igazán ünnepi a hangulat. A falakon feliratok: "Anya csak egy van!", "Szolid a Rita" "Hegyes cipő, tompa fa-rock", mind-mind egy mérföldkövet jelent az együttes életében.

 

A szerencsés kiválasztottak könnyes szemmel szorongatják a koncert előtt kisorsolt emléktárgyakat, olyan kellékeket, amelyeket a műsorokhoz használt a Neoprimitív, többek között egy eredeti őskori csontot, egy anyát, fejében egy alig használt fejszével, szemellenzőt, amelyre feltétlenül szükség van a szélesebb látókör érdekében.

 

Sorjáznak számok, egy törpéről, aki "tíz órát küszködik egy vájatért", szervezett, és a KISZ-gyűlés alatt "nyílt hártyákkal" játszik. Részletek hangzanak el a Szolidaritási fa-rock fesztivál című műsorból, megjelenik Rita, aki Szolíd (a), de elvitte őt "egy délceg traktoros", aki "kicsit túlkoros, hízásra hajlamos, és a foga sem állt jól". Majd fellép a színpadra egy újabb hölgyversenyző, Léna. (Ez a dal az Omega együttes megsegítését szolgálja.) Miután kiderül, hogy "a havat is belepte már a hó", szóba kerül, hogy anya bizony csak egy van (az LGT megsegítésére). üdvözölhetjŸk a színpadon Vég Bélát, akinek kedvenc számai a 48, 17, 19, 45 és ötven...hét. Az idősebb korosztályt a Nagyi képviselte (Illés: Az utcán zenéjére), akinek "két lába volt, az egyiket a lábán hordta". Egy Szép gyári nap letelte után fellépett az Elöljárók fia (Dinamit után szabadon), aki önvallomást tett: Apám tégla, anyám edzett talpnyaló / Eljut hozzá-juk az információ / Szavuk harcos, eszük ehhez túl kevés / Az, hogy ők így élnek, egy társadalmi tévedés... Játszótársam egy szegény proligyerek / Titokban játszunk, mert csak így lehet / Tiltanak tőle és félt az apám / Hát még ha megtudná, hogy a barátom cigány.

 

Tehát sorjáztak a közéletibbnél közéletibb töltések, a hangulat pedig - ha még lehetett - egyre vidámabb lett. A zenekar egyik vezetője, Föld S. (Gyula) Péter saját megítélése és bevallása szerint is "igen lazán mozog", ami egyáltalán nem akadályozza meg abban, hogy írógép-szintetizátorának mennyei magasságából végezzen akaratlan próbarepŸlést.

 

Lassan kifogytak a dalokból, pedig még a közönség segítségét is kérték, ugyan olvassanak már föl valamit a koncert tiszeteletére kiadott szövegek gyűjteményéből. Miután ez is kimerült, következhetett a nagy torta behozatala, amit az együttes születésnapjára készítettek. Ketten elfújják az égő gyertyákat, majd Föld S. megragadja és kimenekíti a rajongók elől az öltözőbe.

 

Ezután felhangozhat a zárszó is: "Tíz év múlva, veletek, de megfiatalodva - ugyanitt!" Úgy legyen.

Nagy Gábor